Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

V. A társas megismerés és a társas kompetencia fejlődése - Coggle Diagram

- - - - A babák meg tudják különböztetni egymástól a gyermekeket és a felnőtteket.
    - - A babák idegenek megjelenése esetén a gyermekeket jobban preferálják a felnőtteknél.
    - - A babák különféle nyelvi címkéket kezdenek el használni (pl. baba, néni, bácsi).
    - - önmaga felismerése (pl. fényképen)
  - - - anya jellemzőinek preferálása – női hang
    - - A babák a felnőtt nőket és a velük azonos nemű kortársakat jobban preferálják a felnőtt férfiaknál és a velük ellentétes nemű kortársaknál (fotón azonos neműekre többet mosolyog).
    - - A babák a saját nemüknek megfelelő játékokat jobban preferálják (kultúrafüggő)
    - - A babák fel tudják ismerni a különféle nemi sztereotípiákat, de még sokszor hibáznak velük kapcsolatosan.
  - - - ismerős-ismeretlen megkülönböztetése
    - - A babák felismerik önmagukat a tükörképeken és a fényképeken.
- - - - A gyermek fő feladata a fiziológiai szabályozás elsajátítása.
    - - A gyermek fő feladata a feszültségkezelés elsajátítása.
    - - A gyermek fő feladata a biztonságos kötődés kialakítása.
    - - A gyermek fő feladata az exploráció és a képesség-gyakorlás.
    - - A gyermek fő feladata az individualizáció folyamatának teljesítése.
    - - A gyermek fő feladata az indulatkezelés elsajátítása, a nemi identitás megtalálása valamint a kortárs kapcsolatok kialakítása.
  - - - Társas kompetencián azt értjük, hogy a gyermek képes helyesen értelmezni és befolyásolni is társas közege jelzéseit, történéseit, valamint olyan képességekkel és készségekkel rendelkezik, amelyek segítik a beilleszkedését ebbe a közegbe.
  - - - jól el tud boldogulni a környezet adta lehetőségekkel
      - jól meg tud küzdeni azokkal a nehézségekkel, amelyekkel a környezete szembesíti
      - jól tud alkalmazkodni az új környezetekhez (pl. egy új óvodához, egy új testvérhez)
- - - - A biztonságosan kötődő gyerekek jobb kognitív képességekkel rendelkeznek, motiváltabbak arra, hogy új helyzetekben is jól teljesítsenek, jobbak a nyelvi készségeik, gyakrabban fejeznek ki pozitív érzelmeket, és fontosabb számukra a kötődés fenntartása.
- - - - Alacsony függetlenség
      - közepes társas felelősségérzet
      - fiúk: néha előfordulnak dühkitörések, és kisebb-nagyobb engedetlenségek is
    - - Alacsony függetlenség
      - alacsony társas felelősségérzet
      - lányok: alacsony céljaik vannak, frusztráció hatására pedig sokszor visszahúzódnak
    - - Magas függetlenség
      - magas társas felelősségérzet
      - fiúk: általában fokozottan magas a szociális felelősségtudat
      - lányok: kifejezetten dominánsak, magabiztosak, teljesítményorientáltak és a felnőttekkel szemben is lázadók
  - - - Erős szófogadás
      - alacsony önértékelés
      - alacsony társas kompetencia
    - - Gyenge önfegyelem
      - rossz iskolai teljesítmény
      - tekintélyek elfogadásával kapcsolatos problémák
    - - Ügyesség
      - sikeresség
      - boldogság
    - - Gyenge önfegyelem
      - alacsony önértékelés
      - alacsony társas kompetencia
- - - - születés - 3. / 5. év
      - A barátságait ennek megfelelően csak a térbeli közelség és a közös játék határozza meg. Az erős és ügyes társait azonban képes csodálni.
      - Az emberekről alkotott fogalma még eléggé differenciálatlan, vagyis nem válnak szét azok fizikai és pszichológiai jellemzői.
      - A gyermek ugyanakkor még nem tudja megkülönböztetni ekkor a saját nézőpontját sem másokétól, így észre sem veszi, ha a másik fél tőle eltérően értelmez bizonyos eseményeket.
      - A kapcsolatokról alkotott fogalma mindehhez hasonlóan még erősen egocentrikus, emiatt pedig nem tudhatja pontosan, hogy mi is az a kapcsolat.
    - - 5 - 9. év
      - A kapcsolatokat továbbá ekkorra igencsak egyirányúnak látja, emiatt a barátságaiban vagy ő teszi azt, amit a másik akar, vagy a másik teszi azt, amit ő akar.
      - Az emberekről alkotott fogalma egyre jobban differenciálódik, így ekkor már meg tudja különböztetni azok fizikai és a pszichológiai jellemzőit, s fel tudja ismerni a szándékos cselekvéseiket is.
      - A gyermek ugyanakkor ebben az időben már tisztában van azzal is, hogy mások akár tőle eltérő módon is szemlélhetnek bizonyos helyzeteket, ezért ekkor már megpróbálja felmérni és megérteni is mások nézőpontjait, ám még nem feltétlenül jut helyes következtetésekre.
    - - 7 - 12. év
      - A barátságaiban ugyanakkor elsősorban azt élvezi, hogy valakivel megoszthatja a gondolatait és az érzéseit (főleg a közös érdeklődési körök kapcsán). A szociális interakciók tehát már a gyermek saját örömét szolgálják.
      - A gyermek már a másik fél szemével is képes saját magát látni, ennek megfelelően ekkora azzal is tisztába kerül, hogy a másik fél is képes magát az ő szemével látni. A gyermek továbbá ebben az időben figyelembe tudja venni és elő tudja vételezni a másik fél gondolatait és érzéseit is.
      - A kapcsolatokat illetően pedig már azt is érti, hogy akár a másik fél is tudhatja azt, amit ő tud.
    - - 10 - 15. év
      - A gyermek már világosan érti mások nézőpontjait is a sajátja mellett, így már azzal is tisztába kerül, hogy minderre a partnere is képes lehet.
      - Mindemellett a gyermek ekkora már egy kívülálló szemével is képessé válik észlelni a szociális interakcióit (pl. azt felmérni, hogy egy tanár / szülő hogyan látja azokat). A gyermek tehát ekkor már képes egyszerre szubjektíven és objektíven is értékelni az egyes interakciókat, vagyis képes a kapcsolatokat egy belső és egy külső szemlélő szemével is látni.
      - A barátságaiban ennek megfelelően már fontos számára a közös érdeklődés mellett a kölcsönös élmény- és véleménymegosztás is.
    - - 12. év felett
      - A gyermek már képes arra is, hogy egész nézőpontrendszereket lásson át (pl. társadalmi vagy csoportbeli nézőpontokat).
      - Ezáltal már megérti azt is, hogy a szociális interakciók gördülékeny működéséhez szükség van bizonyos szerepekre és szabályokra is, azok ugyanis kiszámíthatóbbá és stabilabbá teszik azokat.
      - Az embereket már igen bonyolult lényeknek látja ekkorra. Mind emiatt a kapcsolatokról alkotott képe is összetettebbé válik, mert már fel tudja mérni a kommunikáció mélyebb szintjeit is.
      - A barátságai ezáltal ekkor már nyitottak és alakíthatóak, komplex igényeket elégítenek ki, valamint az identitásalakításnak is fontos eszközei. A gyermek éppen ezért már lehetségesnek tartja azt is, hogy a különféle igényeit eltérő barátságokban elégítse ki.
- - - - Az érzelmek kifejezésének optimális szintjét, a szabályozás milyenségét a társadalmi, kulturális elvárások határozzák meg. Ugyanakkor feltételezhetjük, hogy azok, akik hatékonyan tudják viselkedésüket szabályozni, könnyebben megfelelhetnek az adott kultúra elvárásainak.
      - Az optimális társas interakciók kialakítása szempontjából mind a felülszabályozott, mind az alulszabályozott érzelmi működés hátrányos lehet. Társaik kevésbé kedvelik azokat a gyermekeket, akik nem tudnak uralkodni negatív érzelmeiken, például a haragon. A túlzott szégyenlősséget a nyugati társadalom többnyire éretlen, inkompetens viselkedésként értékeli, míg Kínában éppen ellenkezőleg, az érettség jelének tekintik.
      - A megfelelő érzelemszabályozás hiánya kedvezőtlenül befolyásolja a kognitív komponensekkel jellemezhető önszabályozás és önkontroll kialakulását, valamint hozzájárulhat a viselkedési problémák megjelenéséhez. Az érzelemreguláció deficitjét mutatták ki externalizációval, antiszociális viselkedésekkel kapcsolatban, továbbá feltételezhető, hogy ez a deficit együtt jár a figyelemzavaros hiperaktivitásban megfigyelhető gátolatlansággal is. A társas interakciókban különös jelentősége lehet a harag szabályozásának.
      - Az érzelemszabályozás a korai fejlődés meghatározó folyamata. Az egyéni különbségek hátterében mind genetikai, mind pedig környezeti tényezők, továbbá ezek interakciója húzódik meg.
      - Lényeges szerepe van a szülő-gyermek kapcsolatnak, ami támogatást, vagy épp ellenkezőleg, újabb kihívást jelenthet a kisgyermek számára. A gondozónak a gyermek érzelmeire adott válasza befolyásolja, hogy a gyermek hogyan ítéli meg saját érzelmeit, az pedig, ahogy a környezet az érzelmekről beszél, hatással van az érzelmek megértésére és reprezentációjára, valamint elősegítheti szabályozásukat is.
      - Az érzelemszabályozás minősége közvetlenül és közvetve is befolyásolja, hogy a gyermek mennyire képes környezetét felderíteni, tanulni róla. Így az optimális érzelem- és viselkedésszabályozás fejlődésének támogatása megalapozza a későbbi jó iskolai teljesítményt és a beilleszkedést.
    - - Szerinte az efféle beszélgetések témái igencsak szerteágazóak lehetnek, hiszen pl. egy játszótéren a szülő és a gyermek közösen értelmezhetik a gyermeknek a játszótársaival kapcsolatos konfliktusait, a testvéreire vonatkozó érzelmeit, a szüleivel átélt élményeit, valamint az általa látott mese- és/vagy rajzfilm-figurák történeteit.
    - - Szerintük a gyerekek a szavak segítségével könnyen kategorizálhatják a pszichológiai tapasztalataikat, ezáltal pedig az értelmi fejlettségüknek megfelelő szinten alakíthatják ki a maguk koherens, rugalmasan módosítható és másokkal is megosztható elképzeléseiket a társas világról.
    - - Szerinte a 4-5 éves gyerekek a felnőttekkel való beszélgetéseikben már megértik azt is, hogy ugyanazt a történést egyszerre sokféleképpen lehet felfogni és átélni is, illetve hogy ugyanaz a helyzet különböző emberekben eltérő érzelmeket kelthet. Ilyenkor alkalmuk nyílik arra, hogy a saját helyzet-reprezentációikat összevessék a felnőttekével, sőt tudomást szerezzenek az adott kultúra értékeiről, normáiról, erkölcsi ítéleteiről és jellemző oksági következtetéseiről is. A beszélgetések következménye ezáltal az lesz, hogy a gyerek sok mindent megtud az érzelmekről, összeköti azokat a viselkedési normákkal, ezáltal pedig egyfajta társas tudatosság alakul ki benne. A kutatási eredmények szerint az ilyen beszélgetések (amikor a gyermek kérdez és összehasonlításokat végez) sokkal jobban elősegítik a gyerekek lelkiismeretének is a kialakulását, mint a szülők világos és egyértelmű utalásai a viselkedési szabályokra.
    - - Szerintük azok a gyerekek, akiknek a szülei gyakran megbeszélik velük a különböző társas helyzetekben megjelenő érzelmeket, azok pontosabban és árnyaltabban képesek megragadni az érzelmek lényegét is.
    - - Szerintük mások érzelmeinek a pontosabb azonosítása révén a gyerekek kevesebb agresszív viselkedést mutatnak a kortársaikkal szemben (diádikus és csoporthelyzetekben egyaránt).
    - - Szerinte ahhoz, hogy az említett beszélgetésekre a szülő és a gyermek között gyakran sor kerüljön, szeretetteljes szülő-gyerek kapcsolatra van szükség. Ennek megfelelően a biztonságos kötődésű gyerekek érzelmi fejlődése lesz mindig a leggyorsabb.
    - - Szerinte viszonylag kevés vizsgálat zajlott azzal a céllal, hogy feltérképezzék azt, hogy mi minden számít még a kötődés minőségén kívül az érzelemmegértés fejlődésében. A Thompson által feltárt, legfontosabb tényezők:
        
        a szülők érzelemkifejezési képessége
        
        a család általános érzelmi légköre
        
        a család interakcióinak verbális gazdagsága
  - - - Szerintük az elaboratív interakciós stílusú anyák gyermekei a repetitív interakciós stílusú anyák gyermekeinél rendszerint sokkal jobban emlékeznek azokra az eseményekre, amelyeket az édesanyjukkal korábban megbeszéltek.
    - - Az elaborítv stílusú anya hívja a gyereket emlékezni, vele együtt konstruálja meg a narratívumot. Ez kidolgozottabb reprezentációkat eredményez a gyereknél, mivel az anya az események részletgazdag ábrázolása révén:
      - emóciókat jelenít meg a szereplőkben
      - motívumokat tulajdonít a szereplőknek
      - kikérdezi a gyereket az eseményekről
        
        Ennek következtében a gyerekek több és kiterjedtebb epizódot hívnak elő, gyakoriak a mikor/miért/hogyan típusú kérdések.
      - elmesélteti a gyerekkel az eseményeket
    - - Nem ad narratív keretet.
      - Egyetlen kis információra fókuszál.
      - Egyetlen helyes választ vár.
      - Idővel minden szülő egyre elaboratívabb stílusú lesz.