Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

Madách Imre irodalmi tétel, - Coggle Diagram

- - - - A fővárosban jogot tanult.
        
        Később a szabadságharc idején bebörtönzik, mert menedéket adott Kossuth egy volt titkárának.
        
        Az 50-es évek végén 60-as évek elején Nógrád megye képviselőjének választják.
        
        1864-ben Alsósztregován a családi birtokukon hunyt el.
- - - - Itt mindenki saját magát alakítja.
    - - Egyiptom.
        
        Főszereplők.
        
        Ádám: ifjú fáraó.
        
        Éva: rabszolga.
        
        Lucifer: a fáraó "minisztere".
        
        Cselekmény.
        
        Ádám boldogtalan, habár mindene megvan, semmiért nem kell küzdenie.
        
        Fáraóként uralkodik és többezer rabszolgával építteti a piramisát, amikor Éva figyelmezteti emberi gyarlóságára, hogy hány ezer ember szenvedése és halála árán emelkedik fel.
        
        Ádám erre felszabadít mindenkit és az egyenlőőségben kezd el hinni.
        
        Eszme: „milliók egy miatt” -elve-despotizmus=Isten királyság
        az egyéni dicsőség és halhatatlanság.
      - Athén.
        
        Főszereplők.
        
        Ádám: Miltiádész
        
        Éva: Miltiádész felesége
        
        Lucifer: Hírhozó
        
        Eszme: „egy milliók miatt” -elve-demokrácia=népuralom.
        
        Cselekmény.
        
        A nép gyáva és ingatag, könnyen befolyásolható ezért megtévesztve hősüket is halálra ítélik
        Ádám kiábrándulva a tömegből, a népből, a testi örömökben keres vigaszt (a hálátlan nép miatt bukik el az eszme).
      - Róma.
        
        Főszereplők.
        
        Ádám: egy római előkelő (patrícius).
        
        Éva: kéjhölgy.
        
        Lucifer: egy patrícius.
        
        Eszme: hedonizmus.
        
        Ez a szín nem egy eszme, hanem egy életforma csődjét mutatja.
        
        Cselekmény.
        
        Eszme híján az emberek züllöttek lesznek, Ádám is megcsömörlik az élvezetektől és a járványok is pusztítanak.
        
        Éva emlékezteti Ádámot az Édenkerti életre, ezért Ádám a testvériségben, a szeretetben és a lovagi erényekben kezd hinni.
        
        Lucifer teljesen érzelemmentes és remekül érzi magát ebben a romlott környezetben (cinizmus, erkölcstelenség).
      - Konstantinápoly.
        
        Főszereplők.
        
        Ádám: Kereszteslovag.
        
        Éva: nemes hölgy.
        
        Lucifer: Ádám fegyverhordozója.
        
        Eszme: Kerszténység
        
        Cselekmény.
        
        Ádám Tankrédként győztesen érkezik meg seregei élén a korai kereszténység egyik fővárosába, Bizáncba, hogy szállást kérjen a városban. A polgárok riadtan elhúzódnak tőle, hiszen tartanak rabló voltától. Az egyház tanításai merev és embertelen dogmákká váltak. Kiüresedtek a lovagi ideálok, Évától pedig elválasztja az apácazárda fala. A nagy és szent eszmékért vívott harcaiban Ádám másodszor szenvedett súlyos vereséget. Nem akar többé semmiért lelkesülni.
      - Prága I.
        
        Főszereplők.
        
        Ádám: Kepler.
        
        Éva: Kepler felesége.
        
        Lucifer: Kepler segédje.
        
        Eszme: Felvilágosodás.
        
        Cselekmény.
        
        Ádám lemond az aktív cselekvésről. Keplernek finanszíroznia kell kutatásait és meg kell élnie valamiből, ezért kénytelen áltudományát, a jóslást alkalmaznia. Felesége mindeközben egy udvaronccal találkozgat. Kepler minden pénzét nagyravágyó feleségére költi.
        
        Párizs.
        
        Föszereplök.
        
        Ádám: Danton.
        
        Éva: márkinő és egy jakobinus nő.
        
        Lucifer: nem jelenik meg.
        
        Eszme: köztársaság
        
        Cselekmény
        
        A francia forradalom napjaiban, Ádám legelső szavai az “egyenlőség, testvériség, szabadság”. Ez a szép jelmondat azonban nem teljesülhet, mert a háttérben sorozatos kivégzéseket rendez a nép. Danton vérbíró, aki nem ismer kegyelmet, mégis elérzékenyül, amikor Éva megáll előtte. A színben Robespierre alakja is feltűnik, aki Danton kivégzését akarja elérni.
        
        Prága II.
        
        Főszereplök ugyanazok.
        
        Az eszme is ugyanaz.
        
        Cselekmény.
        
        1 more item...
      - London.
        
        Főszereplők.
        
        Ádám és Lucifer: megfigyelők.
        
        Éva: polgárhölgy
        
        Eszme: Kapitalizmus
        
        Cselekmény.
        
        A jelenben a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméinek megcsúfolását, elárulását látja csak. Éva alakja most is komplex: Ádám most is csodálja, bár rokonszenvét csak hazugsággal és hamis ékszerekkel tudja megszerezni. Ádám látja ennek a világnak elkerülhetetlen bukását, halálraítéltségét. A szín végén a szereplők egy óriási sírt ásnak, melybe egyenként beleugranak miután elmondták sírversüket.
      - Falanszter.
        
        Főszereplők.
        
        Ádám és Lucifer: látogatók
        
        Éva: lakos.
        
        Eszme: Kommunizmusra hasonlít.
        
        Cselekmény.
        
        Megbüntetnek, mert nem a közös cél, hanem az egyéni vágyaik szerint élnek. Luther túlságosan nagy tüzet rakott (szenvedély), Platón álmodozott (idealizmus), Michelangelo megfaragta a széklábakat (művészet), bűnük tehát az, hogy irracionális vágyaik vannak, a szellemüket akarják kielégíteni. Ebben a színben Ádám csalódott a tudományban, az egyenlőséget hirdető kommunisztikus eszmékben. Madách megjósolja a globalizációt, a környezeti problémákat és a totális diktatúrákat. Nincs egyéniség, szépség, család, szerelem. Az embereknek nincs nevük, számokkal jelölik meg őket. Bár itt minden egyforma és teljesül ez egyenlőség-testvériség elve, nagyon boldogtalanok az emberek. Amikor Ádám megpillantja Évát, azonnal szerelmes lesz, ezért a tudósok kórházba akarják vinni kezelésre. Kiürült, rideg, boldogtalan világ ez, ami mindenkinek rossz. Ádám végül úgy dönt, ezt a világot is elhagyja.
      - Az űr.
        
        Ebben a színben Ádám és Lucifer az űrbe repül, és a Földet megfigyelve elmélkednek az emberiség múltján, jelenén és jövőjén. Az űrjelenet a dráma kulcsfontosságú része, ahol Ádám filozofikus párbeszédet folytat az űrrel és a végtelen univerzummal, megkérdőjelezve az emberi lét értelmét és célját. Ez a rész a dráma szívfájdító mélységű gondolataival és filozófiai mondanivalójával hozzájárul a mű egészének gazdag és komplex jellegéhez.
      - Jégkorszak
        
        Az Egyenlítő táján éppen csak tengődik a lét, az ember állattá silányult, erkölcsileg és fizikailag elkorcsosult: fő vonásai a félelem és az éhség. Itt már nem születhetnek új eszmék, nem lehetséges a küzdelem. Vége az életnek, ez az emberi történelem legutolsó szégyenletes felvonása. Lucifer egyre aktívabb, érvei meggyőzőek: az ember tehetetlen, sorsát nem irányíthatja, a természeti törvények vergődő foglya. Ádám már Éva ölelő karjaiban sem találja meg a biztonságot.
        
        Vége az álomnak.
    - - Az Édenen kívül játszódik.
      - Ebben a részben Ádám az élet és halál közötti határon átlépve találkozik az Isteni Bölcsességgel, és az emberi sorsának végső értelmezését keresi. Az Isteni Bölcsesség megmutatja neki a Föld jövőjét és az emberiség fejlődésének lehetőségeit. Az utolsó jelenetben Az Ember elfogadja sorsát és az örök élet felé veszi az útját, mialatt az Isteni Bölcsesség arra ösztönzi őt, hogy változtassa meg a jövőt és a világot. A zárójelenet intenzív és mély filozófiai mondanivalót hordoz, amely összefoglalja a dráma alapvető témáit és üzenetét az emberi életről, sorsról és felelősségről.