Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Az ipari forradalom Magyarországon (1867-1914) - Coggle Diagram
Az ipari forradalom Magyarországon (1867-1914)
GAZDASÁGI KIEGYEZÉS
közös vámterület és egységes piac
Osztrák-Magyar Monarchia
munkaerő és tőke szabad áramlása
1867 - Osztrák Birodalom és Magyar Királyság között
közös fizetőeszköz
10 évente újratárgyalták
VASÚTÉPÍTÉS ÉS FOLYÓSZABÁLYOZÁS
MÁV sikeres társasággá vált
vasútpolitika
leszorította az áruszállítás költségeit
személyszállítás árát csökkentette
vasútvonalak bővítése
MÁV - Magyar Királyi Államvasutak
Baross Gábor megvette a MÁV-ot
"második honfoglalás" - környezeti átalakítás
Állam támogatta a külföldi befektetőket
termőterületeket szabadítottak fel
hajózható folyószakaszok
vasútépítés
folyószabályozás
kubikosok
MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZERIPAR
egyes munkafolyamatok gépesítettek
cséplőgép
állattenyésztés
vetésforgó elterjedése
élelmiszer ipar fejlődött
malom-, cukor- és szeszipar
kapásnövények termesztése bővül
kukorica, burgonya
malomipar
termőterület bővítése
kivitel jelentősen megnőtt
agrárszektor: népesség kb. 2/3-a
Fiume
tengeri kereskedelem központjává vált
MODERNIZÁLÓDÓ IPAR
gépipar, építőipar, villamosipar, vegyipar
Ganz Ábrahám gyára - kéregöntésű vasúti kerék
acélgyártás (óriásvállalatok: Bánság, Ózd)
nehézipar növekedett (hazai vasérc- és szénkészlet)
Weiss Manfréd - csepeli gyár
ország legnagyobb hadüzemévé vált
gyáripari fejlesztések (gépesítés)
magyar gépkocsigyártás
céhrendszer felszámolása
Csonka János - első magyar gépkocsi, első magyar repülőgép
Kandó Kálmán - villamosított vasútvonal
Puskás Tivadar - telefonközpont
Galamb József - Ford T-modell
Déri Miksa - transzformátor
ipari munkásság létszáma megnőtt
hazai szakemberek száma megnőtt