Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora a Magyar Királyságban (1301-1437),…

- - - - király: 96,67%
        földesur: 3,33%
    - - Regáléjövedelmekre támaszkodás
        A regáléjövedelem a királyt uralkodói jogán megillető bevétel, például a bányászatból, pénzverésből vagy vámokból származó jövedelem. I. Károly ezekre támaszkodott, hogy megerősítse a királyi hatalmat.
- - - - telekkatonaság:
        
        veszély esetén: minden nemesnek kötelező volt hadba vonulni
        
        Ha több férfi rokon közösen birtokolt egy nemesi telket, közülük csak egynek kellett katonáskodnia.
        
        Ha a rokonok már külön birtokkal rendelkeztek, mindegyiküknek külön kellett hadba vonulnia.
        
        Ha egy nemes betegség miatt nem tudott harcolni, saját emberei közül kellett felszerelt katonát küldenie.
        
        Minden 20 jobbágy után egy íjászt kellett felszerelniük és a hadjáratba vinniük a birtokos nemeseknek.
      - A déli végvárvonal kiépetése:
        
        nem képesek ekkora hadsereget fenntartani
        -> 33 jobbágy után 1 katona
        -> ezután sem valósul meg
        
        defenzív hadviselés helyett offenzív
        
        déli végvári vonal (a végvidékek fizetik az építkezést és a fenntartást)
        
        ütközőzónák (Bosznia, Szerbia, Havasalföld, Moldva) - Zsigmond befolyása alatti területek
        
        Nándorfehérvár -> magyar kézre került
        
        1521-ig megvédte az országot a déli végvárrendszer
        
        A végvári rendszer működése (tk. 158. o.)
        
        Mi a különböző várak feladata?
        
        Miért voltak fontosak a portyák mindkét fél számára?
        
        Mi a különböző várak feladata?
        A végvári rendszer a Magyar Királyság déli határvidékének védelmét szolgálta az Oszmán Birodalommal szemben.
        
        Nagyobb végvárak: a legfontosabb útvonalakat és átkelőhelyeket védték, nagyobb számú katonának adtak helyet, és az ellenség előrenyomulását akadályozták.
        
        Kisebb várak és őrhelyek: figyelték a környéket, jelezték a török támadásokat, és segítették a hírek továbbítását.
        
        A várak együtt: védelmi vonalat alkottak, így az ellenségnek több erődítményen kellett átjutnia.
        
        Miért voltak fontosak a portyák mindkét fél számára?
        A portya kisebb létszámú katonai csapat gyors, rajtaütésszerű támadása volt.
        
        A magyaroknak: lehetőséget adott az ellenség megfigyelésére, a foglyok ejtésére, az utánpótlás zavarására és a zsákmányszerzésre.
        
        A törököknek: segítette a határvidék felderítését, a zsákmány- és fogolyszerzést, valamint a magyar végvárak és települések gyengítését.
        
        Mindkét fél számára: a portyák fenntartották a katonai nyomást, és információt szolgáltattak az ellenség erejéről és mozgásáról.
        
        Defenzív hadviselés helyett offenzív
        
        Offenzív: támadó.
        
        Defenzív: védekező.
        Zsigmondnak a török terjeszkedés miatt elsősorban a védekezésre kellett összpontosítania. A támadó hadjáratok célja ezzel szemben az ellenség visszaszorítása vagy területeinek elfoglalása volt.
- - - - A husziták
        
        Husz János prágai prédikátor
        -> visszanyúl a bibliához elvetette a benne nem található szokásokat
        
        elítélte: Pápa világi hatalmát és gazdagságát
        
        "két szín alatti" áldozás kiterjesztése a világi hívőkre is
        
        cseh nyelvű istentisztelet
      - reformer prédikátorok : olyan vallási tanítók voltak, akik a 16. században a reformáció eszméit terjesztették, és a katolikus egyház megújítását vagy a tőle való elszakadást hirdették.
        
        Prédikátor : vallási tanító, aki beszédeket tart a hitről.
        
        Reformer : megújító, aki változtatni szeretne a fennálló rendszeren.
- - - - Pécsi egyetemalapítás (1367)
        
        alapitó: I. (Nagy) Lajos király kezdeményezése -> V. Orbán pápa engedélyével
        
        Célja: tanultság terjesztése, művéltség növelése, keresztény hit terjesztése, jogi ismeretek fejlesztése
        
        Oktatott tanulmányok: kánonjog (egyházi jog), római jog és más szabad művészetek. Teológiát, vagyis hittudományt nem oktathattak.
        
        Az egyetem kiváltságai: az oktatók és a diákok különféle szabadságokat, mentességeket és kiváltságokat élvezhettek.
        
        Fokozatok: tanulmányaikat sikeresen befejezők -> doktorátust / magiszteri fokozatot szerezhettek -> mely feljogosította őket a tanításra
        Az oktatók fizetése: a magyar királynak kellett gondoskodnia róla
- - - - Anjou Róbert trónörököse meghalt, és két lánya maradt: Johanna és Mária.
        
        Róbert után a trónöröklés kérdése ismét fontossá vált. Johanna örökölte a nápolyi trónt, Mária pedig a húga volt.
        
        Johanna és András házasságot kötöttek. :ring:
        
        András I. Károly magyar király unokája volt, tehát a magyar Anjouk leszármazottja. A házassággal Andrásnak is lehetősége nyílhatott arra, hogy Nápoly királya legyen. Johanna azonban nem akarta, hogy férje vele egyenrangú uralkodóként gyakorolja a hatalmat.
        
        1345-ben meggyilkolták Andrást. :dagger_knife:
        
        András nápolyi udvari környezetben gyilkosság áldozata lett. A gyilkosság hátterében a nápolyi udvar hatalmi konfliktusai álltak, de Johanna személyes felelőssége máig vitatott. András halála után I. Lajos magyar király – András testvére – hadjáratokat indított Nápoly ellen, hogy megbosszulja a halálát és érvényesítse a magyar Anjouk igényeit.
        
        Miért fontos ez?
        A lényeg, hogy a magyar Anjouk szerették volna megszerezni a nápolyi trónt, de a nápolyi öröklés és a Johanna–András közötti hatalmi ellentét miatt ez konfliktushoz vezetett. András meggyilkolása pedig a magyar–nápolyi viszonyt is kiélezte.
- - - - Károly koronázása(i)
        
        1301: Esztergom
        
        esztergomi érsek :silhouette:
        
        alkalmi korona :crown:
        
        1308: a pápa követe meggyőzi a vonakodó nemeseket
        
        a Szent Korona Kán László erdélyi vajdánál van (ő vette vissza Ottótól)
        
        1309: helyettesítő korona :crown:
        
        1310: fehérvár
        
        esztergomi érsek :silhouette:
        
        Szent Korona :crown:
        
        1301-1526: vegyesházi királyok kora (Anjou, Habsburg, Luxemburgi, Jagelló, Hunyadi/Corvin)
        
        1301 és 1526 között a Magyar Királyságban több különböző uralkodóházból származó király uralkodott, ezért ezt az időszakot a vegyesházi királyok korának nevezzük.
      - A hatalom megszerzése:
        
        1312 :crossed_swords:: rozgonyi csata (Abák legyőzése)
        
        Csák Máté legyőzésében nem támogatják a bárók -> tisztségek elvétele
        
        Erdély visszaszerzése
        
        1321: Csák Máté fiú örökös nélkül hal meg
        -> a terület a királyra száll
        
        királyi székhely: Visegrád
        
        Aba nemzetséghez tartozó Amadé fiainak seregét és szövetségeseiket, köztük Csák Máté híveit győzték le
        Miért harcoltak egymással?
        
        Az Abák és más tartományurak nagy területeket uraltak, és nem akarták feladni önálló hatalmukat.
        
        Károly Róbert viszont meg akarta erősíteni a királyi hatalmat, és vissza akarta szerezni az általuk uralt területeket.
        A csata jelentősége: Károly Róbert győzelme megerősítette a helyzetét, de Csák Máté hatalmát még nem számolta fel teljesen.
- - - - I. Bajezid és a török martalócok a déli határon
        I. Bajezid oszmán szultán a 14. század végén jelentősen kiterjesztette a birodalom hatalmát. A török portyázó csapatok a déli határvidéket is fenyegették, ezért Magyarország számára egyre fontosabbá vált a határvédelem.
    - - Selyemzsinór
        Történelmi kifejezés: a hagyomány szerint az oszmán udvarban selyemzsinórral végeztek ki egyes magas rangú személyeket. A kifejezés ezért a kivégzést jelenti.
      - despotikus hatalom : az uralkodó korlátlanul, önkényesen gyakorolja a hatalmát, és kevéssé veszi figyelembe mások jogait vagy véleményét.
    - - Konstantinápoly bevétele (1453):
        
        II. Mohamed oszmán szultán serege ostrom alá vette Konstantinápolyt.
        
        Az első támadásokat a bizánci és az olasz védők visszaverték
        
        A szultán ezután bevetette a janicsárokat, akik a megfogyatkozott védők ellen támadtak.
        
        A törökök elfoglalták a megrongált városfalakat -> behatoltak a városba.
        
        XI. Konstantin bizánci császár elesett a harcokban.
      - Szpáhibirtokok, khász birtokok
        
        Szpáhibirtok: katonai szolgálatért cserébe kapott jövedelemforrás.
        
        Khász birtok: a szultánnak vagy az államnak jövedelmet biztosító birtok.
        A fő különbség az, hogy a szpáhibirtok a katonai szolgálatot, a khász birtok pedig a szultáni vagy állami bevételeket szolgálta.
    - - Az oszmán hadsereg
        
        janicsárok:
        
        gyalogos, hivatásos katonák :walking:
        
        keresztény családoktól fiúgyermekeket vittek el, akiket muszlim vallásban neveltek, és az oszmán állam szolgálatába állítottak (gyermekadó). A fiúk egy része később janicsár lett
        
        gyermekadó :
        
        a magyar és a horvát területekről nem szedhettek fiúkat, mert úgy vélték, hogy ők később elhagynák az iszlám vallást.
        
        kiket vittek el?:
        
        előkelőbb keresztény családok fiait
        
        Ha egy családban két fiú volt, csak az egyiket vihették el.
        
        a közepes termetű fiúkat részesítették előnyben.
        
        kiket nem vittek el?:
        
        Az egyetlen fiúgyermeket nevelő családok fiát.
        
        az árvákat
        
        a házas fiúkat
        
        A pásztorok és gulyások fiait.
        
        betegeket
        
        szpáhik:
        
        lovas katonák :horse:
        
        katonai szolgálatukért cserébe tímárbirtokot (meghatározott jövedelmet biztosító birtokot) kaptak
        
        A hadjáratokban nyújtott teljesítményük alapján előléptetést és nagyobb jövedelmet kaphattak.
        
        A különösen eredményes katonák ziámetbirtokot szerezhettek, amely nagyobb jövedelmet biztosított.
      - 7–13. század: Arab Kalifátus
        Az Arab Kalifátus a 7. században, Mohamed halála után jött létre, és a következő évszázadokban hatalmas területekre terjesztette ki a hatalmát. Később több részre szakadt és meggyengült. Az oszmánok viszont csak a 13. század végén emelkedtek fel, tehát nem az Arab Kalifátus közvetlen folytatásaként kell elképzelni őket.
      - Despotikus hatalom
        Olyan uralkodói rendszer, amelyben az uralkodó hatalma rendkívül nagy, és kevés intézmény korlátozza. Az Oszmán Birodalomban a szultán központi szerepet játszott az állam irányításában.