Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd - Coggle Diagram
Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd
Keletkezése
1933-ban
1935-ben jelent meg a Számadás című kötetben
A kötet fő témái
Az élet végső, nagy kérdései
Az élet értelme
Halál
Testi szenvedés
Fő témáinak oka
Rákbetegség
1933 nyara- rosszindulatú ínydaganat
Kilencszer műtötték
1936-ban halálát okozta
Műfaja
Elégikus hangnemű óda
Temetési beszéd
Prédikáció
Témája
Halál
Élet
Központi gondolata
Minden ember egyedüli, egyetlenegy, senki mással össze nem téveszthető, soha meg nem ismétlődő csoda
Mindenki különleges, senkiből nincs kettő, egyforma
Nem kell, hogy valaki nagy ember vagy kiváló legyen, mert személye enélkül is egy különös, kiismerhetetlen világ
Minden ember pótolhatatlan
Emlékek visszaidézése
Beszédhelyzet
Temetés
A halott elbúcsúztatása
A vers beszélője egy szónok, aki temetési beszédet mond
Közvetlen hangember
T/2-ben szól a gyászolókhoz
Cím
Azonos az első magyar összefüggő szövegű nyelvemlékkel
Tudatosan rájátszik Kosztolányi a nyelvemlékre
A címen kívül két megszolítást is idéz
„Édes barátaim”- az eredetiben: „Szerelmes barátaim”
„Látjátok feleim”
Ellentétek a Halotti beszéd és könyörgés és Kosztolányi költeménye között
Halotti beszéd és könyörgés
Bibliai fordulatok
Nyomatékos a könyörgés
Középkori ember szemlélete
Halotti beszéd(Kosztolányi)
Végig megőrzi búcsúztató vers jellegét
Modern kori ember tapasztalata jelenik meg
A vers az ittmaradottak szemszögéből íródott
A halott szemszögéből nem a túlvilágot láttatja, hanem a hiányt érzékelteti, ami itt marad a földön
Rímelés
Páros-kivéve: 1.vsz utolsó 4 sora
Versvázlat
Meseszerű