Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Áramlástani alapismeretek (fluidumok mechanikája) - Coggle Diagram
Áramlástani alapismeretek
(fluidumok mechanikája)
Az áramlástan, másképpen a fluidumok mechanikája
A folyadékok és gázok mechanikájával foglalkozó tudományág
A kétfajta közeg sok szempontból azonos tulajdonságokat mutat
Az ideális/tökéletes és valóságos folyadék
A cseppfolyós folyadékokat kisebb elhanyagolásokkal ideális folyadékoknak tekinthetjük
Az ideális folyadék homogén, összenyomhatatlan és áramlása súrlódásmentes
A valóságban a folyadék is molekuláris szerkezetű, nem összenyomhatatlan, nem homogén és nem
súrlódásmentes.
A valóságos folyadéknak súrlódásos tulajdonsága a legkevésbé elhanyagolható
Jellemzője, hogy sűrűsége csak kis mértékben függ a hőmérséklettől.
A kompresszibilitását (összenyomhatóságát) Δρ<107 Pa (100 bar)-nál kisebb nyomáson el lehet
hanyagolni.
A technikai állapotú folyadék csak nyomófeszültség felvételére képes.
Felveszi a tároló edény alakját.
Sűrűség mérése piknométerrel
A folyadékok sűrűségét piknométerrel vagy areométerrel mérik
Az elnevezés a görög pyknosz (πυκνός = sűrű) és metró (μετρώ = megmér)
szó összetételéből származik.
A piknométer egy pontosan ismert térfogatú edény, amelynek a tömegét
megmérik amikor folyadékkal van tele és üres állapotában is.
A tömegek különbségét a piknométer térfogatával elosztva az adott folyadék
sűrűségét kapjuk
areométer
Az areométer egy, a folyadék felszínén úszó test, amelynek a folyadék felszíne fölé
emelkedő magassága a folyadék sűrűségével arányos
Ezt a magasságot az areométer tömegének szabályozásával lehet egy állandó
értéken tartani és ekkor a folyadék sűrűségét e tömeg és a folyadékba merülő rész
térfogatával határozzuk meg, vagy pedig egy skálán olvassuk le, melyet általában
közvetlenül sűrűség-egységekben adnak meg.
Ez utóbbi típust denziméternek is nevezik
Viszkozitás
Folyadékok esetében a viszkozitás forrása a molekulák között ható összetartó erő.
Gázok esetében az eltérő sebességű molekulák ütközése során fellépő impulzuscsere jut fő szerephez.
Az ellenállás nagyságát a közeg viszkozitása és az alakváltozás sebessége
határozzák meg.
Keletkező csúsztató feszültség arányos a sebességváltozással és értéke egy
arányossági tényezőtől függ, amelynek neve „dinamikai viszkozitás" és jele �
A folyadékok viszkozitása a hőmérséklet növekedésével csökken, mivel a
molekulák növekvő hőmozgása miatt a közöttük fellépő kohéziós erő hatása
is csökken.
A gázoknál viszont éppen fordított a helyzet: a hőmérséklet növekedése a
viszkozitás növekedéséhez vezet, mivel a molekulák ütközéseinek száma és
ezzel az impulzuscsere intenzitása a hőmérséklet növekedésével együtt
növekszik.
A nyomás viszkozitásra gyakorolt hatása csekély, a tapasztalat szerint a
nyomás növekedése a viszkozitás enyhe csökkenéséhez vezet.
A valódi (newtoni) folyadékokban a folyadék áramlása közben a
különböző sebességgel mozgó folyadékrétegek között a belső súrlódás
miatt nyírófeszültség (csúsztató feszültség) ébred.
Pszeudoplasztikus folyadékok
A nyírási sebesség növekedésével a viszkozitás csökken.
Ilyen tulajdonságú a vér, nagy sebességű áramlás során a vér folyékonyabb, mint lassabb áramlás esetén
Pszeudoplasztikus folyadékok a körömlakk, a falfestékek, és a nyomdafestékek is
Könnyen folynak, amíg az ecsettel felviszik a felületre, de ott már kevésbé folyékonyak
Dilatáns folyadékok
A nyírási sebesség növekedésével a viszkozitás
növekszik
A gyors mozgásra felkeményedéssel reagál a folyadék,
míg egy helyben állva elsüllyed az ember.
Hidrosztatika
Hidrosztatikus erőátvitel során az energiaközvetítő a folyadék nyomása.
Az energiaközvetítést végző folyadéknyomást a szivattyú állítja elő.
A hidraulikus motor pedig a létrehozott hidrosztatikus energiából mechanikai
energiát, mechanikai munkát hoz létre.
Ennek formája lehet egyenesvonalú lengő vagy forgó mozgás