Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

Kognitív fejlődés iskoláskorban - Coggle Diagram

- - - - az egocentrikus, intuitív, perceptuális alapú sémáktól elmozdul
    - - az idegrendszer fejlődése (homloklebeny és mielinizáció)
      - iskola általi kihívások (szabályjátékok, olvasás, írás, számolás)
      - figyelmi kapacitás és irányítás javulása
      - metakogníció megjelenése
      - mentális reprezentációk stabilabbá válása
      - emlékezeti stratégiák kialakulása
      - kétoldalú gondolkodás (két vagy több jellemző figyelembe vétele egyszerre), szabályos műveletsorok végiggondolása, kategóriákba sorolás
  - - - figyelemvezérlés, tervek alkotása, reflektálás önmagukra
    - - idegrostokon szigetelő hüvely --> gyorsabb ingerületvezetés
      - a frontális lebenyben felnőttkorig tart
    - - a neuronok végein nő a szinapszisok száma, fokozódik a neurotranszmitterek kibocsátása is
      - fokozódik az infófeldolgozás hatékonysága
    - - agyi elektromos aktivitás szinkronizációja a kül. agyterületeken
      - homloklebeny irányítja
      - figyelmi, tervezési, problémamegoldási feladatok, önreflexió
    - - théta --> alfa dominancia
      - 5 évesig: éber állapotban több théta
      - 5-7 között kb. azonos mérték
      - 7 évestől alfa hullámok uralkodók
- - - - 3-4 évesek: több van a magasabb pohárban, mert nagyobb
      - 5-6 évesek: már tudják, hogy figyelni kell a pohár mindkét tulajdonságára, de nehezükre esik mindkettőt észben tartani
      - 8 évesen már megértik a konzerváció elvét, így helyesen decentrálnak
        
        már figyelembe tudják venni mindkét tulajdonságát
  - - - feltételezi a megfordíthatóság, kiegyenlítés és logikai szükségszerűség elveinek együttes megértését
- - - - • emlékezeti terjedelem (kapacitás) és folyamatok sebességének emelkedése
      - • a tudásalap bővülése
      - • hatékony emlékezeti stratégiák elsajátítása
      - • a metamemória kialakulása
  - - - egy 4–5 éves gyermek 3–4 egymás utáni számot tud egyidejűleg megjegyezni, → egy 9–10 éves már 6–7 számot
      - a neopiaget-iánusok szerint ez teszi lehetővé, hogy a gyerekek egy probléma két vagy több oldaláról egyidejűleg gondolkodjanak (pl. sportban a labda, a saját csapattárs és az ellenfél helyzetét egyszerre figyelembe venni a döntéshelyzetkor)
    - - Kail (1991) vizsgálatában a 11 éves amerikai és koreai gyerekek 6× gyorsabban hívtak elő egy kívánt információt a hosszútávú emlékezetből, mint a 4-5 évesek
      - mentális feldolgozás sebessége nő
  - - - amikor random sakkállásokat kellett megjegyezniük a résztvevőknek jelentésteli sakkállások helyett, akkor csökkent a sakkrajongó gyermekek előnye
  - - - Az emlékezeti stratégia kétoldalú: a gyermeknek nem csak a célra kell koncentrálnia, hanem a cél eléréséhez szükséges útra is
    - - kisgyermekkor és iskoláskor között sokkal nagyobb változás megy végbe
    - - ismételgetés
        
        legegyszerűbb stratégia
        
        fiatalabb gyerekek csak külső ösztönzésre alkalmazzák
        
        Keeney és mtsai (1967) ks (űrsisak): 5 és 10 éves gyerekeknek 7 megjegyzendő tárgy képét mutatták és arra utasították, hogy jegyezzék meg az adott tárgyakat 🡪 15mp múlva azok a gyerekek tudtak felidézni több képet, akik szóban ismételgették őket
        
        5 évesek közül kevesebben használták ezt a stratégiát, de a 10 évesek közül majdnem mindenki ismételgetett
        
        miután az eddig nem ismételgető gyerekeknek megtanították a stratégiát, ők is ugyan olyan jól teljesítettek az emlékezeti feladatokban, mint azok a társaik, akik maguktól is ismételgettek
      - emlékezetszervezés
        
        Az információk logikai halmazokba rendezése, például kategóriák szerinti csoportosítás 🡪 a halmaz csak egy részére kell emlékezniük a többi egység felidézéséhez
        
        kisebb gyerekek inkább hangzás szerint
        
        iskoláskorban kategóriák szerint
      - kidolgozás (elaboráció)
        
        Az új információk mélyebb feldolgozása – pl. képi asszociációk, történetek alkotása révén
        
        Csak iskoláskorban jelenik meg spontán, és serdülőkorra válik jellemzővé használatuk
  - - - stratégiát alkalmazó 6-7 évesek egy része nem volt tudatos arra, hogy ilyen stratégiát alkalmazott
      - A tudatosak 99%-a alkalmazta legközelebb is a stratégiát, a nem tudatosaknak csak 32%-a 🡪 a tudatosan alkalmazott emlékezeti stratégiák hosszú távon is fennmaradnak és beépülnek a tanulási repertoárba
      - azok a gyerekek, akik tudatos stratégiahasználók voltak, később is sikeresebben használták azokat