Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

1.II. Szociális konstruktivizmus - Coggle Diagram

- - - - • Az egyén fejlődése nem elszigetelten történik, hanem társadalmi kontextusban, ahol a kultúra, a nyelv és a szociális interakciók alapvető szerepet játszanak.
        
        a közös konstrukcióban résztvevő kompetensebb társ egyben a gyermek kulturális, társadalmi, történelmi hátterének képviselője, ami így rajta keresztül szintén jelentősen megahatározza a gyermek fizikai és kogn fejlődését.
  - - - • A biológia és a környezet azonban szerinte sosem közvetlenül, hanem mindig közvetve (a kultúra által) kerülnek interakcióba egymással és a gyermekekkel.
        
        • Mivel a kulturális különbségekkel és azok hatásaival egyaránt számol, éppen ezért a képességek és a viselkedések területén nem keresi a szakaszos fejlődésre jellemző konzisztenciákat.
        
        • A kultúra szerinte azoknak az életmódoknak az együttese, amit az emberek az addigi tudásukra épülve felhalmoztak, s a következő generációnak továbbadtak, ez megtestesül pl: nyelvileg kódolt értékekben, hiedelmekben, szokásokban, fizikai tárgyakban.
    - - • A kognitív fejlődés szociális interakciók során történik, ahol a gyermekek tapasztalatokat szereznek és tanulnak a környezetükről.
        
        • A szociális interakciók révén a gyermekek belsővé teszik a kulturális normákat, értékeket és tudást.
  - - - • a konstruálást, vagyis az önálló tapasztalatszerzést tekinti a fejlődés elsődleges mechanizmusának (amelyet a biológia és a környezet kölcsönösen és egyformán képes befolyásolni)
        
        • a konstrukciót szerinte a gyermekek saját maguk szabályozzák és irányítják (mivel a tudásukat ők mindig önállóan konstruálják meg az egyre magasabb szinteken)
        
        • a gyerek aktív résztvevője, alakítója fejlődésének. Környezetével való interakciója során maga irányítja, szabályozza a tudásának megkonstruálását
- - - - A gyermekek tudásának nagy része a kultúrából származik. Ugyanis a tudás, mentális működés fejlődés eredménye, utóbbit pedig meghatározza a kultúra, és nem értelmezhető a kulturális keret figyelembe vétele nélkül
        
        A viselkedés, mentális folyamatok és a megismerés irányítói a pszichológiai eszközök, amelyek jelentős része a kultúrából származik.
        
        Ugyanis a kult.ból származó jelrendszerek jelentős közvetítői a megismerésnek.
        
        Ezek közül a legfontosabb a nyelv, amely által túl lehet lépni az itt és most korlátain.
        
        Az írott nyelv elsajátításához mindig instrukcióra, tanításra van szükség.
        
        A különböző pszichológiai eszközök ennek következtében a kulturális tudást reprezentálják
        
        1 more item...
      - Példák, elképzelések ezek szemléltetésére
        
        Legközelebbi fejlődési zóna (+állványozás)
        
        aktuális fejlődési szint: Azon interakciók összességét jelenti, amelyet egy adott gyermek már egymaga is képes elvégezni (külső segítség nélkül).
        
        potenciális fejlődési szint: Azon interakciók összességét jelenti, amelyet egy adott gyermek még nem képes egymaga elvégezni (külső segítség nélkül).
        
        legközelebbi fejlődési zóna: Azon interakciók összességét jelenti aktuális és potenciális fejlődési szint között, amelyek által egy adott gyermek egy kompetensebb társa segítségével képes lehet elérni azt a szintet, amit egyedül még képtelen volt elérni.
        
        A kompetensebb társ által a fejlődést e módon támogató tevékenység az állványozás / scaffolding: nem új viselkedésformát tanít a gyermeknek, hanem már meglevő tudásra épít, annak kihasználásával mozdítja elő a fejlődést. Fő tényezői lehetőségei (Bruner tette hozzá): az érdeklődés felkeltése, a motiválás, a leegyszerűsítés és a demonstrálás / modellnyújtás.
        
        2.Emlékeztetők
        
        A fejlődés során lényegében az emlékeztetők a legkorábbi pszichológiai eszközök.
        
        (feladat megoldása során végig magukban ismételgették az instrukciókat)
        
        kísérlet
        
        1 more item...
        
        Belső beszéd
        
        A kisgyermekkorban megfigyelhető monologikus beszéd
        
        belső beszéd szociális jellege (Vigotszkij)
        
        1 more item...
  - - - Az emberi egyedfejlődés
        
        A biológiai és kulturális öröklés megkülönböztetése az egyedfejlődés szintjén:
        
        A kognitív fejlődés egyéni vonala
        
        azok a dolgok, amelyeket az egyén magától, más személyek v. alkotásaik közvetlen ráhatásai nélkül tud v. tanul meg.
        
        A két fejlődési vonal már az emberi fejlődés korai szakaszában kibogozhatatlanul összefonódik
        
        A kognitív fejlődés kulturális vonala
        
        azok a dolgok, amelyeket az élőlény azért tanul meg, hogy a világot mások szempontjából próbálja meg nézni.
        
        A kettős öröklés modellje
        
        Az egyes emberi lények biológiailag öröklött képességgel rendelkeznek arra, hogy kultúrában éljenek. Ez a képesség nem más, mint az, hogy másokat saját magunkhoz hasonló intencionális ágensként érzékeljük. ~ 9 hónaposan mutatkozik először, de valódi hatása csak fokozatosan bontakozik ki → lehetővé teszi, hogy az emberek rugalmasabban és hatékonyabban lépjenek kölcsönhatásba a környezetükben lévő entitásokkal és eseményekkel, s utat nyitott a kulturális öröklés sajátosan emberi formájának.
        
        A kulturális öröklés: szociogenezis: a kulturális alkotások és gyakorlatok létrejötte és kulturális tanulás: a fenti alkotások és a mögöttük lévő emberi szándékok és látásmódok interiorizációja
        
        → az emberek egymásra épülő anyagi és szimbolikus alkotásokat képesek teremteni, amelyek a történelmi idők során felhalmozzák a változásokat
        
        A self megértése
        
        A csecsemők kezdetben a viselkedéseiket külső entitásokra irányítják, ezáltal saját viselkedésük céljait és környezetükön végrehajtott cselekvéseik kimenetelét is megtapasztalják → ökológiai én (Neisser). Megtanulnak vmi arról, hogy egyes helyzetekben viselkedéseiknek milyen lehetőségei és korlátai vannak. Nem humán főemlősök is eleget tudnak képességeikről. Ezután azonban már biztosan más a csecsemők társas kogníciója, mint más főemlősöké. Ugyanis olyan közös figyelmi viselkedésekben vesznek részt, amelyek azt sejtetik, hogy másokat önmagukhoz hasonló intencionális ágensként értelmeznek.
        
        A közös figyelem megjelenése
        
        9-12 hónapos kor körül már triadikus viselkedésformák is megfigyelhetők. Az emberekkel és tárgyakkal folytatott interakciók összehangoltak → referenciális háromszög a gyermek, a felnőtt és a közösen megfigyelt esemény v. tárgy között.
    - - a gyermek hiperszociális lény, aki születéstől kezdve képes a fajtársakkal való azonosulásra majd a 9. hónaptól felismeri magát, mint intencionális ágenst. És Mivel a gyermek képes szimulációra és azonosul másokkal másokat is intencionális ágensként fog értelmezni a 9. hónaptól és elkezd utánzás útján tanulni tőlük. Az utánzás pedig a kulturális örökítés alapja.