Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
I. Fejezet - Coggle Diagram
I. Fejezet
A fejlődés dilemmái
érés vs. tanulás - öröklés vs. környezet
Akkor milyen a megfelelő környezet? Lehet-e,
kell-e siettetni a folyamatokat?
két emblematikus elmélet
Piaget konstruktivista
fejlődésfelfogása
kölcsönhatás a biológiai adottságok és a
környezeti hatások között
gyerek AKTÍV résztvevője a
megismerési folyamatnak
elméleteket (=SÉMA) alkot, az új ismereteket
beilleszti meglevő sémáiba
ASSZIMILÁCIÓ
módosítja sémáit
AKKOMODÁCIÓ
kritika
Alábecsülte a gyermekek képességeit
Mit üzen a nevelésnek, oktatásnak
Piaget?
A gyerek feje nem egy üres doboz: az új információ valamilyen módon kapcsolódni fog az ő naiv elméleteihez
Legjobb, ha maga fedezi fel a világot (lásd Montessori pedagógia: „Segíts, hogy magam csinálhassam” )
A fejlődés magától zajlik (kinek lassabban, kinek gyorsabban), csak biztosíts egy olyan környezetet, ami ezt támogatja
Vigotszkij
fejlődéselmélete
Piagethoz hasonlóan konstruktivista: az egyén maga
építi fel a tudását
Nem bontja szakaszokra a kognitív fejlődést
van három alapvető feltétel a fejlődéssel
kapcsolatban
Egy gyermek kognitív képességeit csakis
fejlődésében lehet elemezni és megérteni
A nyelv és az emberek közötti interakció a mentális aktivitás alakításának és fejlesztésének eszköze: nyelv alakítja a gondolkodást és vice versa
1 more item...
elmélete inspirálta azt a nézetet, hogy a tudás
szituatív
kollaboratív
LEGKÖZELEBBI FEJLŐDÉSI ZÓNA
azoknak a képességeknek a zónája, amiket egyedül nem, de segítséggel el tud sajátítani a gyermek
„állványozás”
a támogatás szintjének változtatása: ahogyan egyre komptensebb lesz a tanuló, úgy csökken a támogatás szintje
Mit üzen a nevelésnek, oktatásnak
Vigotszkij?
A tanuló, a gyermek segítése, támogatása egy nagyon
finom, nagy tudatosságot igénylő folyamat
A tanulási folyamat alapvetően társas jellegű
Nyelv mint eszköz: belső beszéd bátorítása
szakaszos vs. folyamatos fejlődés
oktatás-nevelés folyamat szempontjából milyen érveink lehetnek az életkori szakaszok mellett?
Jobb értelmezési keretet adhat abban, miben különbözik egy gyermek fiatalabb és idősebb társaitól. Adott viselkedést nem személyiségvonásként értelmezünk, hanem mint egy adott szakaszra jellemző viselkedést
Jobban értelmezhetővé válnak az átmenetek
jellegzetességei, a változások
Az egyéni eltérések is értelmezhetőbbé válnak
Nehézség - elvárásainkat is a szakaszokhoz
igazítjuk
A biológiai adottságok és környezeti
hatások közötti kölcsönhatás formái
Reaktív (visszaható) interakció
ugyanaz a
környezet különböző reakciókat vált ki az egyénekből
(pl. zenei tehetséggel megáldott és nem megáldott
gyermek egy zenész családban)
Proaktív (előreható) interakció
az önállósodással
választási lehetőséget is kapunk arra, hogy magunk
válasszuk ki a számunkra megfelelő (?!) környezetet
(mi magunk irányítjuk a fejlődésünket)
Evokatív (megidéző) interakció
különböző
reakciókat váltunk ki a környezetünkből
Egyéniség vs. szocializáció
szűkebb-tágabb környezet
igyekszik a gyermeket a maga képére formálni
Miközben az egyént, az „egyedet” neveljük, a
társadalmunk, kultúránk leendő tagjaként tekintünk rá