Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Csillagászat, image, image, image, image, image, image, image, image,…
Csillagászat
Tudósok
-
Klaudiosz Ptolemaiosz
(keveset lehet tudni az életéről)
író, matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő
Geocentrikus világkép
Földközéppontú világkép. Egy tévesnek bizonyult elmélet, amely szerint a Föld a világmindenség középpontja, így körülötte kering az összes többi égitest.
-
Galileo Galilei (1564-1642)
itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós
Galilei Holdjai
- január 7-én, házi készítésű teleszkóp segítségével négy holdat fedezett fel, amelyek a Jupiter bolygó körül keringenek. Nem sokkal később Galilei megállapította, hogy nem csillagokat, hanem a Jupiter körül keringő objektumokat figyeli. Ma a Jupiter négy legnagyobb műholdja – az Io, az Europa, a Ganymedes és a Callisto
Űrtávcsövek
James Webb infravörös űrtávcső
(átvette a Hubble űrtávcső helyét, ami egyébként működésben marad)
- A NASA legfontosabb asztrofizikai projektje.
- fő tudományos küldetése négy részből áll:
-
az első csillagok és galaxisok fényének keresése, amelyek kevéssel az ősrobbanás után keletkeztek
-
-
-
Kepler űrtávcső
- A NASA bocsátotta fel, 2009. március 7-én állították Nap körüli pályára.
- Feladata annak meghatározása, hogy a Tejútrendszerben a földszerű bolygók mennyire gyakoriak a csillagok körüli lakható zónán belül, ahol a földihez hasonló élet lehetséges, tehát a célja. hogy más csillagok körül keringő, földméretű bolygókat, exobolygókat keressen.
- Kilenc és fél év működést követően a távcső korrekciós rakétáinak hajtóanyaga kezdett kifogyni, ezért a NASA 2018. október 30-án bejelentette, hogy nyugdíjazza a műszert.
-
Naprendszer bolygói
Mars
- Kőzetbolygó (Föld-típusú bolygó)
- Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben
- Gyakran hívják „vörös bolygónak” a színe miatt, amit a vas-oxidban gazdag homok és por ad.
- Légköre nagyon vékony és ritka, nagyrészt szén-dioxid alkotja (96%), mellette nitrogén és argon, nyomokban oxigén és vízgőz. A légköri nyomás kb. a földi légkör nyomásának a százada.A ritka légkör ellenére erős szelek és hatalmas porviharok (porördögök) alakulhatnak ki.
- A Marsot meglátogató első sikeres űrszonda a Mariner-4 volt 1965-ben. Későbbiekben szovjet, amerikai, európai és japán űrszonda indult a Marshoz, hogy tanulmányozza a felszínét és éghajlatát.
Szaturnusz
- Óriásbolygó (Jupiter típusú bolygó)
- Naptól a hatodik, méretét tekintve a második legnagyobb bolygó
- Főleg a gyűrűrendszeréről ismert
- Ovális alakját először Galileo Galilei figyelte meg kezdetleges távcsövével, de még nem láthatta, hogy ezt a gyűrű okozza. Christiaan Huygens volt az első, aki felvetette, hogy a Szaturnuszt egy gyűrű veszi körbe. 1675-ben Giovanni Domenico Cassini megállapította, hogy a Szaturnusz gyűrűjét valójában több vékonyabb gyűrű és a köztük lévő rések alkotják; a legnagyobb ilyen rést később Cassini-résnek nevezték el.
- Főleg hidrogénből álló légköre van, időnként nagy viharok alakulnak ki a légkörben.
- Először a Pioneer–11 látogatta meg 1979 szeptemberében. majd 1980 novemberében a Voyager-1 űrszonda.
Jupiter
- Óriásbolygó
- Naprendszer ötödik bolygója, méretét tekintve a legnagyobb bolygó, a Földtől a második legközelebbi külső bolygó.
- Légköre hidrogénből (90%) és héliumból áll, illetve van benne metán, ammónia és vízgőz is
- nincs szilárd felszíne
- erős mágneses tere van
- Sötét porszemcsékből álló gyűrűrendszere van, 63 holdja ismert
- Először 1973-ban a Pioneer-10 űrszonda látogatta meg. Ezt követte a Pioneer-11, a Voyager-1, a Voyager-2, az Ulysses, a Galileo és a Cassini
- Rendszeresen vizsgálja a Hubble- és a Chandra-űrtávcső is. A tervezett Juno lesz a következő Jupiter-szonda.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Csillagalakzat, egymáshoz viszonyítva látszólag azonos helyzetű, egymáshoz közelinek látszó állócsillagok csoportja, fizikailag nem léteznek.
2 csoportra bontjuk őket. A Földtípusú, más néven kőzetbolygók. Illetve az úgy nevezett Jupiter típusú, óriásbolygók.
-
-
-
Olyan műhold, amely a világűrből végez csillagászati megfigyeléseket. Ugyanaz a feladata, mint a földi megfigyelőállomásoké, azaz az égitestek és azok egymásra való hatásának megfigyelése, rájuk vonatkozó adatok mérése, vagy becslése.
-
Azon változások sorozatát jelenti, amely egy csillagban, élete során (több százezer, több millió vagy pár milliárd év alatt) lejátszódik. Ez idő alatt fényt és hőt bocsát ki, de a háttérben radikális változások is történnek.
-
-
-
-
-
-
