Csillagászat
Tudósok
Galileo Galilei:
Ő használt elsőként távcsövet az éjszakai égbolt megfigyeléséhez. Felfedezte a Jupiter négy legnagyobb holdját.
Klaudiosz Ptolemaiosz:
Legnagyobb műve a „Nagy gyűjtemény”, ismertebb nevén az „Almagest”, egy összefoglaló csillagászati mű. Ebben találkozhatunk a geocentrikus világrendszer felépítésével. Ptolemaiosz elképzelése szerint a világmindenség középpontja a Föld.
Nikolausz Kopernikusz:
A heliocentrikus, vagyis Nap-központú világkép megalkotója.
Johannes Kepler:
Német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla Kepler-törvényeknek neveznek.
A Naprendszer bolygói
Mars:
A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben. Vörös színe miatt a római hadistenről nevezték el. Vörös színét a vas-oxidban gazdag homok és por adja.
Szaturnusz:
A Jupiter tipusú bolygók, másnéven a gázbolygók közé tartozik.A Szaturnusz mágneses tere erős, és mágneses mezejének tengelye gyakorlatilag egybeesik a forgástengelyével.A Szaturnusz főleg a gyűrűrendszeréről ismert, amelynek anyaga kőzet- és jégszemcsékből áll.
Vénusz:
A Vénusz a négy Föld-típusú bolygó egyike.A felhőkből folyamatosan savas eső hull alá, ez azonban a magas hőmérséklet miatt fokozatosan elpárolog, és soha nem éri el a felszínt.A Vénusz pályája az összes bolygóé közül a legkevésbé elliptikus.
Csillagok életciklusa:
Fősorozatbeli csillagok:
A fősorozati csillagokat jellemzőik alapján csoportokba sorolhatjuk, ezek a jellemzők pedig elsősorban tömegüktől függenek. Minél nagyobb a tömeg, annál magasabb hőmérséklet uralkodik a centrumban és a csillag felszínén. Minél forróbb a felszín, annál rövidebb hullámhossz-tartományban fog az intenzívebben sugározni.
Fehér törpe:
A nyolc naptömegnél kisebb csillagok fejlődésének utolsó fázisát a fehér törpék jelentik.Ha a kettős keringési periódusa elég rövid, a rendszer energiájának egy része gravitációs hullámok formájában szétsugárzódhat, a két fehér törpe pedig egyre közelebb kerülhet egymáshoz, végül össze is ütközhetnek.
Vörös óriás:
Alacsonyabb hőmérsékletű, vörös színű csillag, amelynek a sugara 10-100-szorosa a Napénak, de hasonló tömegű.
A csillagfejlődés késői szakaszában, a fősorozati állapot után alakul ki.
Űrtávcsövek
Az európai XMM-Newton röntgentávcső:
A világűrből jövő röntgen sugarakat észleli többek között a Chandra és az XMM-Newton teleszkóp, melyek 1999 óta működnek. Az égitestek nagy hőmérsékletű sugárzásának mérését teszik lehetővé.
Spitzer:
2003-tól repül a Spitzer nevű távcső, mely az égitestek infravörös, azaz hősugárzását vizsgálja. Detektorát folyékony héliummal hűtik.
A Hubble űrtávcső:
1990 óta végzi megfigyeléseit főleg a látható fény tartományában. Megfigyelési programjában szerepelnek a Naprendszer bolygói, csillagok, csillagközi ködök, csillaghalmazok, galaxisok. A távcsőben lévő tükör, mely összegyűjti az objektumok fényét, 2,4 méter átmérőjű.
click to edit
Csillagképek és legendáik
Nagy Medve csillagkép:
Egy csillagkép, melynek hét legfényesebb csillaga alkotja a Göncölszekeret.A magyar kultúrkörben Nagy Medve hét csillagából a középső, legfényesebb rész a Göncölszekér.Az indián legenda azt valószínűsíti, hogy a Nagy Medve a legrégebbi, külön névvel rendelkező csillagkép, mivel a Föld népeinek nagy része hasonló formában ismeri.
Cassiopeia csillagkép:
5 csillag alkotja, amelyek jobban ragyognak, mint a többi, és meglehetősen közel van az égi északhoz. Megvan W alakja változik attól a helytől, ahonnan megfigyeljük, és attól az évszaktól, amelyben vagyunk.
Orion csillagkép:
Az Orion az egyik legismertebb és egyik leglátványosabb csillagkép a déli égbolton. Az égi egyenlítőn fekszik, ezért a világ minden tájáról jól látható.Mai nevét a görögöktől kapta, ami valószínűleg az akkád Uru-anna (mennyei fény) elnevezésből származik.
