Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

A KÖRNYEZETI ELEMEK KAPCSOLATRENDSZEREI ÉS SZEREPÜK AZ ANYAGMINTÁZAT…

- - - - hőmérséklet állandó
    - - nyomás állandó
    - - térfogat állandó
    - - nincs hőcsere a rendszer és környezete között
  - - - nincs anyag-, vagy energiaáramlás
    - - csak energiaáramlás van
    - - eneria- és anyagáramlás is van
  - - - a rendszer méretével vagy
        anyagmennyiségével arányosan változnak
      - rendszeregyesítés során összegződnek
      - PL.: térfogat, belső energia,
        anyagmennyiség, entalpia, entrópia
    - - nem függnek a rendszer méretétől vagy anyagmennyiségétől
      - egész rendszerre azonosak
      - PL.: hőmérséklet, nyomás, sűrűség
  - - - A rendszer belső energiájának változása megegyezik a rendszerbe bevitt hő és a rendszeren végzett munka összegével.
    - - Zárt rendszerben az entrópia soha nem csökken, a folyamatok mindig egyensúlyi állapot felé haladnak.
    - - Tökéletes kristály entrópiája abszolút nulla hőmérsékleten nulla
  - - - elemek, melyek befolyásolják a rendszer állapotát, működését
    - - bonyolult és nem-lineráis módon hatnak
    - - meghatározzák hogyan befolyásolják egymást az elemek
  - - - rendszer és környezete közötti energiátadás egy formája
      - hőnyerés/hővesztés = belső energia változása
    - - energiaátadás
      - mechanikai folyamatokon keresztül valósul meg
      - PL: térfogat-, nyomásváltozás
    - - rendszer összes mikroszkopikus energiaformájának összessége
        (beleértve a molekulák kinetikus és potenciális energiáját)
      - ennek változását a hő és munka közvetíti
- - - - szilárd, folyékony, gáz és élő fázisai vannak
      - 3D + idő dimenzió
      - különböző méretű, alakú és térbeli elrendeződésű részecskéket tartalmaz
  - - - talajlevegő fő komponensei
        
        oxigéngáz
        
        gyökérsejtek és mikroorganizmusok légzéséhez kell
        
        a felszínről jut be a talajba
        
        szén-dioxid
        
        gyökérlégzés és mikroorganizmusok által keletkezik
        
        a talajból a felszínre jut és a légkörbe távozik
        
        magasabb a légkörinél
        (5-100 szoros)
        
        vízgőz
        
        nagyobb a légkörinél
        
        relatív páratartalma ritkán kerül 95% alá
        
        talaj víztartalma hogyan viszonyul a talaj maximális vízkapacitásához (amikor teljesen telített vízzel)
        
        dinitrogén (gáz)
      - szükséges levegő mennyisége növénytől függ
      - gyökérlégzés
        
        oxigén felvétel
        
        gyökérsejtek légzéséhez szükséges
        
        szén-dioxid kibocsátás
        
        gyökérsejtek légzése során keletkezik
      - mikroorganizmusok tevékenysége
        (gombák, baktériumok)
        
        szervesanyag-bontás
        
        oxigént fogyaszt és szén-dioxidot termel
      - redoxi folyamatok
        
        elektronátadási folyamatok
        
        oxidálódás
        elektronvesztés
        
        redukálódás
        elektronnyerés
        
        talajlevegő összetételét befolyásolja
        
        anaerob
        
        redukció dominál
        redukáló körülmények
        
        anaerob légzés által
        metán és kénhidrogén, ammónia termelés
        
        vízzel telített talaj esetén
        
        aerob
        
        oxidációs folyamat dominál
        
        magasabb szén-dioxid termelés
        
        aerob lebontással víz és szén-dioxid keletkezik
      - pH
        
        mikroorganizmusok aktivitása
        
        savas
        
        csökkenő aktivitás
        
        szervesanyaglebontás lassul
        
        kevesebb szén-dioxid termelődik
        
        lúgos
        
        tápanyagok oldhatósága
        
        kémiai reakciók
    - - csapadék
        
        cseppvíz
        
        közvetlen a növényhez jut, melyet az felvesz
        
        felszíni elfolyás
        
        nem szivárog be, hanem elfolyik a felszínen
        
        leszivárgó víz
        
        talajvíz
        
        telített talajrétegekben
        
        növények számára nem közvetlenül elérhető
        
        adszorpciós víz
        
        talajrészecskék felszínéhez tapad
        
        víz dipólus jellege
        
        az oxigénatom nagyobb elektronegativitása miatt a hidrogénatomokhoz képest nagyobb elektronvonzó képességgel rendelkezik
        
        a vízmolekula két pólussal rendelkezik
        
        részleges negatív töltésű oldallal (az oxigénnél)
        
        két részleges pozitív töltésű oldallal (a hidrogénatomoknál)
        
        talajrészecskék elektromos töltése
        
        agyagásványok általában negatív töltésűek a felületükön
        
        mert a kristályszerkezetükben lévő szilícium- és alumíniumionok helyettesítése során töltéskiegyenlítés szükséges
        
        növények gyökerei számára elérhető
        
        A talajrészecskék felületén lévő töltés vonzza a vízmolekulák dipólus részeit. A negatív töltésű talajrészecskék vonzzák a vízmolekulák részleges pozitív hidrogénatomjait, míg a pozitív töltésű részecskék a víz oxigénatomjaihoz kapcsolódnak.
        
        kapillárisvíz
        
        kapilláris hatás révén mozog
        
        kohézió
        
        folyadékmolekulák közötti vonzóerő
        
        hidrogénkötések
        
        összetartja a folyadékot
        (víz cseppképző tulajdonsága)
        
        adhézió
        
        folyadék és szilárd felület közötti vonzóerő
        
        folyadék tapad a szilárd felülethez
        
        nagyobb mint a kohézió
        
        kapilláris meniszkusz homorú
        
        felületi feszültség
        
        folyadék felületén lévő molekulák közötti vonzóerő
        
        csökkenti a felület méretét
        
        mozgás
        
        addig, amíg a kapilláris erő
        és a gravitációs erő egyensúlyba kerül
        
        cső szívóereje annál nagyobb,
        minél kisebb a keresztmetszete
        
        emelkedés addig, amíg a vízoszlop súlya =
        kohéziós + adhéziós erők által meghatározott emelőerővel
        
        elérhető a növények számára
      - felszíni odafolyás
        
        felszíni vízmozgás
      - evapo-transpiráció
        talaj teljes vízvesztesége
        
        evaporáció
        
        vízpárolgás a talajfelszínről
        
        transpiráció
        
        növény vízkibocsájtása
        párologtatás
        
        gyökereken keresztül felvett víz leveleken át távozik
      - támaszkodó víz
        
        talaj legfelső rétegében
        
        növények számára elérhető
      - víz állapota
        
        nagyobb talajpórusokban
        
        gravitációs víz
        
        gravitáció lefelé mozgat
        
        kisebb talajpórusokban
        
        kapilláris víz
        
        kapilláris erő visszatartja
        
        abszorbeált víz
    - - a talaj hőenergiához jut
        
        napsugárzás
        
        Föld belsejéből kiáramló hő
        
        szervesanyagok lebontása során keletkező hő
        
        talajba kerülő víz
      - visszaverődés
        
        növényről
        
        talaj felületéről
        
        talajszín
        
        talajtextúra
        
        nedvességtartalom
        
        növényi borítás, szerves anyagok
      - evaporáció
        
        energiafelhasználással jár
        
        energia távozik a talajból
        
        párolgás
      - vízpára kondenzációja
        
        légneműből folyadék lesz
        
        lecsapódás
        
        hőenergia szabadul fel
        
        melegítő hatás