Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Rendszerszintű pedagógiai felmérések - Coggle Diagram
Rendszerszintű pedagógiai felmérések
Áttekintés
Cél: oktatási rendszer hatékonyságának elemzése
Információgyűjtés a tanulási teljesítmények fejlődéséről
Hazai és nemzetközi felmérések az elmúlt 30 évben
Politikailag előmozdíthatják a közoktatás reformját
Nemzetközi felmérések története
32 év alatt 16 nemzetközi felmérésben való részvétel
Hazai teljesíttmény-követő rendszer beindítása
1960-as évek: UNESCO által importált survey metodika
Kihívás: sok adat, különböző interpretációk, eltérő következtetések
Felmérések szerepe és hatása
Pedagógia és oktatáspolitika szoros kölcsönhatása
Fontos a központi és helyi oktatáspolitikában
Nem oldják meg automatikusan a pedagógiai és oktatáspolitikai dilemmákat
Gazdagítják a pedagógiai tudást
Az oktatási értékelés fejlődése
1958: IEA Társaság megalakulása
Első nemzetközi matematikavizsgálat 12 ország részvételével
Pozitivista szociológia és James Coleman hatása
Több szervezet (NAEP, OECD, UNESCO) bekapcsolódása
Nemzetközi felmérések típusai
Kettős célú vizsgálatok (tantárgy-pedagógiai és rendszerszintű)
Makro-szintű vizsgálatok (pl. MS, SMS, TIMSS)
Mikro-szintű vizsgálatok (didaktikai témák, pl. tanítási módszerek, osztálytermi környezet)
Tudásfelfogások és metodológia
Második korszak: kognitív paradigma, képességek, kulcskompetenciák hngsúlyozása
Tartalmi-tantervi szabályozás decentralizációja
Első korszak: tudás taxonómiai értelmezése, Bloom-taxonómia használata
Trendanalízisek (pl. PISA, TIMSS)
Hazai monitorvizsgálatok
Kulturális eszköztudás vizsgálata (olvasás, matematika, informatika, itermészettudomány, intelligencia)
Trendanalízis alkalmazása (híd ás lánc tesztfeladatok)
Kezdet 1985. nemzetközi mintákhoz való igazodás
Mérési területek és évfolyamok megoszlása
Összegzés
Szükség van a műveltségterületi és pedagógiai kultúrával kapcsolatos kutatásokra is
Az adatok inspirálhatják az oktatási modernizációját és fejlesztését
A rendszerszintű pedagógiai felmérések kulcsfontosságúak a közoktatási reformokhoz
Következtetések a magyar oktatásról
Egyenlőtlenségek
Markáns iskolai és intézményi különbségek
Középfokú iskolarendszeren belül szelekció és szegregáció
Egyenlőtlenség növekedése a rendszerváltás után
Magyar iskolarendszer antidemokratikus, mivel nagy különbségek vannak az iskolák között, de az iskolán belüli különbség kicsi
Erős társadalmi meghatározottság, nem tud ellensúlyozni az iskola
Teljesítmény-trendek
Matematika: hullámzó, romló tendencia a 90-es évek végére
Természettudomány: korábbi jó eredmények, de stagnálás és visszaesés
Olvasás: kezdetben csökkenő, majd enyhe emelkedés
Olvasáskultúra
PISA 2000: a 15 évesek 25%-a nem érti a szövegeket
Nem a kezdő olvasás oktatásának módszerei a problémásak
Alapozó oktatás meghosszabbításának szükségessége
Gyenge olvasásmegértés 1970 óta ismert
Olvasási szokások és érdeklődés alacsony, de időt tölt olvasással a tanulók egy része
Felnőtt lakosság alacsony olvasási szintje (SIALS)
Természettudomány
Gyakorlati és magasabb szintű gondolkodási készségek gyengesége
30 év jó eredménye után visszaesés
Nem következett be a tanárképzés reformja
Matematika
Trendek enyhén csökkennek
Korábbi modernizációs eredmények
PISA 2000 alatti átlagteljesítmény
Tanulási stratégiák
Magyar diákoknál alacsony önkontroll, konstruálás, csoportos tanulás terén
Magas emlékezet, versengő tanulás és házi feladatra fordított idő
Három szintű statisztikai elemzés a pedagógiai vizsgálatokban
A pedagógiai kultúrában a hagyományos tanulási módok dominálnakk