Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
1.X. Nyelv és kommunikáció fejlődése - teszt - Coggle Diagram
1.X. Nyelv és kommunikáció fejlődése - teszt
A beszéd, a nyelv és a kommunikáció megkülönböztetése
Beszéd
• A beszéd az a folyamat, amely során a hangokat artikuláljuk, hogy szavakat és mondatokat formáljunk.
• A beszéd magában foglalja a hangképző szervek (pl. hangszalagok, száj, nyelv) használatát.
Nyelv:
jelrendszer: amelyeket egy közösség tagjai használnak kommunikációra.
• A nyelv magában foglalja a szókincset, a nyelvtani szabályokat és a pragmatikát (a nyelv használatának szabályait).
Kommunikáció
kapcsolatban lévő személyek között különféle szándékok hatékony kifejezése és felismerése
• A kommunikáció az a folyamat, amely során különböző informatív tartalmakat cserélünk egymással verbális (szavak) és nonverbális (gesztusok, testbeszéd, mimika) módon.
• A kommunikáció magában foglalja a beszédet, a nyelvet és más kommunikációs formákat, mint például az írás és a jelbeszéd.
A nyelvfejlődés elméleti megközelítései, érvek, ellenérvek; a gondolkodás és a nyelvfejlődés viszonya az egyes elméleti megközelítésekben
Tanuláselméleti megközelítés
Nyelvelsajátítás folyamata: A gyerekek nyelvtanulása utánzástól, klasszikus és operáns kondicionálás mechanizmusain keresztül valósul meg.
Az operáns kondicionálás magyarázza a beszédprodukció képességét.
A klasszikus kondicionálás magyarázza meg, hogyan értik meg a nyelvet.
Utánzás
Nem magyarázza meg, hogyan sajátítják el a gyerekek az összetett nyelvtani szerkezeteket.
A gyerekek olyan nyelvtani formákat is használnak, amelyeket előzőleg sosem hallottak.
Példák: egy szó helyes ragozása, majd téves használata, aztán ismét helyes használata (pl. ló – lovak – lók – lovak).
Absztrakt modellálás (Bandura): A gyerekek kijelentések utánzásakor elvonatkoztatják a kijelentések alapjául szolgáló általános nyelvi alapelveket a hallott mondatokból.
Nativista Felfogás
Célja: Elsősorban a nyelvtant kívánja megmagyarázni (képviselői pl. Chomsky és Pinker).
Struktúrák különbsége
Felszíni struktúra: Az emberek által ténylegesen létrehozott mondatok.
Mélystruktúra: A nyelvtani szabályok szűk készlete, amelyből a felszíni struktúra is ered, egy alapvető szabálykészlet, ami minden nyelvben közös.
Nyelvelsajátítási készülék
z univerzális nyelvelsajátítási készülék (Language Acquisition Device, LAD) olyan, mint egy genetikai kód a nyelv elsajátítására. Arra van beprogramozva, hogy a gyermek bármely nyelv hallatán felismerje a mélyszerkezethez tartozó egyetemes szabályokat.
Nyelvelsajátítás kutatási érvek
Szegényes bemenet paradoxona: A szülők csak egyszerű szavakat és azokat is kis számban mondanak a gyereknek.
Tanulhatóság paradoxona: A szülők nem adnak visszajelzést a nyelvtani formák helyességéről, és az esetleges hibákat sem javítják ki, ennek ellenére a gyerekek rendkívül gyorsan és könnyedén tanulnak nyelvet.
Állandó mintázat: A nyelvhasználatban egy állandó mintázat figyelhető meg a kultúrától és a modalitástól függetlenül (pl. tipikus hibázás-mintázatok a fejlődés során).
ntelligenciától független: A nyelvi képesség teljesen független az intelligenciától.
Interakcionista-kognitív felfogás
Kapcsolat a kogníció fejlődésével: A nyelvfejlődést a kogníció általános fejlődésével kapcsolja össze (képviselői pl. Piaget és Bates)
Tagadja a nyelv önállóságát: A nyelv nem kulcs önmagához.
Piaget nézete
A nyelv az egyén fogalmi gondolkodásának visszatükröződése.
A megismerés határozza meg a nyelvet (pl. az egocentrikus gondolkodás az egocentrikus beszédben nyilvánul meg).
Bates nézete
A nyelvtani szerkezetek ismerete a szókincs gyarapodásából és az egyre bonyolultabb gondolatok kifejezésének igényéből fakadó „melléktermék”.
Analógia: Ahogyan a méhkaptár szerkezete a méz gyűjtésének és tárolásának mellékterméke.
Igazolás: Majdnem tökéletes kapcsolat van a szókincs nagysága és a grammatikai komplexitás között, függetlenül a gyerek életkorától.
Társas Interakcionista Felfogás
Szükségszerű társas folyamat: A nyelvelsajátítás egy szükségszerűen társas folyamat (képviselői pl. Bruner és Vigotszkij).
Bruner nézete
A legkorábbi nyelvelsajátítást segítő társas szerkezetek ún. formátumokat tartalmaznak.
Formátumok: Ismétlődő szociálisan formált tevékenységek, amelyekben a felnőtt és a gyerek egymással vagy egymásnak csinálnak valamit (pl. kukucskajáték, fürdetés, lefektetési szertartások).
Ezek a kulturálisan meghatározott események egy nyelvelsajátítást elősegítő rendszert (Language Acquisition Support System, LASS) alkotnak.
A LASS a környezeti kiegészítése a nativisták által hangsúlyozott biológiai készüléknek (LAD).
Neurális Konstruktivista Felfogás
Dinamikus mechanizmus: Kiemeli, hogy a nyelvelsajátítás egy igen dinamikus mechanizmus.
Agy fejlődése és környezet szerepe: Az agy posztnatális fejlődése egy rendkívül hosszú folyamat, így a környezetnek jelentős szerepe van annak folyamatos formálásában.
Terület-releváns tanulási mechanizmusok: Az agy rendelkezik terület-releváns tanulási mechanizmusokkal, hiszen már az újszülötteknek is vannak olyan minimális prediszpozícióik, amelyek a nyelv gyors elsajátítását segítik elő a későbbiekben.
Egyetértések és Különbségek a Kutatók Között
Egyetértés
A nyelv és a gondolkodás elkülönült pszichológiai funkciók, egyik sem vezethető vissza a másikra.
A két funkció összekapcsolódik a normális fejlődés során.
Különbségek
Az egyik terület fejlődése milyen mértékben befolyásolja a másikét.
A gyerek fejlődésében a két funkció együttesen milyen szerepet tölt be.
a gondolkodás és a nyelvfejlődés viszonya az egyes elméleti megközelítésekben
Környezeti Tanulás
Nyelvi formák jelentésének megragadása
A gyerekek úgy kezdik el megragadni a különböző nyelvi formák jelentését, hogy a hallottakat ahhoz kapcsolják, ami szerintük éppen történik.
Gondolkodásuk nagy része a nyelvre fog alapozódni, így az új, összetettebb formában fejlődik.
Szavak és megértés
A szavak elmélyítik a gyerekek megértését a tárgyak bizonyos tulajdonságaira és a különféle események közötti finom viszonyokra vonatkozóan.
Mentális térkép:
A szavak közötti asszociációk a világ egyfajta mentális térképét alakítják ki, amely formálja a gyerek gondolkodásmódját.
A gondolkodás határozottan megváltozik, amint a gyerek elsajátítja a nyelvet.
a piaget-i interakcionalista megközelítés:
Nyelv és gondolkodás viszonya: A nyelv elsajátítása gyorsabb gondolkodást tesz lehetővé, de a nyelv fejlődése nem okozza a kognitív fejlődést; a megismerés határozza meg a nyelvet.
Egocentrikus gondolkodás: A korai beszéd és gondolkodás egocentrikus, a gyerekek nem veszik figyelembe mások nézőpontját. Ahogy nőnek, megtanulják figyelembe venni mások nézőpontját, és a kollektív monológok valódi dialógusokká válnak.
Empirikus érv: A "több" és "kevesebb" fogalmának megtanítása ovisoknak nem eredményezett előnyt a feladatokban, ami alátámasztja, hogy a nyelv nem befolyásolja a gondolkodást.
nativista felfogás:
Chomsky nézete: A nyelv egy különálló mentális modult képez, tehát a nyelv és a gondolkodás teljesen független egymástól.
Empirikus érvek
Súlyosan fogyatékos gyerekek, akiknek viszonylag jók a nyelvi képességeik, miközben egyéb mentális képességeik korlátozottak.
Specifikus nyelvi zavar/fejlődési afázia (SLI és gSLI)
kulturális megközelítés
Vigotszkij nézete: Az első 2 évben a gondolkodás és a nyelv viszonylag függetlenül, de párhuzamosan fejlődnek, majd 2 éves korban összekapcsolódnak, és megváltoznak (a nyelv intellektuálissá, a gondolkodás pedig verbálissá válik).
Belső beszéd: A szociális és kezdetben kommunikatív beszéd egy olyan belső beszéd felé halad, amelyben a gondolkodás és a nyelv szoros kapcsolatban áll.
Egocentrikus beszéd funkciója: Problémamegoldás közben a hangos önszabályozó beszéd szintje megemelkedik.
Nyelv szerepe: A nyelv teszi lehetővé, hogy a gondolkodás egyéni és társas is legyen.
A nyelvi fejlődés mérésének lehetséges módszerei, módszertani nehézségek
Nyelvi produkció megfigyelése
Spontán nyelvi outputok vizsgálata naplóval, videóval, magnóval (pl. longitudinális vizsgálatok).
Rögzített adatok vizsgálata (pl. CHILDES adatbázis)
Kísérletezés nyelvi produkcióval
Megértés vizsgálata
A preverbális kommunikáció fejlődésének legfontosabb állomásai – az egyes fejlődési állomások, jelenségek értelmezési lehetőségei, jelentősége a kognitív fejlődés szempontjából
A nyelvfejlődés verbális időszakának bemutatása, legfontosabb állomások
(10-12 hónap): Az első szavak megjelenése, amelyek általában a mindennapi élethez kapcsolódnak (pl. "mama", "papa").
18-24 hónap): Gyors szókincsnövekedés, ahol a gyermekek akár több tucat új szót is megtanulhatnak hetente
(18-24 hónap): A gyermekek kezdik kombinálni a szavakat egyszerű mondatokba (pl. "mama jön").
(2-3 év): A mondatok bonyolultabbá válnak, és a gyermekek elkezdik használni a nyelvtani szabályokat (pl. többes szám, igék ragozása).
(3-4 év): A gyermekek képesek összetett mondatokat alkotni, és egyre jobban alkalmazzák a nyelvtani szabályokat.
A nyelvi depriváció és hátrány problémája; nyelv és iskolai teljesítmény
Nyelvi depriváció
• Definíció: A nyelvi depriváció olyan állapot, amikor a gyermek nem kap megfelelő nyelvi inputot és stimulációt fejlődése során.
• Hatások: Súlyos nyelvi és kognitív hátrányokat okozhat, amelyek befolyásolják a társas és akadémiai teljesítményt.
Nyelv és iskolai teljesítmény:
• Korai nyelvi fejlettség: A korai nyelvi képességek erős előrejelzői az iskolai sikernek. A jól fejlett szókincs és nyelvtani tudás elősegíti az olvasás és az írás elsajátítását.
• Nyelvi hátrányok: A nyelvi depriváció és a korlátozott nyelvi input negatívan befolyásolhatja az iskolai teljesítményt, különösen az olvasási és szövegértési képességeket.
ntervenciós programok: Korai nyelvi fejlesztő programok és intervenciók segíthetnek a nyelvi hátrányok csökkentésében és az iskolai siker előmozdításában.