A legismertebb legenda :Kr. e. 6. században, Jemenben nomád kecskepásztorok legeltették állataikat, de a kopár homokdombokon gyorsan elfogyott a táplálék ezért a kecskék felmásztak a meredekebb sziklákra. Nap végén a pásztoroknak feltűnt a kecskék érdekes viselkedése, amit a tápláléknak tulajdonítottak. A pásztorok beszámoltak a szerzeteseknek a kecskék élénkségéről akik követték az állatokat a hegyekbe, ahol addig ismeretlen, piros terméses cserjét találtak. Egy ágat letörtek, majd a kolostor udvarán megszárították, porrá őrölték azután forró vízbe szórták. Az ismeretlen ital elfogyasztása után nem sokkal frissebbnek, kevésbé álmosnak érezték magukat.