Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Társas kapcsolatok iskolás korban - Coggle Diagram
Társas kapcsolatok iskolás korban
Alapok
ovisokhoz képest a kortársakkal való kapcsolódás aránya 20%-ról 40%-ra növekszik
szülői felügyelet nélküli kortárscsoportok viselkedéses változásai
társas befolyást illető: maguk teremtik meg a tekintély rendszerét
tartalomra vonatkozó: oktatás helyett semmittevés
szerepjáték
szabályok változhatnak
művelet előtti kognitív képesség
kevesebben játszanak együtt
rövidebb
szabályjáték
szabályok előre rögzítettek
konkrét műveleti kognitív képesség
többen játszanak együtt
hosszabb
fontossága
egocentrizmus csökken
társadalmi modellként működik
vágyak szembesítése a társadalmi szabályokkal
összekapcsolja a kognitív fejlődést és az erkölcis fejlődést
Barátság
egymást egyenlőnek tekintő emberek közti vonzódás, kölcsönösség, elköteleződés
fejlődési funkciói
társas készségek elsajátítása
infóforrás
érzelmi és kognitív erőforrás
későbbi intim kapcsolatok modellje
konfliktuskezelés, segítségnyújtás
Gottman kísérlete: hogyan alakulnak ki a barátságok?
térbeli közelség
hasonlóság
társas kompetenciák
kölcsönösség
közös tevékenység
ehhez szükséges társas kompetencia összetevői
jó kezdeményezőkészség
jól illeszkedő elvárások, bizalom
kompromisszumkészség
erőfeszítések legyenek egyensúlyban
rugalmas alkalmazkodás
barátságok elmulasztása szociális fogyatékossághoz vezet
szülő-gyermek kapcsolatok
részben szülők szervezik a gyerekek kapcsolatait
elhanyagoló nevelés esetén nő az antiszociális viselkedés
csökken a nyílt ragaszkodás a szülők iránt
gyerekek vitatkoznak a szüleikkel
szülők is szigorúbbak már
együttes szabályozás: megosztják a gyerekekkel a tevékenységük feletti ellenőrzést
Szociometria
szociogram: egy társadalmi mező csoportosulásának térképe
szociometria: szociogram előállítási módja
működése embercsoportok mozgatását igényli
csoport: több a tagjainak összességénél
társas penetranciát fokozza: egyén hatáskeltő tulajdonságát, hatóképesebbé válik a személy egy szervezett csoportban
Mérei kísérlete 6-10 évesekkel
szervezett csoportot alakított ki, ahova egy vezéregyéniséget vezetett be később
vezető átvette a csoport szokásait és rájuk parancsolta saját szokásaikat
csoporttöblet: együttes élmény során közös szokások, értékek alakulnak ki
azonosítás
identifikáció, egy másik személy tulajdonságainak átvétele
gyerekek tanáraikkal, szüleikkel, kortársaikkal azonosulnak
hozzájárul az erkölcsi normák, nemi szerepek kialakulásához
új tulajdonságokkal gazdagítja a személyt
kiscsoportok
társadalmi intézmények nem homogének
spontán hálózat van a háttérben
jogrendszeren kívül vannak
alegális: nincs törvényesen szabályozva
preszociális: nem kapcsolódik formális szerveződéshez
Moreno
2 alapfeltevés
intézményes rendszerek háttere a spontán társulások hálózata
emberi kapcsolódások rokonszenven alapulnak
hálózat érzelmi színezetű
kritérium
tagok számára lendületet adó közös indíték
3 kör, amiből kritériumot lehet formálni
együttélés: pl - kivel lakna szívesen
együtt dolgozni
együttes társas élet: pl - kiket hívna meg szívesen vendégségbe
szociogram
személy: bekarikázott szám
kölcsönös választás: vonal
párokat és magányosakat a lap szélére tesszük
minél sűrűbb egy alakzat, tagjai annál több együttes élményre számíthatnak
Hudson kísérlet
szociogram készítése egy lányintézetben
segített azonosítani az izolált tagokat, potenciális konfliktusokat
vezetői lét
szociális penetrancia: hatáskeltő tulajdonság
a vezető és a népszerű személy ritkán esik egybe
népszerűség önmagában nem ad vezetői helyet
többszempontú szociogram - Mérei
nemcsak az egyén helyét mutatja meg, hanem magát a közösséget is jellemzi
közösség összetétele kedvez-e a kitűzött feladat megoldásában
képes-e a csoport együttes erőfeszítést igénylő magas teljesítményre
van-e esély a közvélemény kialakulására
tagok örömmel tartoznak-e bele
milyen indítékok vezérlik a csoportokat
3 célkitűzés
megismerni a társas alakzatot
társas mező jellemzése: hierarchia
választások és kötődések motivációi
keretei
10-40 kérdés
A kérdőív 15 kérdéses: rokonszenvi, funkció jellegű, képességi és népszerűségi kérdések
minden tag legyen jelen
vizsgálat lényegét közölni kell
titkosság hangsúlyozása
mutatók
adatok kiértékelése
kölcsönösségi táblázat: kik hányszor választották egymást rokonszenvi kérdésekben
gyakorisági táblázat: képességi, funkciói és népszerűségi kérdésekben ki hány szavazatot kapott
4 csoport
szerkezeti mutatók: társas mező alapstruktórája
centrális-marginális mutató: központ és perem viszonya
központ: zárt alakzat, ahova a társas alakzat egynegyede kapcsolódik
zárt alakzat: minden tagnak legalább 2 kapcsolata van
perem: tagok, akik nincsenek kapcsolatban a központi alakzattal
3 adat viszonyítása: központ mérete és általa befolyásolt övezet és a perem
alakzat arányai
zárt alakzat: minden tagnak legalább 2 kapcsolata van, sok zárt alakzat > rivalizáló kiscsoportok
csillag: nyitott alazat, ami közepén 1 legalább 4 kölcsönös kapcsolattal rendelkező személy áll, ha kevés a zárt alakzat > sztárképződés
zárt alakzathoz tapadó csillag teszi lehetővé a hírek áramlását
lánc: elősegíti a gyors kommunikációt
pár: sok páros kapcsolat > intimitás
aki párjával együtt tartozik egy csoporthoz, annak kétféle szokásrendszernek kell megfelelnie > feszült helyzet
magányosak: nincs kölcsönös kapcsolatuk, sok magányos > kíméletlen légkör
kohéziós mutatók: közösségi érzés mutatója, amit a tagok átélnek
kohézió: mi attitűd, csoportszokások, közös utalásrendszer, társas participáció gyakorisága (együttes tevékenységben való részvétel)
magas kohézió: szolidaritás, erős együttesség
alacsony kohézó: kevés együttes élmény, kevesebb közös szokás
4 fajta
kölcsönösség: közösségben személyek hány százalékának van kölcsönös kapcsolata
sűrűség: átlagosan egy személyre hány kölcsönös kapcsolat jut
kohéziós index: lehetséges kölcsönös kapcsolatok hány százaléka realizálódott
viszonzott kapcsolatok mutatója: kapcsolatok hány százaléka kölcsönös
szerkezeti típus: közösség színvonalát fejezi ki
halmazszerkezet
strukturálatlan, nincs zárt alakzat, sok magányos
kölcsönösségi index 50, sűrűségi mutató 0,5 alatt
laza szerkezet
párok és láncok többnyire
pl: ált suli 3. osztály
kölcsönösségi index 70, sűrűségi mutató 0,7
egy központú, széles peremű szerkezet
egy nagy zárt alakzat, közösség jó része a peremen
tömbszerkezet
egy nagy kiterjedésű tömb, kevés magányos
kölcsönösségi index 80 fölött, sűrűségi mutató 1
több központú szerkezet
zárt alakzatok,amiket láncok és csillagok kötnek össze
pl: szakkör
csoportlégkör mutató
rokonszenvi és funkcióválasztások szórásának aránya
harmonikus közeg személyes ügyekben szubjektíven dönt, funkcióra vonatkozóan meg objektíven
választási koincidenciák
kritériumokban adott választások egybevágása
tagolódási dimenziók mutatói
alakzat hierarciájának rekonstruálása
megállapítható egy társas alakzat
stabilitása
teljesítőképessége
mozgósíthatósága
légköre
hírközlséi útja
befolyásoló tényezők
elutasítottság: agresszió vagy bátortalanság
bántalmazóság: provokálás nélküli agresszivitás
népszerűség: előnyös külső, szociális kompetencia
Szakács Ferenc
peremhelyzet
vannak, akik eleve magányosak
vannak, akik barátkoznak, de társaik nem választják őket
túlzott magabiztosság/bizonytalanság > peremhelyzetbe kerülés
elutasítottság agresszióhoz és idegenséghez vezet
centrális helyzet
jó teljesítmény
bátor
összefoglalva
légkör függ: magányosak aránya + csoportlégkör mutató
teljesítőképesség függ: magányosak és párok aránya + kohéziós index
mozgósíthatóság függ: peremövezet kiterjedtsége, zárt alakzatba tartozók aránya, csillagok száma és kölcsönösségi mutató
