Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Rákosi-korszak - Coggle Diagram
Rákosi-korszak
születésnapja
A budapesti Műcsarnok 1949 évi Újítási és találmányi kiállításának transzparense, Lenin és Sztálin képe között Rákosi Mátyás portréja
A párt a mi erős várunk feliratú dekoráció, Sztálin és Rákosi kép egy budapesti pártgyűlésen 1950-ben
A Rákosi-kultusz fokozatosan kiépülve 1952-re érte el tetőpontját, ekkor kezdték a „népünk bölcs vezére”, valamint a „Sztálin legjobb magyar tanítványa” jelzőkkel illetni.
A totális diktatúra kiépülése
A pártelit. Balról a második Hegedüs András, a hatodik Gerő Ernő, mellette/mögötte Apró Antal, középen Rákosi Mátyás, mögötte Hidas István, Rákosi felesége, előtte Vlko Cservenkov, a Bolgár Kommunista Párt főtitkára, miniszterelnök
1947 után egyre inkább úrrá lett Rákosin a megalománia, s lassan a hatalom rabjává vált. Pozícióinak megszilárdítására minden eszközt használhatónak ítélt meg.
A Rákosi-korszak 1945-1956 közötti
történelmének szinte az egészet lefedi.
Szűkebb értelemben 1949 és 1953 között tágabban pedig 1947 és 1956 között létezett.
Rákosi beszéde
A második világháborút követve Magyarország a Szovjetunió európai megszállási övezetébe került, amely fokozatosan hozzásegítette, a Rákosi vezette Magyar Kommunista Pártot a hatalom megszerzéséhez és a baloldali szociáldemokratákkal egyesülve Magyar Dolgozók Pártja néven – a sztálinista típusú egypártrendszerű diktatúra bevezetéséhez, amely 1949-re teljesedett ki.
Előzmények:
november 4-én tartották a második világháború utáni Magyarországon az első demokratikus választást, melyet a Független Kisgazdapárt nyert
Koncepciós perek és kitelepítések
A Rákosi-korszakban az emberi jogok súlyos sérelmet szenvedtek. Sokakat ért megtorlás a koncepciós perekben kivégzettek száma száz és kétszáz fő közé tehető, 40 ezren voltak rendőri őrizetben, illetve internálva, közel 13 ezer főt.
Sztálin halála után
Sztálin 1953. március 5-ei halála után pozíciója hirtelen meggyengült; egy pártdelegációval az 1953-as választás után alig egy hónappal júniusban Moszkvába rendelték, ahol a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetői szándékosan a vezetőtársai előtt súlyos személyes bírálatban részesítették
Második és végső bukása 1956 nyarán
1956 márciusában Rákosi beismerte, hogy Rajk László ügye provokáción alapult, és letartóztatott vezetőire hárított minden felelősséget. Májusban már be kellett ismernie, hogy neki is szerepe volt a bűnök elkövetésében
Száműzetése és halála
Lemondatása után nyolc nappal, 1956. július 26-án Rákosi rövid gyógykezelés céljából a Szovjetunióba repült, amibe egy Fekete-tengeri nyaralást is próbált beiktatni. Alig három hónappal később, október 23-án kitört a forradalom Budapesten.
