Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

1.IX. Naiv pszichológia és társas fejlődés - Coggle Diagram

- - - - • Magában foglalja a szociális készségek, az empátia, a társas normák és a társas kogníció fejlődését.
  - - - • Az intencionalitás megértése kulcsfontosságú a társas fejlődésben, mivel lehetővé teszi az egyének számára, hogy megértsék és előre jelezzék mások viselkedését.
    - - • Az intencionalitás megértése alapvető a társas fejlődéshez, mivel segít a gyermekeknek megérteni mások szándékait és céljait, ami elengedhetetlen a sikeres társas interakciókhoz.
        
        • A társas fejlődés korai szakaszában a gyermekek kezdik felismerni, hogy mások is rendelkeznek szándékokkal és célokkal, és ezek a szándékok befolyásolják a viselkedést.
- - - - • kauzalitás: A mentális állapotok és a viselkedéses válaszok között mindig oksági kapcsolatokat tételezünk fel, hiszen a mentális állapotok a viselkedéses válaszoknak rendszerint az előzményeik (de persze a következményeik is lehetnek, sőt akár egyszerre is okozhatják egymást).
      - • koherencia: A mentális állapotok és a viselkedéses válaszok között mindig következetességet és ellentmondás-mentességet igyekszünk teremteni.
      - • intencionalitás: A mentális állapotokat és a viselkedéses válaszokat mindig funkcionálisaknak és különféle dolgokra irányulóaknak tekintjük.
      - • természetesség: A mentális állapotok és a viselkedéses válaszok kapcsolatait minden egészséges felnőtt és gyermek automatikusan értelmezi (csakhogy eltérő gyakorisággal és hatékonysággal).
      - • szociális relevancia: A mentális állapotok és a viselkedéses válaszok kapcsolatairól alkotott elképzeléseink mindig jelentős hatással vannak a társas kapcsolatainkra.
  - - - téves vélekedés teszt (Baron-Cohen, Leslie és Frith): Ez volt az első olyan fejlődéspszicho-patológiai vizsgálat, amely az intencionalitásnak még elsősorban csak a modularista megközelítését támogatta. A kísérlet során illesztett mintában hasonlítottak össze egymással egészséges, Down-szindrómás és autista gyermekeket.
    - - -váratlan áthelyezés teszt (Wimmer és Perner): Ez volt a téves vélekedés teszt egyik korábbi fejlődéspszichológiai alkalmazása. Azt vizsgálja, hogy az egészséges gyermekek pontosan mikor is értik meg azt, hogy ha egy adott személy nincsen jelen egy adott dolog váratlan áthelyezésénél, akkor ő nem is tudhat arról. Ilyen pl. a Sally-Ann teszt is.
        
        -hamis tartalom teszt (Perner, Leekam és Wimmer): Ez volt a téves vélekedés teszt egyik későbbi fejlődéspszichológiai alkalmazása. Azt vizsgálja, hogy az egészséges gyermekek pontosan mikor is értik meg azt, hogy ha egy adott személy nem látja egy adott dolognak a hamis tartalmát, akkor ő nem is tudhat arról. Ilyen pl. a smarties teszt is.
- - - - • Ez a megközelítés arra összpontosít, hogy a cselekvések végső célját és értelmét keresi, nem pedig a mentális állapotokat vagy szándékokat.
        
        -A cselekvést a teleológiai értelmezés szerint úgy értelmezzük, hogy a cselekvő azért hajtotta végre a cselekvést, hogy elérje célját, vagyis a magyarázat nem oksági, hanem teleologikus (célirényos).
        
        • A teleológiai megközelítés azt sugallja, hogy a gyermekek intuitív módon felismerik a célokat és eredményeket, még akkor is, ha nem értik teljes mértékben a szándékokat.
        
        A különféle célállapotok megítéléséhez és a teleológiai értelmezések alkalmazásához azonban alapvetően nincsen szükség a mentális állapotok reprezentálására és másoknak való tulajdonítására, így arra még akár az olyan emberek is képesek lehetnek, akik valamilyen oknál fogva nemtudnak intencionális értelmezéseket alkalmazni (ilyenek pl. a csecsemők vagy az autisták).
  - - - -A hipotézis: 1 éves kor alatt a babák nem képesek komplex metareprezentációra, amely szükséges az intencionális hozzáálláshoz, DE a nem mentalisztikus, valóság-alapú teleológiai hozzáállással képes jósolni és magyarázni mások célirányos viselkedését
    - - -6, 9 és 12 hónapos csecsemők. Habituáció: labda átugrik egy falon. Teszt: nincs fal. Labda ugrik/nem ugrik → 9 és 12 hónaposok hosszabb ideig nézték azt a feltételt, mikor ugrott a labda → NEM felel meg a racionalitás elvnek. Nem legésszerűbb viselkedéssel érte el a célállapotot/helyet.
  - - - 1.Mentalisztikus magyarázat: a vis.t a másik személy feltételezett mentális állapotaival magyarázza → A cselekvő mindig egy vágy beteljesítésére törekszik. Ennek érdekében kialakítja a helető legracionálisabb, ésszerűbb szándékot a saját vélekedései alapján.
      - 2.Teleologikus magyarázat: a viselkedést a megfigyelt cselekvésről és annak kontextusáról alkotott saját reprezentációival magyarázza → a cselekvő mindig egy cél elérésére törekszik, amely érdekében a legracionálisabb eszközcselekvést hajtja végre a környezetében jelenlevő (valós, fizikai) korlátok figyelembevételével