Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
SZÖVEGTIPOLÓGIA - Coggle Diagram
SZÖVEGTIPOLÓGIA
Nyelvészeti & nyelvészeti pragmatiaki elvek > szövegtípus kritériumok
tárgy & cél szerint
szövegben előforduló részszövegek típusa szerint
kommunikációorientált szempontok szerint
Egyes szövegtípusok leírhatóak a kritériumrenszerrel, és elkülöníthetőek
Sandig kritériumok: beszélt, spontán, monologikus
Ermert: 1. cselekvésdimenzió 2. tematikai dimenzió 3. szituációdimezió 4. nyelvi-strukturális dimenzió 5. formális dimenzió
Szövegtípusok szerkezeti jellemzőinek megnevezése & bemutatása
Vázolt rendszerek rögzített, statikus kritériumokat adnak
Szövegtípus - intertextualitás
Beaugrande-Dressler
(1981):
Szöveg más szövegekkel kapcsoaltban együtt jelenik meg
Összehasonlítás kognitív művelete
Elisabeth Gülich
:
Egyes szövegfajtákra nincs a szövegvilágbeli tényezőktől független def.
Szövegfajták közötti különbségektevés a komm.-ban részvevőknek fontos, a különböző szövegtípusok jellemzőiről a résztvevőknek mindennapi tudásuk van
Szövegfajta fogalmak nem adottak, kommunikatív interakcióban konstruálódnak
Enkvist
: szövegtípus kérdése - nyitott, leíró normafogalom:
Egy szöveget más szövegek hálózatával/szövegtípusokkal összehasonlítva szemlélünk
Az összehasonlítások hálózata adja a kontrasztot
Bartsch
(1985): norma = orientáló minta, szociokulturálisan meghatározott
Norma cselekvésekhez van kötve a raxisban + mintákhoz van kötve a tudásban
Norma = dinamikus fogalom, alkalmazója változtat, javít stb. a nyelvi & szituációs és szociális kogníciók alapján
Langacker
(1987): kognitív nyelvészet
Szövegfajták - kommunikációtipológia, csak az aktuális komm. helyzetben lehet meghatározni a szövegfajtát
Közösség & egyén is látja reprezentálódni a szövegtípusra vonatkozó tudást
Minden nyelvi entitás kisebb elemekből épül fel, adott beszélő/hallgató az adott entitást + funkcionális egységet kezeli
Beszélő/hallgató a kommunikációban gyakorlati tudásával képes a megismert szövegeket nyitott típusokba sorolni, az aktuális beszédhelyzetben prototípushoz hasonlítást/hálózatban elhelyezést végez > mások/saját verbális cselekvését folyamatosan értékeli, alakítja
Szempontok:
A;
kifejtettség/bennfoglalás
- monologikus > dialogikus (nagyobb a beszélőhelyzet szerepe, sok infót nem kell nyelvileg kifejezni, mert a szituációból érthetők
rádiós beszélgetés > mérsékelten bennfoglaló
hír > majdnem teljesen kifejtő
kifejtő > lexikonszócikk
nagyrészt kifejtő > riportszöveg
B;
nézőpont jelöltsége
aktuális beszélő nyelvileg is jelöli magát > mindennapi párbeszédek, interjúk, esszé, magánlevél
aktuális beszélő implicit marad > határozat, tudományos szöveg
C;
Kommunikációs szinterek jellemzői
mindennapi szövegek: más cselekvés közben jönnek létre pl. vita
sajtó területén: vmilyen mértékig tervezett pl. hír, interjú, kommentár
tudományos szövegek: többsége monológ + tervezett pl. lecikon, cikk, előadás
hivatalos: mindig formális + tervezett pl. ítélet
szónoki beszéd: formális/közömbös beszédhelyzetű
irodalmi szövegek: egyediek
D;
A szöveg értelemszerkezetének tipikus jellemzői
E;
A szöveg általános szerkezetének szövegtípusra jellemző résztulajdonságai
F;
Stílus
közömbös, bizalmas, választékos