Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Katona József: Bánk bán - Coggle Diagram
Katona József: Bánk bán
Történelmi téma, irodalmi vándormotívum
-
ellen elkövetett királynégyilkosságot. Az eseményről Mátyás király történetírója, Bonfini is
-
Drámai alaphelyzet
-
Bánk nádorként a hatalom letéteményese, távollétében Gertrudis királyné a magyar nemeseket háttérbe szorította, és a merániakat vagyoni, illetve politikai előnyökhöz juttatta
. A magyar nemesség megosztott. Egyesek a királyné kiszolgálóivá váltak, mások Petur bán vezetésével pártütésre
-
készülnek. Petur titokban hazahívatta Bánkot. Ottó, Gertrudis öccse szemet vetett Bánk
feleségére, Melindára, akit a királyné vidéki magányából az udvarba rendelt. Ottó szándéka
már az udvar előtt sem titok, botrány készülődik. Az udvari erkölcs megromlott. Pazarló
mulatozás folyik, miközben az ország „különb-különb vidékein” nyomorog a nép.
-
-
Bánk kettős konfliktusa
A dráma lényegét Bánk belső, lelki vívódásai adják. Érzelmi gondolati konfliktusai a
magánember és közember szerepdilemmájából, kettős elkötelezettségéből fakadnak.
-
a darab szerkezetén, hogy Katona éppen ezzel késlelteti hőse cselekvését: mire elhatározásra
jutna az egyik ügyben, szeme elé tolakodik a másik, így hosszú ideig sem a politikai, sem a
-
-
-
Peturéknak sem ad iránymutatást, csak annyit mond: maradjanak együtt. Nem ő keresi fel a
királynét sem (ő hívatja Bánkot magához), s talán le sem számolna vele, ha Gertrudis nem
-
Idővel vesszük csak észre, hogy Bánk tétovázása mögött épp az intellektusa áll.
Határozatlan, mert túl sokat tud, és átlátja a problémák bonyolultságát. Látja az ország
tragikus helyzetét, de számol az esetleges harc ártatlan áldozataival, a király fájdalmával, még
Gertrudisban is megérti, hogy ő éppúgy szereti hazáját, mint a magyarok az övékét. Bánkot ez
-
szinte mindvégig, aligha robbanna benne a feszültség ekkorát a végén.
Bánk és Gertrudis konfliktusa a negyedik felvonásban, a drámai tetőponton feloldódik.
Melinda lelkileg összeomlik, Bánk megöli a királynét. A gyilkosság közéleti szereplőként
-
-
-
lehetséges. Hiszen arra a kérdésre, hogy bűnös-e Bánk vagy a királyné, a drámavilágon belül
eddig jelen nem lévő hatalmi középpont, Endre adhatja meg a választ. A döntéshez a
királynak meg kell ismernie a múltbeli tényeket, illetve a szemben álló felek indítékait. Az
-
-
-
jelzi, hogy drámai értelemben itt már ő is passzív alak. Az elhangzó információk egyrésze
-
is belül marad: zaklatottsága, vívódása, összeomlása lelki téren zajlik. Mindez azt mutatja,
-
-
-
-
középpont köré szerveződik. A középpont jellemzője, hogy a drámavilágon belül
-
előrehaladását nem tettváltás, hanem a középponthoz való viszonyok jellege, változása
-