Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

Társas kapcsolatok kisgyermekkorban - Coggle Diagram

- - - - temperamentum, érzelmek, érdeklődés és szellemi képességek mintázata
      - közösséggel való érintkezés révén alakítjuk ki a veleszületett hajlamaink formálásával
      - énkép: ahogy a gyerek magát másokhoz való kapcsolataiban értelmezi
        
        énérzet módosul másoktól való sugallat hatására
      - önfelismerés
        
        3 hónapos kor előtt: kevés érdeklődés a tükörképük iránt
        
        4 hónaposan: megérinti a tükröt
        
        10 hónaposan: maguk mögé nyúlnak, ha egy játékot lassan leeresztenek mögöttük, miközben a tükör előtt ülnek, de nem próbálják meg letörölni a lopva az orrukra kent piros foltot
        
        18 hónap után: ha valaki a gyerek tükörképére mutat, és megkérdezi, ki az, a gyerek habozás nélkül válaszolja, hogy én
      - önjellemzés
        
        18-24 hónaposan saját cselekvéseiket is kezdik megnevezni a gyerekek. (PL: amikor a gyerek befejezi a kirakóst így szól: „Megcsináltam.”).
      - normák megértése
        
        Kétéves kor: a gyerekek már azokra az eseményekre is érzékenyek, amelyek „szokást” sértenek. Már zavarja, ha játék mackójuk műanyag szeme elvész
        
        Merry Bullock és Paul Lüthenhaus: Mennyire alkalmazkodnak a kicsik a felnőttek által támasztott követelményekhez?
        
        17 hó: nehéz elkezdeni a tevékenységet (toronyépítés)
        
        20 hó: belekezdenek, de inkább saját kedvükre játszanak tovább
        
        26 hó: képesek addig kitartani, míg ki nem elégítik a felnőtt követelményeit
        
        3 év: ez az önkontroll kivételből szabállyá alakul
        
        Kagan: megjelenik a büszkeségmosoly Pl.: sikerül az utolsó kockát feltenni a torony tetejére
    - - gyerek születésével kezdődik és a társadalommal való érintkezés révén folytatódik
      - társadalmi szerepek
        
        felnőttek elvárásait tükrözik
        
        gyerek elfogadja a számára előírt társadalmi szabályokat
      - folyamat, amelyben a gyerekek társadalmuk normáit, értékeit és ismereteit sajátítják el
      - szerep
        
        egyén társadalmi helyzete és tulajdonságai összefonódnak
        
        fajtái
        
        nemi szerepek
        
        -foglalkozási szerep
        
        -családi szerepek pl. nagymama-unoka
        
        -kivívott és veleszületett szerepek
        
        -szereptanulás
        
        egy szerep elsajátításának folyamata
        
        szerepkonfliktusok
        
        -tisztázatlanság (kamaszkor: felnőtt vagy gyerek; demonstrátorok: diák vagy tanár)
        
        -személyészlelési zavar (nem tudjuk bekategorizálni, megállapítani, hogyan viselkedjünk vele)
        
        -szerepszektoron belüli konfliktusok (főnököm a beosztottam)
        
        -szerepszektorok közötti konfliktusok (haverom a főnököm)
        
        -szereppartnerek ellentmondásos elvárásai
        
        szerepelvárások
        
        kulturális normák formájában (pl. férfi-nő)
        
        kiscsoport normák
        
        saját elvárások (pl. baráti kapcsolat)
      - pozíció
        
        szociális kapcsolatokban stabilan elfoglalt hely (pl. anya-gyerek)
        
        hatalmi formák: büntetés, jutalom, legitim hatalom, szakértői hatalom
      - empátia
        
        mások érzelmeiben és érzéseiben osztozás
        
        2 év előtt: érzelmi fertőzés - pl. a 2 napos kisbabák sírnak egy másik csecsemő sírását hallván
        
        év után: képesek megérteni, hogy egy másik személy bánkódik, nem ők
        
        ovi: olyan emberek felé is képesek empátiát érezni, akik nincsenek jelen (pl: mese)
        
        6-9 évesen: általános körülmények megértése pl. szegénység
      - szocializációhoz identifikációra van szükség
        
        gyerek arra törekszik, hogy úgy viselkedjen, mint a környezete fontos személyei
        
        nemi identitás
        
        azonos nemű szülővel való azonosulás
        
        pszichodinamikus elképzelés
        
        elsődleges azonosulás: felismerik, hogy a külvilág egyes tárgyai olyanok, mint ők
        
        másodlagos azonosulás (3 évesen): a személy a saját egóját a modellnek tekintett személy mintájára formálja
        
        lányok azonosulása az affiliáción alapszik az anyjukkal
        
        identitást a kötődés révén szerzik meg
        
        fiúknak először differenciálódni (elkülönülni) kell az anyjuktól, majd társulni, affiliálódni az apjukkal
        
        Freud szerint ezért fejlettebbek a fiúk
        
        identitást a szeparációval érik el
        
        szociális tanuláselmélet
        
        azonosulás megfigyelés és utánzás révén
        
        Bandura: a megfigyeléses tanulás képessége függ...
        
        hozzáférhetőség: viselkedésnek hozzáférhetőnek kell lennie
        
        figyelem: a modellre figyelni kell
        
        emlékezet: legyen neve a megfigyelt viselkedésnek, így könnyebb megjegyezni
        
        mozgásreprodukció: viselkedés ne legyen túl bonyolult
        
        motiváció: megfigyelőnek jutalmat is látnia kell
        
        kognitív megközelítés
        
        Kohlberg: 3 szakasz
        
        egyszerű nemi szerep identitás: 3 évesen már képesek fiúként/lányként hivatkozni magukra
        
        stabil nemi szerep: tudják, hogy a nemi szerepek időben állandóak
        
        állandó nemi szerep: tudják, hogy a nemük körülményektől függetlenül mindig ugyanaz
        
        Bem - nemi séma elmélet: olyan infókat tartalmaz, amik segítségével a nemekhez kapcsolódó infó feldolgozható
        
        Fagot, Leinbach és Hagen kísérlete
        
        21-40 hónapos gyerekek
        
        Férfit és nőt ábrázoló képpárt mutattak be. A nem azonosítása volt a gyerekek feladata.
        
        26 hónapnál fiatalabban: kudarc
        
        36 hónap: siker
        
        Akik megfelelő nemet rendeltek hozzá, inkább játszottak saját nemükhöz tartozó gyerekekkel
        
        Szülői viselkedés alakítja a gyerekek gondolkodását és viselkedését. Négy éves korukra a gyerekek már tudják melyik dolog fiús és melyik lányos
- - - - Két játékbabát mutattak be, egy fehéret és egy feketét. A babák kategóriája között különbséget tudtak tenni. A fekete gyerekek a fehér babát részesítették előnyben.
      - Perben is felhasználták a kutatás eredményét. → Az iskolai faji elkülönítés negatív önértékeléshez vezet fekete gyermekekben.
- - - - gyerek úgy gondolja, hogy mindig az idősebb mondja ki a szabályokat
    - - a szabályok önkényes egyeségek, amelyek megkérdőjelezhetők, sőt meg is változtathatók
  - - - explicit példamutatás
        
        felnőtt úgy viselkedik, ahogy azt a gyerektől elvárja
      - indukció
        
        felnőttek magyarázatai a gyerek felnőtté válására apellálnak
        
        Egy óvodában az egyik gyerek elveszi a másik gyerek játékát. Az óvónő nem csak rászól, hanem így szól:
        „Gondolj bele, milyen szomorú lett most Dani, mert elvetted a játékát. Ő is játszani szeretett volna vele. Szerinted mit tehetnél most, hogy jobb legyen neki?”
  - - - figyelmüket más játékokra fordították
        
        aktív elfoglaltság
  - - - saját érzelmi állapot tudatosítása
      - mások érzelmi állapotának észlelése
      - érzelmekről való beszéd képessége
      - empátia
      - belső érzelmi állapothoz nem feltétlenül kapcsolódik külső megnyilvánulás
      - érzelmek fontos szerepe a társas viszonyokban
      - általános érzelmi elégedettség