Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Nyelvi képességek és kommunikáció iskoláskorban - Coggle Diagram
Nyelvi képességek és kommunikáció iskoláskorban
Alapok
kisikoláskor: 6-12 év
Piaget: konkrét műveleti szakasz
Freud: latencia szakasz
háttérbe szorul a libidó, és inkább a tanulásra, szociális készségek elsajátítására irányul az energia
Erikson: teljesítmény/kisebbrendűség
motívum: kompetencia
Nyelvi képességek
szókincs bővül
osztályozókategóriák kialakulnak
kategorizált ismeretek
beszélgetés eltér az ovistól
összetettebb és szervezettebb beszélgetések
gondolkodás megerősödése
több képesség együttesétől függ pl. jobb emlékezeti, figyelmi képességektől, és a speciális nyelvi jelek
össze tudják kötni az aktuális mondanivalót a korábban elhangzottakkal
képesek hosszú időn át fenntartani a beszélgetés fonalát
Vygotsky-féle szociokulturális elmélet kiemeli a belső beszéd és a társas interakciók fontosságát
Szókincs
választékosabb beszéd, könnyebb olvasás és írás
szókincs bővülése
6-7 évesen: 10 ezer szó
9 évesen: 20 ezer
10-11: 40 ezer szó
nemcsak a szólista gyarapodását, hanem a szavak közti kapcsolatok (szinonimák, antonimák, asszociációk) és a fogalmi hálók kialakulását is jelenti
szójelentés
annak az első alkalomnak az érzéseit, gondolatait képviseli, amikor először hangsort és a jelentést összekapcsolta
2- több szituációt egyesítő elem: egyre több tapasztalatuk van az adott szóval kapcsolatban, a szó szituációk sorát idézi fel bennük
3- szavak lassan elnyerik fogalmi jelentésüket, amelyek nem függnek a kontextustól
felnőtt szókincsét a gyerekétől nem nagyobb mérete különbözteti meg, hanem a szavak jelentésének alternatív formái
kapcsolat a kognitív fejlődéssel
fejlődését befolyásolja a gyermek környezete
Osztályozókategóriák, kategorizált ismeretek szervezése
ismeretek szervezésének egyre bonyolultabb eszközei
gyermekek képesek lesznek az információk rendszerezésére és kategóriákba sorolására
elősegíti a tanulási folyamatokat
fontos a problémamegoldásnál
fiatalabbak
tematikus csoportosítás
gyermek nem kategória alapján (pl. „állat” vagy „játék”) sorol össze dolgokat, hanem valamilyen gyakorlati, funkcionális kapcsolat alapján
pl: „kifli és tej” → mert reggelire együtt szokták enni
láncszerű csoportosítás
a gyermek egy asszociációs lánc mentén kapcsolja össze a dolgokat
pl: : „alma – fa – levél – zöld – fű”, tehát nem egy logikai kategória, hanem kapcsolódó elemek sora
idősebb gyerekek
taxonomikus kategóriák
pl: állatokat osztályozhatják emlősök és madarak szerint
Piaget: gyerekek 4-6 éves korukban nehezen tudják egyszerre figyelembe venni a hierarchikus szinteket, például a „gyöngy” és a „barna gyöngy” kategóriát. Ezért amikor megkérdezik őket, hogy több gyöngy van-e vagy több barna gyöngy, hajlamosak azt mondani, hogy barnából van több
később: két alosztályt hasonlítanak össze (a barna és a fehér gyöngyöket)
Schneider: gyerekek ismeretei egyre hierarchikusabb és többdimenziós szerveződést mutatnak
gyerekek megértik a kategóriák hierarchikus szerveződését, valamint a fölérendelt-alárendelt kapcsolatok stabilizálódnak
egy tárgy több kritérium alapján is kategóriákba sorolható
kategorizált ismeretek szervezése: több szempont egyidejű figyelembevétele
elősegíti az összetettebb, szervezettebb, rugalmasabb beszélgetéseket
Iskoláskori beszélgetés
iskoláskorba lépve a gyermekek kommunikációja koherensebbé válik, képesek figyelembe venni a beszélgetőpartner nézőpontját, és alkalmazkodni a társas helyzetekhez
hatékonyabb társas interakciókat és a tanulási helyzetekben való sikeres részvételt
beszélgetőtársak visszajelzést adnak
képesek hosszú időn át fenntartani a beszélgetést
speciális nyelvi jelek pl. térjünk vissza
jobb emlékezeti, figyelmi képességek
képesek módosítani mondandójukat beszélgetőpartnerük tudásának vagy perspektívájának figyelembevételével
koherencia