Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Csillagászat - Coggle Diagram
Csillagászat
Tudósok
Nikolausz Kopernikusz 
A heliocentrikus, vagyis Nap-központú világkép megalkotója.
Leírta, hogy a Föld napi mozgást végez
a saját tengelye körül, és éves mozgást a Nap körül
Johannes Kepler
Felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla Kepler-törvényeknek neveznek. Széleskörűen foglalkozott más megfigyelésekkel is, köztük optikával.
Klaudiosz Ptolemaiosz
Ő dolgozta ki a 17. századig meghatározó ptolemaioszi világképet, róla nevezték el a húrnégyszögek oldalainak és átlóinak kapcsolatát leíró Ptolemaiosz-tételt.
Galileo Galilei
Ő fedezte fel a Jupiter bolygó négy legnagyobb holdját, melyek később Galilei-holdak néven lettek ismertek.
Csillagok életciklusa
Fősorozatbeli csillag
A Nap is jelenleg ennél jár. Méretük igen változó, lehet a Nap töredéke, de akár 60szorosa is.
A csillag fényessége és színe végső soron a felületi hőmérsékletétől, az pedig a tömegétől függ.
Vörös óriás
Akkor következik be, ha a csillag sok hidrogént használ el, és túl sok héliumot tartalmaz már.
-
Ha a csillag kisebb, mint 2,5 naptömeg, a külső rétegben képződő hélium beáramlása a magba héliumfelvillanást okoz
Fehér törpe
A fehér törpecsillagok a csillagászat szemszögéből A színképosztályú, a Nap abszolút fényességének tizedével, századával fénylő csillagok, melyeket gyakran planetáris köd vesz körül.
Előfordulhat, ha egy fehér törpe párt alkot egy csillaggal. Ebben az esetben a nagyobbtól a kisebbe és köréje hidrogén szivároghat.
-
A Naprendszer bolygói
Merkúr
-
A Merkúr sok tekintetben hasonlít a Holdra: felszínét számos kráter borítja, nincs természetes holdja, és nincs állandó légköre.
-
Uránusz
-
Óriásbolygó, a harmadik legnagyobb átmérőjű és a negyedik legnagyobb tömegű.
Az Uránusz felfedezését 1781. március 13-ától számítjuk, mert ekkor pillantotta meg először Sir William Herschel.
Jupiter
Főként hidrogénből áll, tömegének egynegyedét hélium teszi ki, sziklás magja nehezebb elemeket tartalmazhat.
-
Óriásbolygó, tömege két és félszerese az összes többi bolygó együttes tömegének.
Űrtávcsövek
Kepler űrtávcső
-
A bolygókeresést asztroszeizmológiai vizsgálatok egészítik ki, melyek segítségével a csillagokról és bolygórendszereikről is többet megtudhatunk.
A küldetés célja, hogy Föld méretű bolygókat találjon a lakhatósági zónában tranzit módszerrel, és azok gyakoriságát vizsgálja
Chandra űrtávcső
Ellipszis pályán kering a Föld körül, melynek földtávolpontja 133 ezer kilométer magasan van a földfelszín felett
- július 23-án bocsátották fel az STS–93 küldetés során a Columbia űrrepülőgéppel.
A Chandra a harmadik abban a négytagú sorozatban, amelyet a NASA a „Nagy Obszervatóriumok” program keretében tervezett.
Hubble űrtávcső
Az űrtávcső feladata az égitestek és azok egymásra való hatásának megfigyelése, rájuk vonatkozó adatok mérése, vagy becslése.
- április 24-én indították a Kennedy Űrközpontból a Discovery űrrepülőgéppel az STS–31 küldetés keretében.
Az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket.