Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Személyiségpszichológia - Coggle Diagram
Személyiségpszichológia
Megközelítések/Iskolák szerint bontva
Diszpozícionális
Típustanok
Hippokratész és Galénosz
Temperamentum elmélet
melankólikus
flegmatikus
kolerikus
szangvinikus
Kretschmer
Alkati tipolólógia - testalkat szerint
piknikus
aszténiás/leptoszom
atletikus
Sheldon
Alkati tipológia
Endomorf
Ektomorf
Mezomorf
Vonáselméletek/Vonástaxonómiák
biológiai meghatározottság szerint
gyenge vonáselméletek
Erős vonáselméletek
Struktúra szerint
hierarchikus
pl: Eysenck - PEN
körmodellek
Pl: Leary, Wiggins (Interperszonális körmodell)
Kutatási mód szerint
Lexikális
Goldberg
Elnevezte az öt faktoros modellt "Big Five"
Faktorai
Extraverzió
Barátságosság
Lelkiismeretesség
Érzelmi stabilitás
Intellektus
Cattell
16 faktoros modell
16PF
később 16 alfaktor + 2 fő faktor: exvia-invia, szorongás
Alapfelvetés:
Cattel: Lerakódási hipotézis: fontos személyiségjegyek - lerakódnak a nyelvben
Goldberg: Lexikális hipotézis: ha egy szemjegy fontos - lesz azt leíró szó.
Lexikális kritérium: minél fontosabb, annál több szó
Lépései: 1. Adatszelekció/Változószelekció, 2. Adatgyűjtés 3. Adatredukció, 4. Adatok elemzése/értelmezése
Kérdőíves
Eysenck
PEN modell
3 szuperfaktor
Neuroticizmus
Pszichoticizmus
Extraverzió
Kérdőív: EPQ
hierarchikus
Costa és McCrea
FFM - Five Factor modell
Faktorai
Lelkiismeretesség
1 more item...
Neuroticizmus
1 more item...
Barátságosság
1 more item...
Nyitottság
1 more item...
Extraverzió
1 more item...
Digman 2 faktoros modell
szocializáció faktor
személyes fejlődés faktor
Kérdőív: NEO - PI - R
Zuckerman
Szenzoros élménykeresés
ZKPQ - Zuckerman-Kuhlman
faktor + 1 szociális megfelelési skála
Alternatív
Wiggins
Interperszonális kör
dominancia-szeretet tengelyek
Cloninger
Pszichobiológiai személyiségmodell
2 féle infó feldolgozási mód
deklaratív
2 more items...
procedurális
2 more items...
Motivációs elméletek
Murray
Drive redukciós elmélet
szükséglet (hiányállapot) - drive (késztetés) - motívum - viselkedés
Pl: Táplálék szükséglet - drive - éhség - evés
Murray féle szükségletrendszer ("Emberi szükségletek katalógusa)
másodlagos szükségletek rendszere
Affiliációs szükséglet
(emberek társaságának keresése)
Hatalom (dominancia) szükséglet
mérése
legtöbbször tudattalan szükségletek érdekelnek minket (látens szükségletek)
1 more item...
Teljesítmény szükséglet
Környezeti ráhatás (Press)
Incentív érték
mennyire alkalmas adott vis. szükséglet kielégítésére
szükségletek (hiányállapotok irányítják a viselkedést)
Biológiai/evolúciós
Eysenck
PEN modell biológiai alapjai
Extraverzió(-Intraverzió)
Felszálló Retikuláris Aktivációs Rendszer
mindenki agykérgének van egy aktivációs rendszer, amin jól érzi magát
optimális alatt: unatkozik, ha az optimális fölött: frusztrált, ingerült
extravertáltak alap aktivációs szintje alacsonyabb
kevésbé reaktívan működik a FR: nagyobb ingerlés kell, hogy növelje az alap aktivációs szintet
reaktív gátlás
az extravertáltak reaktív gátlása magasabb! - gyorsabb hozzászokás az új ingerekhez
viselkedés emiatt - Extravertáltak
3 more items...
idegrendszer védi magát attól, h túl sok ingert kapjon (automatikus) →
ha tartósan fennáll egy inger, akkor csökkenti a reakció intenzitását (gátlás)
Neuroticizmus
akinél magasabb, annál az agy érzelmi központjai könnyebben serkenthetőek
vegetatív idegr. érzékenységétől függ, h vki mennyire stabil érzelmileg vagy labilis
Szimpatikus idegrendszer – aktív, készenléti állapot
Stresszreaktivitás
1 more item...
Paraszimpatikus idegrendszer – nyugalmi állapot
introvertáltak - jobb, gyorsabb kondícionálás
nagyobb az emocionalitás, akkor jobban működik a kondicionálás
nagy neuroticizmusú introvertáltak hajlamosabbak a szorongás és dep. kialakítására (mert
ezekben a kondicionálás fontos)
Gray szerint Extrav/Introv. és Neurotic. nem alapvonások, hanem 2 másik
személyiség vonásból jönnek
BAS- impulzivitás
BAS inkább reaktív (impulzivitás): extravertált
Neurotic.
2 egyformán alacsonyan reaktív: érzelmileg stabil emberek
2 féle rendszer egyformán magasan reaktív: magas neurocitás
BIS - szorongás
BIS (szorongás)reaktív: intovertált
Gray
BIS-BAS rendszer
BAS - Viselkedéses megközelítő rendszer
Jutalomra érzékeny viselkedés szabályozó rendszer
Vis. megközelítés: jutalomra, jutalom lehetőségére adott reakció, melyet pozitív érzelmek kísérnek
aktiválja az embert, hogy az elérendő cél felé mozduljon (GO rendszer
pozitív érzelmek kísérik a működését – bal prefrontális lebeny
laterális hipotalamusz
reaktívabb BAS → gyakoribb a megközelítő viselkedés
BIS - Viselkedéses gátló rendszer
Büntetés és veszély jelzéseire érzékeny viselkedés szabályozó rendszer
Vis. visszahúzódás: büntetés jelzésekre, fenyegetésre adott reakció, melyet negatív érzelmek, főleg szorongás kísér
Viselkedést leállító, gátló rendszer, amely visszahúzódásra késztet (STOP
rendszer
szorongásért is ez felelős
Negatív érzelmek kísérik a működését - jobb prefrontális lebeny
reaktívabb BIS: Negatív emocionalitás – hajlam a negatív érzelmek átélésére, Érzékenység a bűntetés és veszély jelzéseire
Fight or Flight rendszer
evolúciósan kialakult védekező rendszer
A vészhelyzetben megjelenő harcot vagy menekülést szabályozza.
amygdala, mediális hipotalamusz
Porges
Polivagális elmélet
3 idegi szabályozási szint (szívműködés szabályozása)
dorzális vagális komplexum (DVC)
paraszimp., nem mielinizált, homeosztázis fenntartása
csak akkor, ha valami nagyon súlyosan befolyásolja a homeosztázist! ez túlélő rendszer, “tetszhalott állapotba “ rak
életveszély
nem tud mozdulni, nem tud megszólalni, akár nem tud levegőt venni
szimp. idegrendszer (SZIR)
serkenti a szerveket
olyan veszély, amivel meg kell küzdeni vagy el kell menekülni → mobilizáció
veszélyben van, de meg lehet vele küzdeni
mobilizáció
ventrális vagális komplexum (VVC)
mielinizált, kitüntetetten a szívet szabályozza!, kapcsolatteremtés idegi szabályozásában is
fontos!
biztonságban van
nyugalmi állapot, csak picit serkent vagy csökkent a szívritmuson, pl. ami a cselekvésekhez kell ebben az állapotban tud valódi kapcsolódás történni
Neurocepció (kiértékelés)
pl: felszállok a buszra, kiértékelem a helyzet veszélyes-e
neurocepció attól függ, hogy mik a tapasztalataink + van egy veleszületett tudásunk (sötétség, egyedüllét)
maladaptív viselkedés - Neurocepció elcsúszása
Életveszély ott is ahol nincs (pl. mutizmus)
Veszély ott ahol nincs, fenyegetettség (pl. Borderline, paranoid
személyiségzavar)
Biztonság ott ahol nincs (pl. Williams szindróma)
anya gyerek kapcs.okat vizsgált→ az anya izgatottsági állapota összefügg a gyerekével való kapcsolattal szoptatás közben → a szoptatás ha jól működik, az függ attól, hogy az anya mennyire nyugodt: az anya fiziológiai állapotát minél inkább a paraszimp. rendszer irányítja, annál jobban tud szopni a gyerek
Interakcionista
Magnusson és Endler
Személyiségmodellje
közvetítő változók (hipotetikus konstrukciók)
Reakció változók (viselkedéses)
vonás és helyzet kapcsolata
erős helyzetek (hadsereg, iskolai óra)
gyenge helyzetek
erős vonások (biológiai)
gyenge vonások
Interakciós jelenségek
Mechanikus interakció
egyszerűbb, egyik független változó befolyásolja a másik független változó hatását - 2 dolog egyszerre hat a viselkedésre
Dinamikus interakció
elemek mind hatnak egymásra
fajtái
Evokatív
Minden ember más-más reakciót vált ki a környezetéből
konzisztencia: Konzisztencia úgy érvényesül, hogy ugyanolyanná formálja a környezetét a viselkedésével
pl.valaki mindig olyan irányba tereli a szót
Proaktív
személyiségünktől függ, hogy milyen helyzetekbe megyünk bele.
konzisztencia: Olyan helyzeteket választ amikben jól érzi magát, tehát hasonlóakat ezekben aztán tud ugyan úgy viselkedni.
Reaktív
emberek képesek másképp értelmezni a helyzetet
konzisztencia:
Azokban viselkedik ugyanúgy, amelyiket azonosnak értelmez
Konzisztencia fajtái
Abszolút konzisztencia
A személy minden helyzetben ugyanúgy viselkedik - ritka (vonások dominálnak)
Relatív konzisztencia
egyes személyek viselkedése helyzetről helyzetre változó, de a személyek egymáshoz viszonyított „rangsora” az adott viselkedés mentén állandó (pl. mennyire bőbeszédű)
Koherencia
a személyek az egyes helyzetekben önmagukhoz képest következetesen viselkednek
Tanuláselméleti/kognitív megközelítés
Szociális-Kognitív tanuláselmélet
Mischel
viselkedéses repertoárt
sémák rendszere az emlékezetünkben
viselkedés konstruktív folyamat
minden alkalommal az előszedett viselkedéses elemeket szelektíven újra- alkotjuk
kialakulásában szerepet játszó főbb tanulás formák
Instrumentális (operáns) kondicionálás
Instrumentális kondicionálás: egy viselkedés megerősödése vagy eltűnése az egyén viselkedéses repertoárjából attól függ, hogy az adott viselkedést az előfordulásakor pozitív (jutalmazó) vagy negatív (bűntető) megerősítés követett.
Behelyettesítő (vikariáló) tanulás
mások tapasztalatai révén tanulunk
Utánzás
elemibb
Modellkövetés
magasabb szintű → a modellkövetésnél a modell választott
1 more item...
Figyelem
Hozzáférhetőség
Emlékezetmegtartás
Motoros reprodukció
Motiváció
Belátásos tanulás
komplexebb, a korábbi tapasztalatokból építi fel, nem úgy hogy próbálkozik, hanem belátás alapján (fejben összerakta)
Próba-szerencse alapú tanulás
Tapasztalat alapján megváltoztatja a viselkedését (operáns tanulás)
Személyváltozók
Egyéni különbségek a viselkedés konstrukciós folyamatában
személyre jellemző struktúrák és folyamatok (kog. dolgok) - a személy ezek által végzi az infó feldolgozást
Kódolási stratégiák és személyes konstrukciók
érzékelés, észlelés, sémák kialakítása
Kognitív és viselkedéses konstrukciós kompetenciák
felidézés
kiválasztjuk a helyzethez megfelelő viselkedést
Elvárások a viselkedés és az inger következményeire vonatkozóan
”viselkedés – következmény”
“inger – következmény”
“szándék – viselkedés kapcsolata”
Szubjektív ingerértékek
következményeknek eltérő jelentőséget tulajdonítunk
Önszabályozó rendszerek és tervek
személyiség felfogható információ feldolgozó
rendszerként
Kognitív elméletek
Énséma és énséma rendszerek
Belső modell önmagunkról = Énséma
hogy befolyásolja a viselkedésünket, érzéseinket, gondolatainkat
Totális Ego
énnek az a működése, ami torzítja az infókat,azért hogy megőrizze az önbecsülést
3 féle szisztematikus hiba
Beneffektancia
1 more item...
Kognitív konzervativizmus
Egocentrizmus
Énkomplexitás
Önbecsülés a lehetséges énképek tükrében
Valóságos énkép
saját
másik
Ideális énkép
saját
másik
valóságos & ideális énkép eltérése → pozitív kimenetel hiánya - szomorúság
valóságos & elvárt énkép eltérése negatív kimenetel jelenléte → fenyegetettség
Elvárt énkép
saját
másik
Éntudatosság és énfókusz
Buss
Éntudatosság: személyiség vonás, → milyen mértékben tudatosítja, hogy
vannak olyan belső élményei, amit más nem tapasztalhat meg, csak ő
Énfókusz: a tudatosítási folyamat, → mely során a figyelem a személyes élményekre fókuszál
ÉN MINT CSELEKVŐ
Head
Dinamikus poszturális testséma
testünket a propriocepció és kinesztézia által észleljük
testhelyzet, mozgás
ezekből az ingerület a szomatoszenzoros kéregre fut be és itt szerveződik testsémává
1 more item...
Marton
Vizuális-poszturális/kinesztetikus testmodell
Dinamikus poszturális testséma + vizuális rendszer
Saját test, mint tárgy azonosítása! – tükörre adott reakciók; folt próba
Utánzásos tanulás alapja - tükörneuron rendszer
ÉN MINT TÁRGY
James
A „többarcú-én”
megfogalmazta, hogy ez az “én mint tárgy” több összetevős! - attól függ,
hogy önmagunkat milyen oldalról tapasztaljuk meg
SZOCIÁLIS ÉN
mások, miként észlelnek bennünket
SPIRITUÁLIS ÉN
gondolati és érzelmi folyamataink
MATERIÁLIS ÉN
teljes testi valónk
Greenwald és Pratkanis
Az én komplex, személy-specifikus (minden ránk vonatkozó tudás), középpontiattitűd jellegű séma
énösszetevők 4 db
diffúz én
nyilvános én
személyes én
kollektív én
Neisser
Kognitív én-összetevők
személyközi én
kiterjesztett én
ökológiai én
személyes én
konceptuális én
Markus és Nurius
lehetséges énképek
Elvárt én
az énünknek vannak olyan részei is, amik “nem vagyunk, de lehetnénk”
Nem kívánt én
Ideális én
Motivációk
húzó-motivációk
toló-motivációk
Mélylélektani
pszichoanalitikus
S. Freud
személyiség dimenziói
topológiai modell
Tudatalatti
Tudatelőttes
tudatalatti
Tudat
Személyiség részei
Struktúrális modell
Ego (én)
közvetít
Superego (felettes én)
valóságelv
Id (ösztönén)
örömelv vezérli
Pszichoszexuális fejlődés elmélet
libidó - energia
Orális szakasz
Orális bekebelező
pl: ételt vesz magához
Orális szadisztikus
harapás, rágás
libidó - szájkörnyék
Anális szakasz
Kiürítő
Visszatartó
libidó - végbélnyílás környéke, szobatisztasághoz szoktatás
Fallikus szakasz
Ödipusz komplexus
Fixáció (megrekedés
libidót foglal le - a személy regresszál stresszhelyzetben az adott fejlődési fázisba
anális fixáció
orális fixáció
Fallikus fixáció
Elektra konplexus
libidó - nemiszervek
Latencia szakasza
plató - más igények, folyamatok kerülnek előtérbe
Genitális szakasz
Neoanalitikus
Jung
személyiség dimenziói
Kollektív tudat
személyes tudat
tudat funkciói
Érzékelés
Intuíció
1 more item...
Gondolkodás
Érzés
1 more item...
tudat orientációs módja
Extravertált
Introvertált
személyes tudattalan
kollektív tudattalan
személyiség részei
Perszóna
külvilág elvárásainak megfelelő "maszk"
Selbst (mély-én)
Árnyék
Ember "sötét" része
Archetípusok
pl: anima/animusz
Komplexus
elfojtott tartalmak - megrekedést okoznak
személyiség fejlődés elmélet
Élet 1. fele (külvilág felé fordulás)
Külvilághoz való adaptálódást szolgálja! főfunkció és lélektani típus megtalálása, perszóna formálása
Élet 2. fele (belső realitás felé fordulás)
önismeret, többi funkció tudatosítása
állomás: anima-animusz integrálása
ellentétes nemhez tartozó tulajdonságok elismerése
állomás: tisztázni a természethez és spiritualitáshoz való viszonyt
állomás: az árnyék tudatosítása
Személyiségünk neg. oldalának elfogadása
állomás: az ősvalónk megjelenése
olyanná válok vis.ben, érzésekben, amilyen tényleg vagyok - Önmegvalósítás
Ego/én pszichológia
A. Freud
Elhárítómechanizmusok
alkalmazkodásban betöltött szerepük
Racionalizáció
Intellektualizáció
Meg nem történtté tevés
Szublimáció
Elfojtás
Reakcióképzés
Izoláció
Introjekció
Identifikáció
Projekció
Önmaga ellen fordulás
Regresszió
Eltolás
Erickson
Pszichoszociális fejlődés elmélet
egy életen át tartó fejlődés, normatív krízisek - Énerő megnyerése - önmegvalósítás
szakaszai
Latencia - Iskoláskor
teljesítmény - kisebbrendűség = kompetencia
Pubertás - Serdülőkor
identitás - szerepkonfúzió = hűség
Kisgyermekkor
Anál-muszkuláris szakasz
autonómia - szégyen = akarat
Fiatal felnőttkor
intimitás - izoláció = szeretet
Csecsemőkor
bizalom - bizalmatlanság = remény
Orál szenzoros szakasz
Időskor - Érettkor
énintegritás - kétségbeesés = bölcsesség
Érett felnőttkor
alkotókészség - stagnálás = gondoskodás
Óvodáskor
Genitális-lokomóciós szakasz
kezdeményezés - bűntudat = szándék
Hartmann
autonóm énfunkciók
elsődleges autonómia
Veleszületett Ego-magokból - konfliktusmentesen
másodlagos autonómia
Külső és belső konfliktusok során - az ösztönénből
működése 2 módon
Konfliktusmentes szféra
Amikor az én feladata az alkalmazkodást segíteni
Konfliktusos szféra
Amikor az én feladata a konfliktusokat csökkenteni
Ego/én autonóm személyiségösszetevő - részben velünk született - kialakulása: elsődleges vagy másodlagos módon is lehetséges
White
effektancia és kompetencia motívum
Effektancia motívum
Az ember veleszületett szükséglete, hogy hatást gyakoroljon a környezetére
fokozatosan átalakul
Kompetencia motívum
arra késztet, hogy hatékonyabban bánjunk a környezetünkkel - megtanulni új módon uralni a környezetet
Adler
a kompetencia motivációs alapja
Kisebbrendűségi érzések
ezeket kompenzálni szeretnénk
jellemző kiss.érz. és kompenzálás módja függ:
Életstílus
Egészséges életsítlus
Hibás életstílus
Az Ego az alkalmazkodás eszköze
Loevinger
Fejlődés elmélet
Az én funkciója a tapasztalatok szintetizációja (összefogása) és integrációja (egységbe rendezése), az alkalmazkodás előmozdítása érdekében.
szakaszai
Korai énfejlődés
Preszociális
én-nem én elkülönítése
Szimbiotikus
anyától elkülönülés
Impulzív
Az énfejlődés közbülső szakaszai
Önvédő
szabályok betartás - büntetéstől való félelem miatt
Konformista
szab. betartása - csoportelfogadás miatt
Lelkiismeretes konformista
szab. betartása - szégyen miatt
Lelkiismeretes
szab. betartás - bűntudat miatt
ösztönkésztetések kontrollja
Az énfejlődés magasabb szintjei
Individualista
Autonóm
Integrált
Tárgykapcsolat elméletek
Klein
Hasítás
ugyanazon tárgyról két egymástól
elkülönülő képet alakít ki
Projektív identifikáció
gyerek kivetíti negatív késztetéseit, amit az anya feldolgozott formában visszajelez, → azt élheti meg, hogy a negatív késztetései nem veszélyesek a számára → így az anyát erősnek és biztonságosnak fogja megélni - magáról is ilyen képet alakít ki,
Fejlődés elmélet
1) Paranoid-szkizoid pozíció
hasítás a 0-3 hónapos kor nem tudják tudják tolerálni az
ambivalenciát! → vagy szeretnek vagy gyűlölnek
2) Depresszív pozíció
kapcsolat - integrált
anya a jó és rossz élményekért is felelős
Depresszív szorongás: bűntudatot él át a szeretett tárgyra irányuló ellenségessége miatt
Mahler
A pszichológiai születés fázisai (/szeparáció-idividualizáció fázisai
Szimbiotikus fázis
self és a tárgy megkülönböztetése nem egyértelmű
Szeparáció és individuáció
el-el távolodik és visszatér a gyerek
Normál autisztikus fázis
Individualitás megszilárdulása és tárgykonstancia
Bálint Mihály
Tavistock Klinika
„Bálint csoport”
esetmegbeszélő módszer
primer tárgykapcsolat / elsődleges szeretet fogalma
már születéstől képes a gyermek egy elsődleges személyhez kapcsolódni
Őstörés
trauma következik be az én és a tárgy stabil differenciálódása előtt
Terápiájának középpontjában - korai anya-gyermek kapcsolat
Fairbairn
rész-tárgy
Bár a születéstől létezik egy „infantilis ego” amely képes az egészleges tárgyhoz viszonyulni, az eredetileg „egész tárgyak” a hasítás művelete révén „rész-tárgy”-ként képeződnek le.
terápiában a rész-tárgyak újraintegrációjának megsegítése a cél.
Winnicott
„Elég jó anya”
elégséges, de nem túl sok gondoskodás
aktívan alkalmazkodik
megfelelően csökkenti
Priváció
1 more item...
Depriváció
1 more item...
Átmeneti tárgy
tárgy - szimbolikus jelentést hordoz - az anyát pótolhatja, amikor az nincs jelen
Tartó környezet
biztonságot nyújtó környezet
fejlődéselmélet
Abszolút dependencia
Relatív dependencia
A függetlenség felé, a valódi tárgykapcsolatok és az objektív valóság kialakulása
Kernberg
elhárítómechanizmusok
primitív elhárítások
hasításon alapulnak
komplex elhárítások
elfojtáson alapulnak
Fejlődési modell
III. szelf és a tárgy képzetei egyre differenciáltabbá válnak
IV. Az én és tárgyképzetek integrációja
II.Normál szimbózis
Az én és a felettes-én integrációja
I.Normál autizmus
Borderline személyiségzavar
Az éngyengeséget a jó (libidinális) és rossz (agresszív) szelf és tárgyképzetek közötti
hasítás következményeként foghatjuk fel.
Az elhárítások primitívek maradnak, mert hiányzik az integrált én
Kohut
selfpszichológia
alapja: vannak nárcisztikus (önmagunkra irányuló) szükségletek, amik
kielégítése csak másokon keresztül lehetséges
szelftárgy
Nárcisztikus szükségletek
Idealizáló igény
Iker-igény
Tükröző igény
Tükrözés
tükrözés zavara
nem lesz képes a megfelelő self-érzés kialakítására, és
felnőttkorban mélyebb és sürgetőbb nárcisztikus igényei lesznek
Kóros nárcizmus
Nárcisztikus személyiségtípusok
5 more items...
HUMANISZTIKUS-EGZISZTENCIALISTA MOZGALOM
Rogers
Kliensközpontú terápia
Önmegvalósítás (önaktualizáció)
Organizmikus értékelő folyamatok
teljességgel működő személyiség
Pozitív értékelés szükséglete
feltételes vs feltétel nélküli pozitív elfogadás
feltételhez kötött
önelfogadás
hamis self
Q-szortírozás
Self /Énkép
Aktuális és ideális énkép
inkongruens self
Önértékelés
deális énkép és az aktuális énkép
mennyire tér el egymástól
MASLOW
Szükséglet-piramis
D (deficit) hiány szükségletek
Fiziológiai szükségletek
Biztonság
Kapcsolódás/szeretet
Megbecsülés/önétékelés
B (being) létezés, növekedés szükségletek
Önmegvalósítás
Kognitív szükségletek (a tudás és megismerés iránti vágy)
Esztétikai szükségletek
D-szeretet vs. B-szeretet
D-szeretet
Deficit-szeretet, hiányszeretet, önző szeretet , Birtokló, Eszköz, Kielégíthető
B-szeretet
Másik személy léte miatt érzett szeretet, szükségletmentes szeretet, önzetlen
csúcsélmény
pillanatok, amikor az önmegvalósítás a legtisztábban fordul elő
Pozitív pszichológia
SELIGMAN
Tanult tehetetlenség
Sorozatos kontrollálhatatlannak megélt helyzetek → kialakult motiválatlanság, és a próbálkozások feladása → “úgysem tőlem függ, úgyis mindig rossz lesz, akkor minek próbálkozni”
Tanult optimizmus
optimista: a rossz dolgokat külső, instabil, specifikus okokra vezeti vissza (pl. balszerencse) (a jókat pedig a személyisége állandó tulajdonságaira)
CSÍKSZENTMIHÁLYI
Flow
A komplex személy
A poz. pszicho. megküzdés elmélete
Haan
poszttraumatikus növekedés
trauma után is képes az egészséges növekedésre
savouring
élet élvezetére való képesség
reziliencia
védőfaktorok jelenléte amelyek a fejlődést veszélyeztető faktorok ellenére segítik az optimális fejlődést (ilyen kognitív képesség pl. az intelligencia
További pozitív pszicho. elméletek
Diener
szubjektív jóllét alapvető komponensei
2) a negatív érzelmek relatív hiánya
3) az élettel való általános elégedettség
1) a pozitív érzelmi állapotok gyakori jelenléte
Főbb témák szerint bontva
személyiség elmélete/magyarázata
Viselkedés leírása/magyarázata
Önszabályozás / kontroll
Elhárítómechanizmusok
Személyiségzavarok
DSM IV.
B-Klaszter
Borderline
Hisztrionikus
Antiszociális
"Teátrális"
Nárcisztikus
C-Klaszter
Elkerülő
Kényszeres
Dependens
A-klaszter
"különcök"
Skizoid
Skizotíp
Paranoid
Kutatási tradíciók
klinikai
korrelációs
kísérleti
kutatási mód
Idiografikus
Nomotetetikus
Mérőeszközök
Kérdőív
interjú
viselkedés megfigyelés
Q-szortírozás
projektív tesztek
pl: TAT