Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Nemzetiségek Magyarországon, KISEBBSÉGI JOGOK A MAI MAGYARORSZÁGON,…
Nemzetiségek Magyarországon
A CIGÁNYOK/ROMÁK 21. SZÁZADI TÖRTÉNETE
Trianon utáni helyzet
(1920 körül)
csoportok különbözősége:
származás, anyanyelv, foglalkozás
KIEMELKEDŐ
réteg: zenészcsaládok (
úri társaságok
kal kapcsolat) :warning:
többség életkörülményei:
szegényes, falvak szélén
100 ezer cigány
/roma
maradt a trianoni Magyarország területén
IPAROSODÁS:
kézműves termékek kiszorulása →
megélhetési válság
VÁNDORLÓ életmód:
fokozott hátrány (közbiztonsági/közegészségügyi problémaként kezelték) :red_flag:
csendőrségi fellépés
: gyűjtések, üldözések
→
társadalmon KÍVÜLI helyzet
, marginalizáció
Második világháború időszaka
ÁLLAMI üldöztetés
felerősödik
a nyilas uralom alatt
5–15 ezer cigány
/roma
meggyilkolása
(deportálások, kivégzések) :warning:
1945 utáni helyzet – Rákosi-korszak
a mezőgazdaság
szocialista ÁTSZERVEZÉS
E:
hagyományos mesterségek
(vályogvető, üstfoltozó stb.)
megszűnnek
SÚLYOS elszegényedés
,
munkanélküliség NŐ
→ soha nem látott szegénység
Politikai önszerveződés KEZDETEI
1957–1961:
Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége
kulturális célok
, érdekvédelem
miinisztériumi háttérrel,
DE
kis létszámú
Kádár-korszak
– „
szociális kérdésként
” kezelik
NEM tekintik nemzetiségnek
, csak hátrányos helyzetű rétegnek
HÁRMAS FELOSZTÁS:
be nem illeszkedők
(főként oláh cigányok, szegények)
beilleszkedés útján lévők
beilleszkedők
(nem tekintik már cigánynak)
homogenizálás:
eltünteti a belső etnikai-szociális sokszínűséget
DE
→
szegénységstigma rögzül
a közfelfogásbanc :!!:
1961-től:
MSZMP
CÉL
JA: asszimiláció
+
életkörülmények javítása
munkába
ÁLLÁS & OKTATÁS
(1960-as–70-es évek)
tömeges munkába állás:
segédmunkásként, jellemzően
építőipar, útépítés, bányászat
munkásszálláson élők:
távol családtól, főleg keleti régiókból
tankötelezettség
betartása
NŐ
:
90%
jár iskolába (szemben a korábbi ~50%-kal)
sokan
kisegítő iskolába
kerülnek →
stigmatizáció
:check:
középfokú
oktatásból: többség
kimarad
:red_cross:
1980-as évek
Rendszerváltozás után (1990-től)
szociális krízis
, szegregáció mélyülése: munkáskolóniák
leszakadás
a
BELSŐ MIGRÁCIÓ:
faluról városba
(munka reményében)
városból falura
(olcsóbb megélhetés miatt)
TÖMEGES munkanélküliség:
ipari üzemek bezárása
cigány munkások elbocsátása
(segéd- és betanított munkások) :red_flag:
társadalmi
elfogadás HIÁNYA
lakhatási
SZEGREGÁCIÓ
:
NEM fogadják be őket
a nem cigány közösségek
közigazgatás szinten is tömbösítés
A NEMZETISÉGEK SZÁMA A MAI MAGYARORSZÁGON
*nemzetiség
= az államalkotó nemzethez viszonyítva kisebbségben élő etnikai csoport
napjainkban Magyarországon
13 törvényileg elismert nemzetiség
él
nemzetiségek többnyire
földrajzilag szétszórtan
, településeink csaknem felében alkotnak kisebbségeket
népszámlálás
ok alapján pontos adatok⭢ a hazai
nemzetiségek száma jelentősen növekedett
a korábbi népszámláláshoz képest
legjelentősebb
NÖVEKEDÉS:
cigányok/
romák száma
az indiai eredetű
romani
vagy
lovári nyelv
et, illetve a
beás
(archaikus román) nyelvet – csak KEVESEN beszélik
döntő részben
magyar anyanyelvűek
a hazánkban élő németeket-
SVÁBOK
NAK nevezzük
románok, a szlovákok és a horvátok
+
ZSIDÓSÁG
⭢ a magyarországi zsidóság
nyelve és kötődése magyar
("
nem alkotnak nemzetiséget
"-saját nyilatkozat)
TRIANONTÓL A II.VH. VÉGÉIG
a trianoni béke
KÖVETKEZMÉNYEI
(1920)
Magyarország „
nemzetállammá
” vált (magyarság aránya kb.
90%
)
leg
NAGYOBB
nemzetiségek:
egyéb
kisebbségek (~1%): románok, horvátok, szerbek
szlovákok
(2%)
németek
(7%)
cigányság:
NEM készült átfogó kutatás, anyanyelv alapján
gyakran magyarnak számítottak
Volksbund
és a
német kisebbség
(1938–1945)
1938:
Volksbund
megalakulása (Németország támogatásával)
identitásmegőrzés
t hirdette :warning:
1940:
Bécsi
népcsoportegyezmény
Volksbund:
egyedüli törvényes
szervezet
⮂
Hűségmozgalom
(Bonyhád):
ELLENÁLLÁS
a Volksbunddal szemben, de
kisebb hatás
ú
áttelepítési tervek
a Német Birodalomba (pl. dél-tiroli mintára)
1941-es népszámlálás:
németek
2/3-a német nemzetiségű
nek vallotta magát
TOBORZÁS
az SS-be, majd
kényszersorozás
(1944 után)
Nemzetiségek helyzete
a két világháború között
szórt elhelyezkedés, vegyes lakosság
nyelvhasználati jogok:
jogilag széles körűek
asszimilációs folyamat felgyorsulása:
leginkább a németeket érintette
névmagyarosítás
gyakori
Területi revíziók
KÖVETKEZMÉNYEI
(1938–1941)
ÚJRA soknemzetiségű ország
magyarság aránya: kb.
75%
Teleki Pál TERVE:
Szent István-i állameszme
nyelvi, kulturális jogok biztosítása
Teleki halála
+ háború: folyamatok megszakadnak
Feszültségek növekedése
(1941–44): :warning:
SZLOVÁKIA
és
ROMÁNIA
: „
revízió revíziója
”
1944–45:
magyar közigazgatás megszűnik a visszacsatolt területeken
A NEMZETISÉGEK HELYZETE A HÁBORÚT KÖVETŐEN
a második vh.-t követően
ÚJ NÉZET:
"
a hazai német kisebbség hűtlen lett Magyarországhoz
"
az Ideiglenes Nemzetgyűlés pártjai közül: a
Nemzeti Parasztpárt
+ a
Magyar Kommunista Párt
KÖVETELTÉK
a németek kitelepítését
a győztes nagyhatalmak
potsdami konferenciájának határozata döntött a
részleges kitelepítés
ről
voltak akik iltakoztak
a svábok kollektív megbélyegzése
ELLEN
voltaki akik szorgalmazták, hogy
a németeket teljeskörűen telepítsék ki
⭢ a javaikat pedig kapják meg a környező országokból érkező magyar áttelepülők
1946 január:
200 000 svábnak minősülő embert telepítettek ki Magyarországról az
NDK-ba
magyar–csehszlovák lakosságcsere (1946): több tízezer
szlovák költözött át a Felvidékre Magyarországról
helyükre
-
felvidéki magyarok
at költöztették be
a hazai szlovákok
szórványtömbjei még inkább fellazultak
elsősorban
fiatal családosok
⭢ demográfiai folyamatok befolyásolása
a
magyarországi szerbek, horvátok és szlovénok helyzete sokat ROMLOTT
IDŐSZAK:
a sztálini Szovjetunió és a Tito vezette Jugoszlávia között ellenségessé vált a légkör
a
Rákosi-diktatúra:
a déli határsáv közeléből
sok családot kitelepített
+
megfigyelés alatt
tartotta
a hazai délszláv kisebbség
et
a
belpolitikai változások
ugyanúgy hatottak a nemzetiségekre, mint a többségi társadalomra
az
államosítások, a kollektivizálás, a kommunista diktatúra elnyomása
felgyorsította
az asszimilációs folyamatok
at
a légkör
a Kádár-rendszer alatt megváltozott
„
lenini nemzetiségi politika
” valamelyest
engedélyezte a kulturális identitás megőrzését
a különböző hazai szórványban élő nemzetiségek
asszimilációja tovább folytatódott
megnőtt a
két tannyelvű nemzetiségi iskolák
száma
sokan inkább
eltitkolták valódi identitásukat
⭢ :forbidden: kitelepítés vagy internálás
KISEBBSÉGI JOGOK A MAI MAGYARORSZÁGON
a kiépülőkiépülő
demokráciában
a kormányok meghatározó feladatuknak tekintették
a hazai nemzetiségek jogainak szavatolását
az oktatás és a kulturális tevékenység biztosítása
anyanyelvhasználat
az identitás megőrzése
:warning:
a
nemzetiségek mindennapi nyelvhasználatának visszaszorulása
többen vallják magukat valamely nemzetiséghez tartozónak, mint ahányan az anyanyelvük alapján nemzetiséginek tekintik magukat
OKAI:
a nemzetiségek szórványban élnek a településeken + 20. századi asszimilációs törekvések hatása
FONTOS
a nemzetiségi
oktatás és kultúra állami támogatása
:warning:
saját köznevelési intézményhálózat (a horvát, a német és a román ⭢
az óvodától a felsőfokúig
)
a törvény szerint
a nemzetiségek helyi (települési) és országos kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre
⭢
VÉLEMÉNY
az országgyűlési választásokkal egy időben választják meg
2011-ben elfogadott törvény
- tizenhárom olyan honos nemzetiséget különböztet meg, akik legalább
egy évszázada hazánk területén élnek
az
ALAPTÖRVÉNY
-
a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei, államalkotó tényezők, és kulturális értékeik hazánk kulturális örökségének szerves részei
2014
-ben a nemzetiségek először juthattak
képviselet
hez
az országgyűlésben
törvényileg lehetséges:
szavazati joggal rendelkező nemzetiségi képviselők választása
a
VALÓSÁGBAN
:
CSAK a német nemzetiség
tudott képviselőt bejuttatni (2018-tól)
többi nemzetiség:
nemzetiségi szószóló
t küldhet (
nincs szavazati jog
:warning:)
Kárpátaljai autonómia tervben