Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Magyarország az XIII. században, IV. Béla, II. András - Coggle Diagram
Témazáró témakörei:
Az Aranybulla kiadásának körülményei, tartalma
-
-
-
-
-
-
-
Fogalmak:
-
-
Aranybulla :
1222-ben II. András által kiadott oklevél, mely főleg a királyi szerviensek és a bárók érdekeit védte (pl. adómentesség, ellenállás, nincs vármegye-adományozás, méltósághalmozás).
"új intézkedések":
II. András (1205-1235) birtokpolitikája, melynek keretében saját híveinek sok birtokot adományozott, ezzel lecsökkentve a királyi birtokállományt. A politika lényege: "az adományozás mértéke a mértéktelenség". Ezek a birtokok sokszor nem kötődtek hivatalviseléshez.
domaniális jövedelmek:
a királynak a királyi földekből származó jövedelme, a másik típusú a regáléjövedelem, előszőr II. András próbált átállni erre a nagy birtokadományozások után
regáléjövedelmek:
a királyi bevételek azon fajtája, amelyek királyi felségjog alapján jártak az uralkodónak (pl. bányászati monopólium, hadiadó)
kamara haszna:
a pénzverésből, pénzbeváltásból adódó királyi jövedelem. A XII. századtól az uralkodó rendszeresen csökkentette a pénz nemesfémtartalmát névértékének fenntartása mellett, és az alattvalókat arra kötelezte, hogy a régi jó pénzt az újra váltsa be
szerviens:
szabad emberek, akik földbirtokokkal és szolgákkal rendelkeztek, illetve kizárólag a királynak szolgáltak, csak ő bíróskodhatott felettük - II. András birtokadományozásainak következtében a bárók megerősödtek, hatalmuk veszélyeztette helyzetüket - az Aranybulla-mozgalom főtársadalmi erejét jelentették
báró:
II. András óta (1216) így nevezték az országos méltóságot viselő személyeket, a nagyobb földbirtokkal és vagyonnal rendelkező nemeseket
ellenállási záradék:
Az 1222-ben kiadott Aranybulla 31., utolsó cikkelye, mely a püspökök és főurak jogává tette az ellenállást, ha a király az Aranybulla rendelkezéseit megszegné
Andreanum:
II. András 1224-ben kiadott oklevele, mely különböző jogokat biztosított az erdélyi szászoknak - a szebeni ispán alá tartoztak, egy összegben adóztak, cserébe határvédelmi feladatokat láttak el
-
kunok:
a tatárjárás után az Alföldön és a Duna-Tisza közén letelepült nomád nép - kiváltságos népcsoport, amely könnyűlovas katonaként, sokáig fontos részét képezte a magyar haderőnek - a tatárjárás előtt már befogadta őket IV. Béla, de a tatárjárás idején pusztít a kivonultak az országból
-
"második honalapató":
IV. Bélát (1235-1270) illetik ezzel a névvel, miután a tatárjárás pusztításai és népességcsökkenése után kunokat, illetve hospeseket (telepesek) telepített le országszerte - németeket, cseheket, morvákat - emellett támogatta a kővárak építését is
-
jobbágyság:
11-13. században kialakult társadalmi réteg, földjének tulajdonjogával nem bírt, annak használatára örökjogot formált (vagy örökíthette vagy nem)
-
-
interregnum.
"köztes uralom", azaz olyan hatalmi űr, átmeneti állapot, amikor nincs törvényes (legitim) király az országban - Magyarországon az Árpád-ház 1301-es kihalása után kezdődött ilyen időszak egészen 1308-ig,Magyarországon az Árpád-ház 1301-es kihalása után kezdődött ilyen időszak egészen 1308-ig
-
-
-
IV. Béla
A tatárjárás:
A muhi csata
- a tatár fősereg átkel a Vereckei-hágón
- alföldi területeken gyorsan átjutnak
- kunok fosztogatva elhadják az országot Kötöny kun fejedelem megölése után
- 1241. április 10-11. Sajó tiszai torkolata, Muhi - esti támadás
- főurak, főpapok esnek el
- IV. Béla elmenekül
- a német-római császár és a pápa segítségét kéri - nem kap
Esti támadás
- Sajó folyónál volt a muhi csata
- Magyarok azt hitték a tatárok csak a hídon tudnak átkelni, de a tatárok éjszaka átkeltek a folyón máshol
- Magyarok közül sokan menekülni kezdtek, így vereséget szenvedtek
Béla menekülése:
- Osztrák területek
- Dalmácia, trau
A tatárok kivonulása
- Tatárok dunántúl pusztítottak
- kővárak ellenálltak
- Ödögej nagykán halála miatt kivonultak?, váratlanul
Veszteségek
- 15-20%-kos emberveszteség
vereség okai:
- hadvezetés
- király és főurak ellentéte
- kővárak hiánya
- királyi hadszervezet hiánya
- Alföld elnépetelenedik
Tatárjárás után:
Az ország újjáépítése
- feltételekhez (pld. kövárak építése, Nemesi magánhadsereg ( Banderium) amelyet a saját vagyonából hozza létre/tartja fent)adott birtokadományozás
- kővárak építése
- 1247 Buda(i vár) alapítása
- nemesítési hullám
- 80% a magyarok becsült aránya
-> betelepítések (földműveseket, katonákat)
-> a kunokat jobban beillesztették a magyar társadalomba.
-----> IV. Béla "második hunalapító"
- hadseregfejlesztés
-
-
uralkodásának szakaszai:
- II. András fia
- konfliktus apjával (birtokadományozás)
- kunok megtérítése
- 1232-ben lessz király
- birtokelkobzások
- andrási birtokpolitika vége
- konfliktus nemesekkel
- 1241 tatárjárás / mongol támadás
II. András
Jövedelmei
-
-
bérbe adott jövedelmek, pl. pénzverés, sókereskedelem, vámszedés
jövedelem:
Pénz vagy érték, ami valakihez rendszeresen vagy időnként beérkezik
regáló jövedelmek:
- Vámok, révek
- piactartás
- szlavónia
- Ispánok <- jobbágyok állami adója
- Só-monopólium
- kamara haszna
- rendkívüli hadiado
kamara haszna:
Amikor a király bevonta a régi pénzt, és új pénzt veretett, az embereknek az új pénzért cserébe a régi pénzüket be kellett szolgáltatniuk. Az új pénz kevesebb nemesfémet tartalmazott, mint a régi.
➡️ A régi és az új pénz közötti különbségből a királynak bevétele keletkezett – ezt nevezték kamara hasznának.
A regáléjövedelem a király olyan bevétele, amely bizonyos, csak a királyt megillető jogok gyakorlásából származott.
-
Trónutódlás
III. Béla, András apja
- kancellária
- oklevélkiadás
- írásbeliség
-
-