Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

III. Tétel - A sajátmagunkkal kapcsolatos tudás fejlődése - Coggle Diagram

- - - - az én / ego - a második, középső lelki tartomány
      - személyiség pszichológiai jellegű összetevője
      - ösztönén-ből alakul ki kb. 1-2 éves korban
    - - az én a test fejlődése, testhatárok megtapasztalása, belső elvárások / élmények, külső megerősítések / büntetések átélése útján
      - elsősorban tanulás által jön létre.
    - - az én kialakulása alapvetően az én-érzés és az én-tudat fejlődéséhez kötött.
      - én-érzés lényege az én ágensként való megtapasztalása
        
        (amelynek az idegrendszeri feltétele a dorzolaterális prefrontális kéreg, a primer, a pre- és a szupplementer motoros kéreg, az anterior cinguláris kéreg, a corpus callosum, a cerebellum és a bazális ganglionok érése)
      - én-tudat lényege pedig az én objektumként való megtapasztalása
        
        (amelynek az idegrendszeri feltétele a parietális és a temporális kéreg, a hippokampusz és a corpus callosum érése)
    - - emberek mindig a fontos mások szemszögeiből konstruálják meg az én-jüket, hiszen az egyes egyének mindig úgy gondolkodnak önmagukról, ahogyan mások is gondolkodnak róluk.
      - Az én-ünkről kialakult reprezentációink éppen ezért részint azt tükrözik, hogy szerintük milyennek látszunk mások szemében, valamint hogy mások szerintünk milyen ítéleteket alkotnak rólunk.
      - Az énünk éppen ezért lényegében mindig annak lesz a következménye, hogy reprezentáljuk saját magunkat, s hogy reprezentáljuk azt is, hogy mások miként ítélnek meg minket.
    - - önmagamról való tudás - elkülönítem magam a többiektől, rájövök hogy én egy külön entitás vagyok
      - Kialakulása 2 nagy vonalon
        
        1. testséma alakulása
        
        1,5 éves
        
        már tudja, hogy van füle, orra, rá is tud mutatni, a gyerekek átmennek a rúzsfolt teszten: tükörben való önfelismerés 18 hónapos kor után
        
        3 hónapos
        
        tárgyakat ragadhat meg és manipulálhat velük, majd 1 éves korra a helyváltoztatás képessége lehetővé teszi, hogy saját testéről különböző infókat szerezhet és kialakulhasson a kép a testéről.
        
        2. szociális interakció
        
        2-3 hónapos
        
        1.viselkedés/teljesítmény a szociális mosoly, amely fontos, mert a társas ingereknek szól: a gyerek elkezdi differenciálni a személyeket a tárgyaktól, többet mosolyog személy jelenlétében, mint tárgy jelenlétében.
        
        6 hónapos
        
        ismerős-ismeretlen megkülönböztetésére képes, javul az emlékezete - idegen láttán sír
        
        2 éves
        
        nagy örömet nyújt neki, hogy a váltakozó játékban megtanulja azt, hogy az én és a másik elkülönül egymástól (kukucskajáték, labdagurítás)
        
        2,5 éves
        
        önmagával folytatott párbeszéd: nem kell, hogy jelen legyen a másik ahhoz, hogy elkülönítsem magam és a másikat - ez az éntudat fejlettebb szintje
        
        3 éves
        
        énérvényesítési törekvések: én, enyém, nincs egyszemélyes párbeszéd, elkezdi használni az "én"-t. Felfedezi, hogy létezik "én" és mivel még csak a cselekvés az egyetlen út, hogy tapasztalatokat szerezhessen, ezért gyakorolja az "én"-t és ezért mindent egyedül szeretne csinálni. Ez az ún. dackorszak
        
        Habár kialakul az én ez nem jár együtt az én szabályozásának képességével. Ehhez kellenek az adott közösség szabályai, normái és erkölcsei is. A jól szocializált személyt a viselkedés belső lelkiismereti, ún. önkontrollfunkciók irányítják.
  - - - csimpánzok - teljes alakos tükörkép - kezdetben úgy viselkedtek, mintha egy teljesen idegen egyedet pillantottak volna meg - néhány nap múlva azonban a csimpánzok már a saját testüket kezdték el vizsgálgatni a tükörben.
    - - rúzsfolt teszt
        
        csecsemők - tükörteszt
        
        3 hó előtt: nem érdekli a tükör
        
        4 hó: tükörbe nyúlás
        
        15 hó: a babák 20%-a jön rá
        
        24 hó: 75% jön rá (= magán kezdi el törölni a foltot)
        
        fénykép mutatása: korábban „baba”, 2 éves kortól „én”
        
        nyelvhasználat: az „én” személyes névmás használata
        
        a csimpánz idővel rájön; a makákó megérti a tükröt, de az ént nem
        
        a csecsemőnek tanulás szükséges
    - - 3-24 hónapos gyermekekkel ismételte Gallup tükrös vizsgálatát
      - én tükörben való felismerése - tanulási-érési folyamatnak végeredménye
        
        én-tudat kialakulását és fejlődését 3 egymással összefüggő változás indítja el 2 éves korban
        
        gyermek én-tudatossága egyre inkább fokozódik
        
        fontosnak kezdi érezni a felnőttek elvárásait
        
        új képességeket kezd el az uralma alá vonni, illetve saját terveket és célokat kezd el felállítani
        
        jól látható külső fejlemény: büszkeségmosoly
        
        2 éves korára eljut oda a gyerek, hogy tudja, hogy ő saját maga, és nem azonos másokkal
        
        ez az erkölcsi fejlődés szempontjából nagyon fontos kiindulópont: innentől a saját maga által indított tevékenységekért elkezd tudni felelősséget vállalni, mert lát összefüggést a saját maga tevékenysége és a következmények között
        
        folyamat menete
        
        3 hónapos kor
        
        A gyermekek csak kevés érdeklődést mutatnak saját maguk vagy bárki más tükörképe iránt.
        
        4 hónapos kor
        
        A gyermekek észreveszik és megérintik ugyan a tükröt, ha abban egy játék vagy egy ember képe válik láthatóvá, azt viszont nem értik még, hogy csak tükröződéseket látnak.
        
        10 hónapos kor
        
        A gyermekek saját maguk mögé nyúlnak, ha látják, hogy egy játékot lassan leeresztenek mögöttük, de még nem próbálnak meg letörölni egy orrukra kent foltot.
        
        18 hónapos kor
        
        A gyermekek megpróbálják letörölni az orrukra kent foltot, vagy legalábbis megkérdezik, hogy mi az.
        
        24 hónapos kor
        
        A gyermekek pontosan tudják, hogy kit mutat a tükör, ha valaki a tükörképükre mutat és megkérdezi tőlük, hogy ki az.
- - - - másik megfigyelése - tudás - engem is megfigyelnek
    - - megfigyel másokat - tudja, hogy őt is megfigyelik - saját magát is képes a megfigyelés tárgyává tenni - képes a saját viselkedését nyomon követni, monitorozni, korrigálni
    - - én elsődleges funkciója - megfigyel másokat - nem tudja, hogy mások megfigyelik őt
  - - - 4-10 éves kor között
        
        halmozódó(/halmazati?) a felsorolás
        
        hiányos/gyenge az önkritika
        
        egyoldalúan pozitívak a tulajdonságok
        
        fontos a tulajdon
        
        rosszul kezeltek a viszonylatok
        
        10-14 éves kor között
        
        kiépült a strukturáltság
        
        kategorizált a felsorolás
        
        fontosak a társas viszonyok
        
        meghatározóak a vélemények
        
        fontosak az indoklások
        
        pontosak a következtetések
        
        fontosak a tervek
        
        pontosak az ítéletek
        
        van önkritika
        
        serdülőkorban
        
        absztrakt figyelmi szakasz (Piaget)
        
        elvont tulajdonságok
        
        énvédő mechanizmusok - differenciál
        
        ami neki jól megy, az fontos tulajdonság, ami nem megy jól, az nem fontos
        
        árnyalt, részletes önjellemzés
        
        pozitív képet akar kialakítani - hangsúlyok áthelyezése
        
        ellentmondások - próbálják feloldani
        
        fiúk - kognitíve - felsőbb kategóriák létrehozásával
        
        lányok - affektíve - elmélkedések hosszas munkájával
        
        a serdülőkorra jellemző, gondolkodásbeli változások, amelyek egyben érzelmi kockázatot is jelentenek
        
        az ideális self változékonnyá válik
        
        a self absztrahálódik
        
        2 more items...
        
        a serdülők gyakran módosítják az én- ideáljaikat
        
        hiányos a strukturáltság (az önjellemzésből)
- - - - folytonosság
        
        korábbi és későbbi életeseményeket is tartalmazza, az is az én része
      - egyediség
        
        tapasztalatok, értelmezések és összefüggések egyedisége – más, mint mások
      - koherencia
        
        tartalmak összefüggése, ellentmondás nélkülisége, serdülőkor végére alakul ki
  - - - Anna Freud
      - ha az id túl erős: gátlások nélküliség
      - ha a superego túl erős: örömtelen, vágyait figyelembe nem vevő ember
      - egyensúly a kettő között: tisztázódik az én
  - - - szakaszai
        
        1. csecsemőkor (születés - 1 éves kor között)
        
        bizalom vs. bizalmatlanság → remény (anya)
        
        ritualizmus: betűszerinti szabálykövető lesz
        
        2. kisgyermekkor (1-3 éves kor között)
        
        autonómia vs. szégyen + kétely → akarat (szülők)
        
        3. óvodáskor / játék kora (3-6 éves kor között)
        
        kezdeményezés vs. bűntudat → szándék
        (családtagok és rokonok)
        
        4. iskoláskor (6-12 éves kor között)
        
        szorgalom vs. kisebbrendűség-érzés → kompetencia (tanárok és szomszédok)
        
        ritualizmus: perfekcionizmus
        
        5. serdülőkor (12-19 éves kor között)
        
        identitás vs. szerepkonfúzió → hűség (kortársak, idegenek és vezetők) - 7 alszakasz - ekkor alakul ki az önállóan létrehozott identitás
        
        1. szilárd időperspektíva vs. idő-konfúzió
        
        kb. 16 éves kor - át kell látnia a saját múltja, jelenje és jövője közötti összefüggéseket
        
        2. önbizalom vs. önérzeteskedés
        
        reálisan, mégis pozitívan és optimistán kell látnia önmagát
        
        3. szerep-próbálgatás vs. szerep-fixáció
        
        különféle szerepeket kell felpróbálnia - ha már kialakult az önbizalma
        
        4. tanonckodás vs. bénultság
        
        munkafeladatokat kell kipróbálnia
        
        5. szexuális polarizáció vs. biszexuális konfúzió
        
        el kell döntenie, hogy melyik nemhez tartozik
        
        6. vezetés / vezetettség vs. autoritás-konfúzió
        
        autoritás-konfúzió
        
        7. ideológiai elköteleződés vs. érték-konfúzió
        
        sajátos ideológiai összképet kell összeállítania - ismeretei és tapasztalatai alapján, értékkonfúzió: nem érdeklik az ideológiai kérdések, nem tudja, hogy milyen értékeket szeretne követni, váltogatja az álláspontjait
        
        6. fiatal felnőttkor (19-25 éves kor között)
        
        intimitás vs. izoláció → szeretet (élettársak, barátok és ellenfelek)
        
        7. felnőttkor (25-50 éves kor között)
        
        generativitás vs. stagnálás → gondoskodás
        (gyerekek és fiatalok)
        
        8. időskor (50 éves kor - halál között)
        
        integritás vs. kétségbeesés → bölcsesség (emberek és az emberi nem)
      - személyiség fejlődésére jellemző:
        
        érési folyamatok alapozzák meg
        
        pszichoszociális jellegű
        
        az egész életen át tart
        
        szakaszokra tagolható
        
        kritikus periódusokból áll
        
        1 more item...
        
        az egyes szakaszok sorrendje állandó, s egyetlen szakasz sem hagyható ki
        
        az ember megpróbálja megérteni az őt körülvevő világot, s megfelelően is viszonyulni hozzá
        
        nemcsak a testi és az értelmi fejlődésből áll a menete
  - - - 18-22 éves egyetemisták - félig strukturált félig sztenderdizált mélyinterjúk - vallás, hivatás, politika - Erikson 5. fejlődési szakaszának a differenciálása
      - 2 fő dimenzió
        
        exploráció
        
        identitás-alternatíváinak a vizsgálata és súlyozása
        
        elköteleződés
        
        identitása szempontjából releváns területek kiválasztása
      - elsősorban az alternatívák explorációja révén kialakított elköteleződésekre (magára a választásra) helyezi a hangsúlyt.
        
        négyféle identitásállapot
        
        diffúz identitás
        
        iskolába lépésig - természetes identitásállapot
        
        nincsen sem exploráció sem elköteleződés
        
        jellemzően bizonytalan
        
        oka: azonos nemű szülő ellenséges hozzáállása
        
        korai zárás
        
        iskolába lépéstől a serdülőkor kezdetéig - természetes identitásállapot
        
        nincsen exploráció, elköteleződés viszont igen
        
        jellemzően dogmatikus
        
        oka: szülők tekintélyelvű / autoritariánus nevelési stílusa
        
        moratórium
        
        serdülőkor kezdetétől a felnőttkor elejéig - természetes identitásállapot
        
        van exploráció, elköteleződés viszont újfent nincsen
        
        jellemzően kételkedő
        
        oka: szülők engedékeny / permisszív nevelési stílusa
        
        valódi / kivívott identitás
        
        felnőttkor elejétől - természetes identitásállapot
        
        van exploráció is, és elköteleződés is
        
        jellemzően stabil és sikeres
        
        oka: szülők irányító / autoritatív nevelési stílusa
- - - - 2 külön faktorra bontotta az elköteleződés dimenzióját
        
        Groningen Identity Development Scale (GIDS) alkalmazásával
        
        elköteleződés
        
        elköteleződéssel való azonosulás
        
        elköteleződés ténye ugyanis szerinte nem jelenti automatikusan az elköteleződéssel való
        azonosulást is - biztos kell legyen az elköteleződésében
    - - identitás-alakítás - dinamikus folyamat - folyamatos rekonstruálás és újraértékelés
        
        mennyit gondolkodik egy adott egyén a saját elköteleződéséről
      - MAMA - ciklusok
        
        Moratory-Achievement-Moratory-Achievement
        
        Marcia identitás-elméletének egy újabb és dinamikusabb változata
        
        exploráció és az elköteleződés komplementer folyamatai - 4 strukturális dimenzió
        
        széleskörű exploráció
        
        kiterjedtség
        
        mély exploráció
        
        alaposság
        
        elköteleződés kialakítása
        
        kiválasztottságának a mértéke
        
        elköteleződéssel való azonosulás
        
        azonosultság mértéke
        
        körben forgó exploráció
        
        egy újabb, számos hátrányos következménnyel
        rendelkező dimenzió, amely a moratóriumnak egy kevésbé adaptív változata. A lényege az, hogy az identitás állapota oda-vissza billeg a moratórium és a diffúz identitás között, mindez pedig nagyfokú bizonytalansággal jár.
    - - kérdőívekkel módosította a kategóriákat - diffúz identitásból is kétféle
        
        valódi diffúz
        
        gondolatan diffúz
        
        mozgósítani tud olyan készségeket, amikkel egészen jól elvan
  - - - identitásalakítás folyamatára összpontosít - információfeldolgozási sajátosságokat is azonosítja benne - Identity Style Inventory / ISI által
      - 3 identitásstílus
        
        norma-orientált
        
        csak azokat az én-releváns információkat gyűjti össze, dolgozza fel, amelyek megfelelnek a referencia-csoport / -személy normáinak is
        
        identitásstílusok - identitásállapotok - összeköthetők egymással
        
        moratórium - valódi / kivívott identitás
        
        diffúz identitás
        
        korai zárás
        
        információ-orientált
        
        szeret az összes lehetséges én-releváns információ
        összegyűjtésével és feldolgozásával foglalkozni
        
        diffúz / elkerülő
        
        nem szeret én-releváns információk összegyűjtésével, feldolgozásával foglalkozni