Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA - Coggle Diagram
- A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA
1.A KOMMUNIKÁCIÓS JOGOK
-
sokáig főszabály volt a tartalomsemleges (tartalomfüggetlen) védelem:
- a kommunikációs folyamatban mindenféle tartalmú kommunikáció
megjeleníthető, mindaddig, amíg más jogot nem veszélyeztet
A tartalomsemleges védelem a kontextuális korlátozási lehetőségeket teremti meg, azonban
erős indokkal megvalósulhatnak tartalom alapú korlátozások is
2.IGAZOLÁSAI
Konstitutív igazolás:
- az egyéni szabadságot biztosítja, az egyéni autonómián alapul
- Alanyi oldal:
A véleménynyilvánítás szubjektív joga, amely a kommunikáció minden formájára kiterjed,
tartalmától, „hasznosságától” függetlenül.
Instrumentális igazolás:
- A véleménynyilvánítás szabadsága a társadalom érdekét biztosítja, hogy a közös problémák
megoldásához szükséges vélemények felszínre kerülhessenek.
- Intézményi oldal:
Az állam kötelezettsége, hogy biztosítsa a demokratikus közvélemény kialakulásának feltételeit
és azt fenntartsa.
3.KORLÁTOZÁSA
kontextuális korlátozás:
- a korlátozás nem a szólás tartalma alapján történik hanem a körülményei alapján, azaz hogy hol, mikor, kik előtt, ki által hangzik el, és mi a közlés következménye/hatása
tartalmi korlátozás:
- a korlátozás a szólás tartalma alapján történik, a körülményektől függetlenül
A véleményszabadsággal szembenálló érdekek lehetnek:
- Más ember méltósága, becsülete, jó hírneve
- Társadalmi (etnikai, vallási stb.) csoportok érdekeI
- Állami érdekek (minősitett adatok/nemzeti jelképek védelme)
- Össztársadalmi érdekek
-
-
A KÖZSZEREPLŐK BÍRÁLATA
Közszereplő az, aki részt vesz a közügyek alakításában, vagy a közéletben más módon
szerepet vállal.
A közszereplőnek erősebb, durvább bírálatot, kritikát is el kell tűrnie, mint az átlagembernek, mert ez a közügyek szabad megvitatásához tartozik.
Döntő szempont, hogy a vélemény
tartalmát tekintve értékítélet vagy tényközlés.
Ha a közlés értékítéletnek minősül, azaz szubjektív vélemény, akkor főszabály szerint nem korlátozható
Ha a közlés tényállítás, akkor a közszereplőnek csak akkor kell eltűrnie, ha igaz, vagy ha a közlő fél tévedett és a téves információ közlésekorjóhiszemű volt.
A közszereplők magánéletére ez a széles körű bírálhatóság nem terjed ki, mert magánéletük nem kapcsolódik a közéleti szerepükhöz.