Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
II. Fejezet - Coggle Diagram
II. Fejezet
A szocializáció színterei - A családi rendszer
Ökológiai modell
Bronfenbrenner
Ez a megközelítés az élőhelyek egyedeinek és
csoportjainak környezettel való kapcsolati mintázatát vizsgálja
A társadalmi hatásoknak különböző szintjei vannak,
ezek rendszereket alkotnak
Mikrorendszer
Az egyén életét közvetlenül befolyásoló tapasztalatok
világa
A napi rutinok színtere
Közvetlen interakció gyermek és szülők, társak,
tanárok
Erre a szintre jellemző leginkább az, a gyermek alakítja
is a környezetét
A család mint rendszer
Önreflexív
az eseményeket a tagok ellenőrzik,
és az események hatása visszatáplálódik a rendszerbe
családtagok kölcsönösen függnek egymástól
egyedi sajátosságai vannak, meghatározott működésmódja, szabályai
1 more item...
alrendszerek
A házasság alrendszere /házastársi alrendszer
partnerkapcsolat minősége alapvető fontosságú - egész család részére
későbbi házastársi-partneri viselkedésben - gyermekkorban kialakult sémák és szerepprogramok
játsszák a legfontosabb szerepet
A házastársi konfliktusok hatása
A gyerek kevésbé tudja irányítani saját érzelmeit
Azt az érzést kelti a gyerekben, hogy neki kellene
szabályoznia a szülők viselkedését
Konfliktusokkal terhelt légkör → gyerek családról
alkotott sémája (rejtett ellenségeskedés rosszabb)
funkcióik alapján különböztetjük
meg ezeket
akkor működnek jól ha mindenki a saját alrendszerének megfelelő funkciót tölt be
szülői alrendszer
gyermeki alrendszer
nagyszülői alrendszer
Cirkuláris okság elve
családtagok viselkedése - hatással van a többiekére - mindegyik tag viselkedése oka és következménye is a másik viselkedésének
család ún. dinamikus egyensúlyban van - az eltérés korrekciót indít be
A család életciklusa
család életében zajló változások egy része normatív - idő előrehaladtával
Hill modellje
Házasodás (fészekrakás) szakasza
házasság ellentmondásos megítélése, egyéni alkalmazkodás nehézsége, elköteleződéstől való félelem
1 more item...
Család újszülöttel, kisgyerekkel
Újabb identitás: szülő
1 more item...
Család óvodáskorúval
gyerek új tapasztalatai
1 more item...
Család iskoláskorúval
gyermek teljesítménye, mint új szempont a
gyermekhez fűződő viszonyban
1 more item...
Család serdülőkorúval
serdülőkor az egész család számára megterhelő
1 more item...
Család elbocsátott gyerekkel
(fészekhagyás)
Szülők elveszítik elsődleges családi szerepüket: van-e
még „élet” a férj/feleség szerepben
1 more item...
Inaktív idős házaspár
Feleslegesség érzésével való megküzdés
1 more item...
milyen lényegesebb zavarok keletkezhetnek?
Szerkezetben gyökerező zavarok
Szabályokban gyökerező zavarok
Kommunikációban gyökerező zavarok
struktúra
Külső és belső határok kérdése
belső határok elmosódottak, a magánélet sérül
túl merevek, elszigeteltség
Szabályok
Nagy és kis szabályok
Ha sok a kis szabály körüli vita, akkor igazából egy
nagy szabály mentén van nézeteltérés
Kommunikáció
A kommunikációs jellegzetességek tükrözik a rendszer
működését
Mezorendszer
mikrorendszer elemeinek kapcsolati hálója
Lényeges, hogy a mikrorendszer elemei
kiegyensúlyozott kapcsolatban vannak-e
Az egyik mikrorendszerben szerzett tapasztalat
befolyással lehet egy másik mikrorendszerben megnyilvánuló viselkedésre
Exorendszer
hatóerők, amelyek az egyén életét, fejlődését
közvetett módon befolyásolják (pl. szülők munkahelye, önkormányzat stb...)
Makrorendszer
A kultúra uralkodó nézeteinek és hiedelmeinek
összessége (pl. mit gondol az adott társadalom a gyereknevelésről, az iskoláztatás fontosságáról)
Kronorendszer
A fejlődés társadalomtörténeti feltételei (pl. hasonlítsuk
össze a ma megszülető gyermekek környezetét a 30 évvel ezelőtt születettekével!)
Mire hívja fel a modell a figyelmet?
A mindennapi élet tapasztalásait a fölöttes rendszerek határozzák meg (pl. anya idegesen megy haza a munkából, mert fizetését csökkentik az új adójogszabályok miatt, és
jól összeveszik a fiával)
Az egyén élete csak azok között a keretek között lehetséges, amelyeket társadalma és kultúrája határoz meg
