Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Az 1848-1849-es forradalom - Coggle Diagram
Az 1848-1849-es forradalom
A forradalmak okai:
Szervezeti Szabályzatok rendszere
hűbéri kiváltságok
polgári és demokratikus jogok hiánya
abszolutisztikus rendszerek
elavult társadalmi és gazdasági viszonyok
az egységes román állam megalakulásának igénye
Moldva
1848 márciusában, a jászvásári Petersburg Szállodában kb. 1000 forradalmár egy 35 pontból
álló kiáltványt fogadott el, amelyet átadtak Mihail Sturdza fejedelemnek.
A kérések mérsékeltek voltak, Sturdza kettő kivételével el is fogadta volna őket, amikor azonban a forradalmárok felszólították, hogy változtatás nélkül fogadja el a kiáltványt, brutálisan felszámolta a mozgalmat.
Egyeseket Isztambulba száműztek, másoknak sikerült Erdélybe menekülniük.
Havasalföld
Egy forradalmi bizottság felkelést robbantott ki. 1848. június 9-én Islaz-on felolvasták a forradalom programját, amely előírta a következőket:
a parasztok felszabadítása és földhöz juttatása
az orosz védnökség megszüntetése
az uralkodó 5 évre történő megválasztása
zsidók és cigányok egyenjogúsítása
a hűbéri kiváltságok eltörlése
Gheorghe Bibescu fejedelem lemondott és elhagyta az országot. Egy forradalmi kormány vette át az ország vezetését, amely jelentős eredményeket ért el: eltörölte a bojári rangokat, elfogadta a ma is használatos háromszínű zászlót.
1848 július-szeptember – török és orosz csapatok leverték a forradalmat.
1849 április – az oroszok és törökök közötti Balta Liman-i egyezmény helyreállította a Román Országokban a Szervezeti Szabályzatok rendszerét.
Erdély
1848 május 15-én, a Balázsfalvi Nagygyűlésen az erdélyi románok elfogadták az forradalom programját, a „Nemzeti Követeléseket”. Határozatok:
egyenlő jogok a románoknak
a román nyelv hivatalossá tétele
román egyházak önállósága (ortodox és görög katolikus)
román nyelvű oktatás
a jobbágyság felszámolása.
A románok kinyilvánították Bécs iránti hűségüket,
Avram Iancu forradalmi sereget szervezett az Erdélyi Szigethegységben (Muntii Apuseni) és román közigazgatást vezetett be. A Bem tábornok által vezetett hadjáratnak sikerült visszaszorítania ezt.
Balcescu megpróbált közvetíteni Avram Iancu és Kossuth Lajos között. Túl későn jött létre a román-magyar megegyezés (1849. július 14), amit Szegeden írtak alá.
augusztus 13-án Világosnál a magyarok letették a fegyvert a segítségül hívott orosz sereg előtt.