Ahol megvallja hogy, aggódva tekint a feladat nagyságára de Isten bőségesen megáldja munkásságát és az elemi iskolát 17 tanerőssé fejleszti, iskolaépületet, tanítói lakásokat építtet, parókiát épített és az iskolák felszereléseit modernizálja, könyvtárakat hoz létre, gazdasági ismétlő iskolát szervez, óvodát épít, a templomot kívül-belül tataroztatja, orgonát építenek.
Megalkotja a községi hitelszövetkezetet. 8000 hold bérleti földhöz juttatja a nincsteleneket, 300 munkáscsalád részére lakótelepet létesít. 1911-ben az Alsószabolcs-Hajdúvidéki egyházmegye esperesévé választja
1912 őszén a Tiszántúli Református Egyházkerület megalakítja a Teológián az új tanszéket „lelkipásztorkodástan” néven, s erre Kiss Ferencet hívják meg, aki ezt el is vállalja. Külföldi tanulmányútra megy, hogy áttekintse az ottani helyzetet. Hazatérte után 1913-ban meg is kezdi professzori működését és 20 éven át, 1933-ig folytatja
Teljes erejével a lelkipásztorok kiképzésére koncentrál. Közben felépül a Tisza István Tudományegyetem, s ennek lesz fakultása a Hittudományi Kar. Az egyetem első rektora Kiss Ferenc 1914-ben, majd 1927/1928. tanévben a Hittudományi Kar dékánja. Közben 1920-ban nemzetgyűlési képviselővé választják, de rövidesen kiábrándul a politikából.
hozta létre a lelkészárvák gondozására és segítésére a Kálvineumokat, Hajdúböszörményben a fiúk, Nyíregyházán a lányok számára. 1933-ban nyugalomba vonul, mint egyetemi tanár, de fő művét ezután alkotja meg.
- május 7-én megalakul a Református Szeretetszövetség az ő kezdeményezésére.
Szeretetszövetség célja az volt, hogy a meglévő intézményeket támogassa és újakat hozzon létre. Nézeteit így summázza: „Egy percig se gondoltam arra, hogy a Szeretetszövetség által végzett munka mindvégig egyesületi tevékenység maradjon, hanem célom az volt, hogy az idők teljességében az egyetemes egyház vegye át, és belőle építse ki az egyház szeretetközösségét és szervezze meg egészen a diakóniai munkát
- április 9-én 86 éves korában halt meg.