Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
2.III. A sajátmagunkkal kapcsolatos tudás fejlődése - teszt - Coggle…
2.III. A sajátmagunkkal kapcsolatos tudás fejlődése - teszt
Az éntudat kialakulására vonatkozó elképzelések és vizsgálati módszerek
elképzelések
Pszichoanalitikus
megközelítés
Az
én
az
ösztönénből
alakul ki, és a személyiség pszichológiai összetevője.
Empirista / környezeti tanulási
megközelítés
Az
én
a
testhatárok megtapasztalása
és a
külső megerősítések
révén jön létre,
tanulás
által.
Nativista / biológiai érési
megközelítés
Az
én kialakulása
az
én-érzés
és az
én-tudat fejlődéséhez kötött
. Én-érzés lényege:
én ágensként
való megtapasztalása, az én-tudat lényege pedig az
én objektumként
való megtapasztalása, mindkettő az
idegrendszer éréséhez kötött
.
Konstruktivista
megközelítés
Az emberek a
fontos mások szemszögeiből konstruálják
meg az
énjüket
, az énünk mindig annak a következménye, hogy hogyan reprezentáljuk magunkat és hogyan reprezentáljuk, azt is, hogy mások miként ítélnek meg minket.
vizsgálati módszerek
Gallup féle tükörteszt
csimpánzok - tükör - először azt hiszi idegen egyed - később magát kezdi vizsgálni a tükörben
Rúzsfolt teszt (Lewis és Brooks)
Gallup féle tükörteszt továbbfejlesztése - gyerekekkel - gyerekre raknak egy rúzsfoltot - amikor saját magán kezdi el keresni megtörtént az éntudat kialakulása
Kagan - éntudat fejlődése - tanulási-érési folyamatnak a végeredménye
nem érdekli a tükör igazán 2. tükröződést felismeri - játékért maga mögé nyúl de nincs még én felismerés - 3. felisemeri magát a tükörben, foltot letörli magáról, megtudja nevezni hogy ő van a tükörben
Az önjellemzés értelmi fejlődéssel járó változásai (Harter)
Az önjellemzés sajátosságai (Harter)
4-10 éves korig
Hiányos strukturáltság
Halmozódó felsorolás
Gyenge önkritika
Egyoldalúan pozitív tulajdonságok
Fontos a szemléltetés és a tulajdon
Cselekvésközpontú tulajdonságok
A gyermekek kb. 4 éves kortól képesek az önjellemzésre, amelynek a változásai pedig kapcsolatban állnak a Piaget által feltételezett kognitív fejlődés szakaszaival.
10-14 éves korig
Kiépült strukturáltság
Kategorizált felsorolás
Fontosak a társas viszonyok, vélemények és indoklások
Pontos következtetések, tervek és ítéletek
Serdülőkor
Elvont, nehezen ellenőrizhető tulajdonságok
Énvédő mechanizmusok: ami jól megy, az fontos, ami nem, az nem fontos
• Árnyalt, részletes önjellemzés
• Pozitív kép kialakítása hangsúlyok áthelyezésével
• Figyelem az ellentmondások feloldásán - törekvések
• Nemi különbségek az ellentmondások kezelésében - fiúk inkább (kognitíve) felsőbb kategóriák létrehozásával, míg a lányok pedig inkább (affektíve) elmélkedések hosszas munkájával igyekeznek feloldani
A saját magunkkal kapcsolatos tudás fejlődésének első lépései (Harter)
Kezdetek (2 éves kor körül)
A saját magunk másoktól való megkülönböztetése, amely az én és a mások létezéséről való tudást implikálja.
A másokkal kapcsolatos tudás fejlődésének első lépései (Harter, Gesell és Selman)
Én mint megfigyelő (5 éves)
Az én elsődleges funkciója mások megfigyelése.
Én mint megfigyelés tárgya (6-7 éves)
Az én megfigyelése mellett már tudatában van annak, hogy őt is megfigyelik.
Én figyelme saját magára irányul (8 éves)
Képes saját magát a megfigyelés tárgyává tenni, és viselkedését monitorozni, korrigálni.
Az identitás alakulását magyarázó elméletek, az Identitásállapot Paradigma (Marcia) kutatási módszerei, eredményei
Identitás alakulását magyarázó elméletek
Erickson - pszichoszociális fejlődéselmélet
8 életszakasz - normatív krízisek
5 szakasz - identitás vs. szerepkonfúzió
Identitás jellemzői
Koherencia
folytonosság
egyediség
Identitás szerepe
integritás fenntartása
véd az anarchiától
egyensúly fenntartása id és superego között
(A. Freud)
alkalmazkodás
Identitásállapot paradigma (Marcia)
Célja: Erickson 5. szakaszának differenciálása
2 fő dimenzió
Exploráció
Elköteleződés
4 Identitásállapot
Diffúz identitás
0 exploráció, 0 elköteleződés
bizonytalan
Korai zárás
nincs exploráció, van elköteleződés
dogmatikus
Moratórium
van exploráció, nincs elköteleződés
kételkedő
Kivívott/valódi identitás
van elköteleződés és exploráció is
stabil, sikeres
módszer: interjúk - egyetemistákkal - vallási, politikai, karrier kérdésekben
Újabb fejlemények az identitáskutatásban
Az exploráció és az elköteleződés komplementer folyamatai
Széleskörű exploráció
Az exploráció és elköteleződés további komplementer (egymást kiegészítő) folyamatokra bontható, így mindezek kapcsán összesen 4 strukturális dimenzió állítható fel
Mély exploráció
Elköteleződés kialakítása
Elköteleződéssel való azonosulás
Körben forgó exploráció
Ez az újabb dimenzió a moratórium kevésbé adaptív változata, ahol az identitás állapota a moratórium és a diffúz identitás között billeg, nagyfokú bizonytalanságot eredményezve.
Lüix módosítása
kétféle diffúz identitás
Valódi diffúz
Gondolatlan diffúz
Olyan készségeket mozgósít, amikkel viszonylag jól elvan?
Identitásstílus - Berzonsky
Diffúz/elkerülő
nem szeret én-releváns infók gyűjtésével és feldolgozásával foglalkozni
Diffúz identitás
Norma-orientált
csak azzal ami a referencia csoport/személy normáinak is megfelel
Korai zárás
Információ-orientált
minden lehetséges én-releváns infó gyűjtésével és feldolgozásával szeret foglalkozni
Moratórium → Valódi / kivívott identitás
Az identitás folyamat modelljei
Bosma - GIDS
2 felé bontotta az elköteleződés dimenzióját
Elköteleződés
Elköteleződéssel való azonosulás
MAMA-ciklusok
Meeus, Idedema és Maasseen
Ez az elmélet mindazonáltal még mindig nem különbözteti meg egymástól nyilvánvalóan az exploráció egyes formáit.
dinamikus elképzelés - az elköteleződés folyamatos ellenőrzés és újraértékelés folyamata