Szerinte a 4-5 éves gyerekek a felnőttekkel való beszélgetéseikben már megértik azt is, hogy ugyanazt a történést egyszerre sokféleképpen lehet felfogni és átélni is, illetve hogy ugyanaz a helyzet különböző emberekben eltérő érzelmeket kelthet. Ilyenkor alkalmuk nyílik arra, hogy a saját helyzet-reprezentációikat összevessék a felnőttekével, sőt tudomást szerezzenek az adott kultúra értékeiről, normáiról, erkölcsi ítéleteiről és jellemző oksági következtetéseiről is. A beszélgetések következménye ezáltal az lesz, hogy a gyerek sok mindent megtud az érzelmekről, összeköti azokat a viselkedési normákkal, ezáltal pedig egyfajta társas tudatosság alakul ki benne. A kutatási eredmények szerint az ilyen beszélgetések (amikor a gyermek kérdez és összehasonlításokat végez) sokkal jobban elősegítik a gyerekek lelkiismeretének is a kialakulását, mint a szülők világos és egyértelmű utalásai a viselkedési szabályokra.