Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

Az olvasás, az írás és a számolás zavarai - Coggle Diagram

- - - - Két olvasási út (kétutas modell)
        
        Fonológiai út (A út)
        
        Direkt út (B út)
        
        A kétutas olvasási modell (más néven: párhuzamos feldolgozási modell) azt állítja, hogy az olvasás során két különböző kognitív útvonal működhet
  - - - Az első részletes beszámoló az olvasási zavarokról a 19. század végéről származik:
        o Morgan (1896): a diszlexia első tudományos leírása.
        o Jules Déjerine (1892): „tiszta alexia” esete – nem képes olvasni, de a beszéd és írás megmaradt.
        
        Déjerine szerint az olvasási zavar oka az agyi hálózat egy kritikus elemének sérülése:
        o Kiemelten: az agy poszterior területei (anguláris és szupramarginális tekervény).
    - - o Fejlődési zavar (pl. diszlexia): az adott agyterület működése késik vagy másként fejlődik.
        
        Diszlexia: Az olvasás fejlődési zavara
        
        A diszlexia kialakulásának főbb modelljei – 6 kategóriában
        
        Az agyi másság modelljei
        
        • Az agy nyelvi feldolgozó központjaiban strukturális vagy működésbeli eltérések vannak.
        • A zavarok lokalizálhatók
        
        Kognitív, rendszerszemléletű deficit modellek
        
        • A diszlexia tünetei figyelmi, emlékezeti vagy feldolgozási zavarokból eredhetnek.
        • Nem csak nyelvi, hanem általános kognitív működések zavara is szerepet játszhat.
        
        Fonológiai deficit modellek
        
        • Fő állítás: a diszlexia oka a gyenge fonológiai rendszer.
        • A gyerekek nem tudják jól megkülönböztetni a hangokat (pl. p–b), és nehezükre esik a hangrend felismerése.
        • Probléma: a szavak hangalakjának pontatlan belső képe → nehezíti a betűk kódolását és a szóolvasást.
        
        Nyelvi deficit modellek
        
        • Itt a zavar nemcsak olvasásra korlátozódik, hanem az egész nyelvi rendszer sérült.
        • Komplexebb nyelvi feldolgozási problémát feltételez, amely más nyelvi készségeket is érint (pl. beszéd, nyelvtan).
        
        Általános érési deficit modellek
        
        • Lényege: a gyermekek nyelvi rendszere később érik.
        
        • Következmény: a gyerekek lassabban sajátítják el az olvasáshoz szükséges készségeket.
        
        Hibrid modellek
        
        • Ötvözik az idegrendszeri, szenzoros és kognitív tényezőket.
        Fontos agyi területek:
        o Genikulátum (térdtest) – látási rendszer
        o Hallási rendszerek – hangalapú feldolgozás
        o Magnocelluláris rendszer – idői feldolgozás
        Lényege: több pálya együttes fejlődési zavara vezet a diszlexia kialakulásához.
        
        A fejlődési diszlexia típusai
        
        fejlődési diszlexia: nem egységes zavar, hanem több alcsoportba sorolható, amelyek eltérő agyi és nyelvi működési problémákra vezethetők vissza.
        
        tipizálás segíthet jobban megérteni a tüneteket és a kezelési lehetőségeket
        
        Felszíni diszlexia
        
        • Az olvasás vizuális jellemzőin alapul.
        • A gyerekek nem tudják automatikusan felismerni a szabálytalan írásmódú szavakat.
        Jellemző hibák:
        o Szabályos, gyakran előforduló szavak olvasása rendben van.
        o Homofonok (azonos hangalakú, eltérő jelentésű) esetén értelmezési hibák lépnek fel.
        • Magyarázat: a direkt olvasási út fejletlen, a fonológiai olvasási út dominál.
        
        Fonológiai diszlexia
        
        • A betű-hang megfeleltetés zavara.
        • Gyerekek nehezen tudják feldarabolni a szavakat kisebb egységekre (pl. szótag, hang).
        • Típusos hibák:
        o Helytelen szótagolás, betűcsere, hibás kiejtés.
        o Az értelmetlen szavak felismerése nehéz.
        
        Mély diszlexia
        
        • Eredetileg csak szerzett diszlexiára használták, de ma már fejlődéses formáját is elfogadták.
        • Ritka típus.
        • Jellemző: súlyos fonológiai zavar, de gyakoriak a szemantikai hibák is.
        
        Modern klasszifikáció (új megközelítés)
        
        • A diagnózis nem csak az olvasási utak alapján történik.
        • Figyelembe veszi a gyerekek egyéni képességprofilját is.
        • Nemcsak a "hibás funkciókat", hanem az egész fejlődési mintázatot értékeli.
        
        A diszlexia és alexia diagnosztikája
        
        Különbség a diagnózis fókuszában
        
        Fejlődési diszlexia (gyermekkori, veleszületett)
        
        • A vizsgálat nem csak az olvasásra koncentrál, hanem az azt megalapozó funkciókra is (pl: észlelés, figyelem)
        
        1 more item...
        
        Bázisképességek vizsgálata
        
        1 more item...
        
        Szerzett alexia (agyi sérülés után)
        
        • A fókusz az olvasási teljesítményen van.
        
        1 more item...
        
        Szindrómákban megjelenő olvasási zavarok
        
        • Egyes genetikai vagy idegrendszeri szindrómákhoz társulhat olvasási zavar, de ez nem feltétlenül diszlexia.
        
        Pl:
        
        🗣️ Specifikus nyelvi károsodás (SLI)
        
        gyakran diszfáziás gyerekeknél fordul elő olvasási nehézség.
        
        ⚡ Gyermekkori epilepsziák (pl. BCTE, Landau-Kleffner)
        
        itt is lehet olvasási zavar, de nem azonos a diszlexiával.
        
        🧬 Williams-szindróma
        
        értelmi és nyelvi zavarok mellett jelentkezhet olvasási probléma.
      - • Bár ugyanazokat a területeket érintik, a funkciók kiesése és az idegi mintázat eltérő.
      - o Szerzett zavar (pl. agysérülés utáni alexia): a már működő rendszer sérül meg.
        
        Alexia: Az olvasás szerzett zavara
        
        Az alexia nem fejlődési eredetű, hanem egy korábban már jól működő olvasási rendszer sérülésének következménye.
        
        • A már kialakult olvasási képesség részben vagy teljesen elveszik.
        
        • Az olvasás bonyolult rendszer, amely több agyi alrendszerre épül.
        • Ha bármelyik komponens sérül, az olvasási hibák jellegzetes mintázatot mutatnak.
        • Ezek a minták lehetővé teszik az alexia típusainak elkülönítését.
        
        • Az alexia osztályozása a korábban bemutatott kognitív olvasásmodelleken alapul.
        •Ezek a modellek segítenek megérteni:
        o melyik agyi alrendszer sérült,
        o milyen típusú szavakat nem tud a beteg elolvasni,
        o milyen hibák jellemzik az olvasást.
        
        Specifikus komponensek zavarai
        
        Vizuális figyelem és percepció zavarai: figyelmi és neglekt diszlexiák
        
        Észlelési zavar
        
        • Probléma a látásélességgel, vizuális mezők beszűkülésével.
        • Az olvasó nem látja jól a betűket, betűsorokat.
        
        Figyelmi diszlexia
        
        • A betűk megkülönböztetése zavart: egy soron belül a betűk „összeolvadnak”, cserélődnek.
        • Shallice (1988) szerint: az olvasó figyelme nem fókuszál megfelelően a betűsorra.
        
        Szimultánagnózia
        
        • Az illető nem képes egyszerre több betűt vagy szót észlelni.
        • Parkin (1996): ez a vizuális információk feldolgozásának zavara.
        
        Neglekt diszlexia
        
        • Az agy jobb féltekéjének sérülése miatt az olvasó nem érzékeli a szó egyik oldalát.
        
        1 more item...
        
        Ortográfiai bemeneti lexikon (OBL) sérülése: tiszta alexia
        
        • Az OBL felelős a szavak írott formájának felismeréséért.
        • Sérülése esetén az olvasó:
        o nem ismeri fel az ismerős szavakat,
        o összetéveszti hasonló szavakat
        • Hibák típusai:
        o Szabályossági hatás: szabályos írásmódú szavakat könnyebben felismeri.
        o Gyakorisági hatás: ritkán használt szavakat kevésbé tudja olvasni. o Szabályossági hatás: szabályos írásmódú szavakat könnyebben felismeri.
        o Gyakorisági hatás: ritkán használt szavakat kevésbé tudja olvasni.
        o Hasonlósági hatás: vizuálisan hasonló szavakat összekever.
        
        Szemantikai lexikon zavara – „Szemantikai paralexia”
        
        • A beteg tévesen azonosítja a szavak jelentését, hasonló kategóriájú szót olvas ki (pl. „kutya” helyett „macska”).
        • A szó jelentése nem pontos, bár a szó formailag hasonlít a célra.
        
        Fonológiai kimeneti lexikon (FKL) zavara
        
        • A szavak hangos olvasása során érti, de nem tudja kimondani helyesen.
        • Jellemző hibák:
        o Jelentés ismerete megvan, de nem fér hozzá a szó kiejtéséhez.
        • Hiányzik a megfelelő fonológiai program aktiválása a kimondáshoz.
        
        Az alexia típusai
        
        Fonológiai alexia (diszlexia)
        
        • Az OBL sérült, főleg az ismeretlen szavak és álszavak olvasása gyenge.
        • Két fő tünet:
        o Szemantikai paralexia: más jelentésű, de hasonló szavak olvasása
        o Funkciószó-csere: grammatikailag helyettesített szavak (pl. „azért” ↔ „mert”).
        • Oka: a fonológiai feldolgozás nem aktiválódik vagy le van tiltva.
        
        Mély alexia (diszlexia)
        
        • Komplex típus, ahol egyszerre sérül:
        o az OBL (szóalak felismerés),
        o a szemantikai rendszer (jelentés),
        o és/vagy a FKL (kiejtéshez kapcsolódó lexikon).
        • A zavar sokféle hibával jár, különösen jelentésalapú tévesztésekkel.
        • Ritkább típus, de súlyosabb olvasási zavart okoz.
        
        Felszíni alexia (diszlexia)
        
        • Az OBL (Ortográfiai Bemeneti Lexikon) ép.
        • A beteg felismeri a szavakat (akár ismeretleneket is), de:
        o gyakoriak a szabályossági hibák
        o homofon párok értése nehézséget okoz.
        • Oka: a rendszer más részei sérültek, de az OBL-en keresztül történő olvasás részben működik.
        
        Egykomponensű alexiák
        
        az olvasási rendszer egy összetevője sérül.
        
        Ilyenek például:
        o Neglekt diszlexia (szó egyik felének érzékelési zavara),
        o Figyelmi diszlexia (betűk elkülönítésének zavara),
        o Tiszta alexia (OBL kizárólagos sérülése).
        
        • Az olvasási rendszer több részből áll (pl. ortográfiai, fonológiai, szemantikai).
        • Ha ezek közül egy vagy több megsérül, az olvasási minta jellemzően torzul.
        • Az alexia típusai tehát a sérülés helyétől és természetétől függenek.
  - - - a.inferior frontális komponens,
        b.Frontotemporális komponens.
    - - a.Parietális komponens (dorzális kör),
        b.Occipitális komponens (ventrális kör).
    - - • Az olvasás nem ősi funkció – az agy újrahasznosít más kérgi területeket:
        o Írás, olvasás, számolás új képességek, melyekhez a meglévő agyi rendszerek alkalmazkodtak.
- - - - gyakran együtt jelentkeznek.
  - - - • Az olvashatatlan vagy torz íráskép a fő tünet.
        
        • Fontos: ha csak a helyesírás rossz, azt nem hívjuk diszgráfiának
        
        Modern nézőpont
        
        • A helyesírási zavarokat ma inkább a diszlexia körébe soroljuk (olvasás-írás zavar).
        
        • A diszgráfia kifejezést akkor használjuk, ha az íráskivitelezés önállóan sérül.
        
        • A neuropszichológia ezt motoros és grafomotoros zavarként értelmezi.
  - - - ✍️ A fejlődési diszgráfia típusai
        
        a fejlődési diszgráfia különféle típusait. A diszgráfiát a gyerekek íráshibáinak jellegzetes mintázata alapján lehet csoportosítani. Ezek a hibák mögött különböző nyelvi, fonológiai és motoros rendszerek fejlődési eltérései állhatnak.
        
        🧠 Az írás és helyesírás zavarainak diagnosztikája
        
        Az írás és helyesírás fejlődési zavarainak vizsgálata az olvasási zavarok komplex neuropszichológiai vizsgálatának része. Nem lehet külön kezelni, mivel az írás, olvasás és nyelvi feldolgozás közös idegrendszeri hálózatokon alapul.
        
        csak neuropszichológus végezheti - bonyolult kiértékelési folyamat
        
        A vizsgálat a következőkre koncentrál:
        
        • Spontán és irányított írás elemzése
        • Eltérő ingertípusokra adott válasz (pl. szógyakoriság, szófaj, nyelvtani szabályosság)
        • Lexikai státusz (ismert–ismeretlen szavak, álszavak)
        • Hibák minőségi jellemzői (pl. szabályszegés, torz íráskép)
        
        Fonológiai diszgráfia
        
        • Globális hozzáférés a szavakhoz nem működik jól (különösen új vagy álszavak esetén).
        
        Egyéb diszgráfiatípusok
        
        Ezek a típusok nem nyelvi, hanem más agyi vagy szenzoros funkciók eltérése miatt alakulnak ki.
        
        🧠 Íráskép specifikus zavara:
        
        • A gyermek vizuálisan nem tud jól írni, a helyesírás lehet jó.
        • Probléma: térérzékelés, látásalapú feldolgozás (jobb agyfélteke).
        
        📚 Helyesírás specifikus zavara:
        
        1 more item...
        
        Felszíni diszgráfia
        
        • A hibák főként a fonéma-graféma megfeleltetés problémáiból adódnak.
    - - ✍️ Agráfia: az írás szerzett zavara
        
        Az írásképesség elvesztését vagy súlyos romlását nevezzük agráfiának, amely jelentkezhet más agyi funkciók sérülése nyomán – leggyakrabban a nyelvi és szenzomotoros rendszerek zavaraihoz kapcsolódva.
        
        🧩 Agráfia-szindrómák
        
        két fő csoportra oszthatjuk attól függően, hogy hol van a hiba az írási folyamatban:
        
        🧠 Centrális agráfia-szindrómák
        
        Ezek a szindrómák a nyelvi és nyelvi-feldolgozó rendszerekhez köthetők. A hiba az írás tartalmi, nyelvi szintjén van.
        
        Típusai:
        
        ✋ Perifériás agráfia-szindrómák
        
        Ezek a szindrómák a grafikus kivitelezés, tehát a motoros, mozgástervező rendszerek zavaraira utalnak. A probléma a kivitelezésben (a betű leírásában) jelenik meg.
        
        Típusai:
        
        Az agráfia típusai
        
        🧠 Központi (centrális) agráfiák
        
        Ezek a típusok az írás nyelvi, feldolgozási részét érintik.
        
        Lexikai (felszíni) agráfia
        
        Fonológiai és mély agráfia
        
        Grafémikus puffer (átmeneti tár) agráfia
        
        ✋ Perifériás agráfiák
        
        Ezek a típusok az írás motoros kivitelezését érintik, a betűk megformálása a sérült folyamat.
        
        Allografikus zavar
        
        Apraxiás agráfia
        
        Végrehajtási (neuromuszkuláris) agráfia
- - - - • Bal prefrontális kéreg: nehéz számítások, hibaészlelés, időkorlátos feladatok (pl. szorzás).
        • Jobb prefrontális kéreg: összehasonlítás, kivonás, bilaterális aktiváció.
        • Frontális lebeny (bilaterálisan): aritmetikai végrehajtás (pl. fejben számolás).
    - - Horizontális intraparietális sulcus (HIPS)
        
        Bal oldali gyrus angularis (GA)
        
        Dorzális parietális kör (PSPL)
  - - - Vizuális számforma (visual number form)
        
        Verbális számreprezentáció (verbal word frame)
        
        Analóg nagyságreprezentáció (analogue magnitude representation)
  - - - ➗ Diszkalkúlia – A számolás fejlődési zavara
        
        Diszkalkúlia és akalkúlia diagnosztikája
        
        A számolási zavarok (diszkalkúlia – fejlődési, akalkúlia – szerzett) diagnosztikájának célja, hogy feltárjuk:
        
        • Mely agyterületekhez köthetők a zavarok
        • Milyen típusú funkciók sérültek (pl. számfelismerés, műveleti kivitelezés, becslés)
        • Milyen típusú disszociációk (pl. számértés vs. műveleti hiba) állnak fenn
        
        neuropszichológiai feladatsorokat alkalmazunk.
        
        Feladattípusok és céljuk
        
        Számreprezentáció, számlálás
        
        Számlálás – ponthalmazok felismerése
    - - 🧠 Akalkúlia – A számolás szerzett zavara