Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
1.XI. Az emlékezet fejlődése - teszt - Coggle Diagram
1.XI. Az emlékezet fejlődése - teszt
A gyermekkori emlékezet felfogása egykor és ma
Egykori felfogás:
• Kezdeti nézetek: A korai pszichológiai nézetek gyakran alábecsülték a gyermekek emlékezeti képességeit. A gyermekkori emlékezetet egyszerűbbnek és kevésbé megbízhatónak tartották, mint a felnőttekét.
• Pszichoanalitikus megközelítés: Sigmund Freud szerint a korai emlékek gyakran elfojtottak és nehezen hozzáférhetőek, ami a gyermekkori amnéziára vezethető vissza.
Modern felfogás:
• Kognitív pszichológia: A modern kognitív pszichológia elismeri, hogy a gyermekek már csecsemőkorban is rendelkeznek fejlett emlékezeti képességekkel. Az emlékezet fejlődése folyamatként tekinthető, amely különböző szakaszokon megy keresztül.
• Fejlődéslélektan: A fejlődéslélektan hangsúlyozza, hogy a gyermekkori emlékezet folyamatosan fejlődik és egyre komplexebbé válik, ahogy a gyermekek kognitív képességei és tapasztalatai gyarapodnak.
Az emlékezet mérése csecsemő- és kisgyermekkorban
Mérési módszerek:
• Habituáció/dehabituáció: Csecsemőknél gyakran használják ezt a módszert az emlékezeti képességek vizsgálatára. Az ismétlődő ingerekre adott reakciók csökkenése (habituáció) és az új ingerre adott fokozott figyelem (dehabituáció) jelzi az emlékezést.
• Preferencia vizsgálatok: A csecsemők vizuális preferenciáit mérik, hogy kiderüljön, emlékeznek-e korábban látott tárgyakra vagy eseményekre.
• Késleltetett utánzás: A kisgyermekeknél használják, ahol egy modell által bemutatott tevékenység utánzása késleltetve történik, hogy megállapítsák, mennyire emlékeznek az eseményre.
Az utánzás szerepe az emlékezet vizsgálatában
Utánzás és emlékezet:
• Közvetlen utánzás: Az azonnali utánzás azt jelzi, hogy a gyermek képes rövid távú emlékezetet használni a látott tevékenység reprodukálására.
• Késleltetett utánzás: Az utánzás késleltetése azt mutatja, hogy a gyermek hosszú távú emlékezetét használja a tevékenység megismétlésére.
• Jelentőség: Az utánzás kulcsfontosságú az emlékezeti képességek mérésében, mivel lehetővé teszi a kutatók számára, hogy közvetlenül megfigyeljék a gyermekek emlékezeti teljesítményét.
Implicit és explicit emlékezet gyermekkorban
Implicit emlékezet:
• Definíció: Az implicit emlékezet olyan tudattalan emlékezeti forma, amely befolyásolja a viselkedést és a teljesítményt anélkül, hogy a személy tudatosan felidézné az emléket.
• Fejlődés: Már csecsemőkorban is jelen van, például amikor a csecsemők megismerik a szokásos helyzeteket és reagálnak rájuk.
Explicit emlékezet:
• Definíció: Az explicit emlékezet tudatosan felidézett információk, események és tények összessége.
• Fejlődés: Az explicit emlékezet fejlődése később kezdődik, és fokozatosan válik egyre megbízhatóbbá és részletesebbé a gyermekkor előrehaladtával.
Az explicit emlékezet fejlődése iskoláskorig
Korai gyermekkori emlékezet:
• 2-3 éves kor: A gyermekek képesek egyszerű történeteket felidézni és alapvető információkat megjegyezni.
• 3-5 éves kor: Az emlékezet egyre részletesebbé és pontosabbá válik, a gyermekek képesek események sorozatát felidézni és narratívákat alkotni.
Iskoláskor:
• 6-12 éves kor: Az explicit emlékezet jelentős fejlődésen megy keresztül. A gyermekek javítják a felidézés pontosságát, és egyre bonyolultabb információkat tudnak megjegyezni.
• Metamemória fejlődése: Az iskoláskorú gyermekek elkezdik megérteni saját emlékezeti folyamataikat, ami segít nekik hatékonyabb emlékezeti stratégiák alkalmazásában.
A gyermekkor amnézia és magyarázatai, scriptek és speciális emlékek gyermekkorban
Gyermekkor amnézia:
• Definíció: Az a jelenség, hogy a felnőttek nehezen emlékeznek a korai gyermekkori (kb. 3 éves kor előtti) eseményekre.
• Magyarázatok
o Neurológiai fejlődés: Az agyi struktúrák, különösen a hippokampusz és a prefrontális kéreg, még nem teljesen fejlettek a korai gyermekkorban, ami korlátozza az emlékek hosszú távú tárolását.
o Nyelvi fejlődés: A nyelv fejlődése szintén fontos szerepet játszik az emlékek verbalizálásában és strukturálásában.
o Szociokulturális tényezők: A korai emlékek szervezésében és felidézésében a szociális és kulturális kontextusok is szerepet játszanak.
Scriptek és speciális emlékek:
• Scriptek: Olyan általános tudásstruktúrák, amelyek az ismétlődő események mintázatait rögzítik (pl. a napi rutin). A scriptek segítenek a gyermekeknek megérteni és előre jelezni a mindennapi eseményeket.
• Speciális emlékek: Egyedi, jelentős eseményekről szóló emlékek, amelyek részletesebbek és érzelmileg gazdagabbak lehetnek. Ezek az emlékek segítik a gyermekek önazonosságának kialakulását és fenntartását.