Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

BIBLIA - Coggle Diagram

- - - - Mt
      - 1Jézus Krisztus nemzetségtáblája, aki Dávidnak, Ábrahám fiának a fia. 2Ábrahám nemzette Izsákot; Izsák nemzette Jákobot; Jákob pedig nemzette Júdát és ennek testvéreit; 3Júda nemzette Fáreszt és Zárát Támártól; Fáresz nemzette Ezront; Ezron nemzette Arámot; 4Arám nemzette Aminádábot; Aminádáb nemzette Nahsont; Nahson nemzette Szálmont; 5Szálmon nemzette Boózt Ráhábtól; Boóz nemzette Obedet Rúttól; Obed nemzette Jesszét; Jessze pedig nemzette Dávid királyt...
    - - Mk
      - 4János megjelent a pusztában: keresztelt és hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára. 5Kiment hozzá Júdea egész vidéke és a jeruzsálemiek mindnyájan. Megkeresztelte őket a Jordán folyóban, miután megvallották bűneiket. 6János öltözete teveszőrből volt, és bőröv a csípője körül, sáskákat és vadmézet evett...
    - - Lk
      - 1Mivel már sokan megkísérelték rendben elbeszélni a köztünk végbement eseményeket, 2amint előadták azt nekünk azok, akik kezdet óta szemtanúi és szolgái voltak az igének, 3jónak láttam én is, miután mindennek elejétől fogva gondosan a végére jártam, neked, kegyelmes Teofil, sorrendben leírni, 4hogy jól megismerd azon dolgoknak bizonyosságát, amelyekre téged oktattak...
    - - Jn
      - 1Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. 2Ő volt kezdetben Istennél. 3Minden általa lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami lett. 4Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. 5A világosság a sötétségben világít, de a sötétség azt nem fogta föl...
    - - Csel(ApCsel)
      - Az első könyvben, Teofil, szóltam mindarról, amit Jézus tett és tanított kezdettől fogva 2addig a napig, amelyen felvétetett, miután a Szentlélek által parancsot adott apostolainak, akiket kiválasztott. 3Kínszenvedése után élve megmutatta magát nekik, számos csalhatatlan jellel bizonyította be számukra, hogy él, és negyven napon át megjelenve Isten országáról beszélt nekik...
  - - - Róm
      - 1Pál, Krisztus Jézus szolgája, elhívott apostol, akit Isten kiválasztott arra, hogy hirdesse evangéliumát, 2amelyet prófétái által a szent iratokban előre megígért, 3az ő Fiáról, aki test szerint Dávid utódaitól származott, 4a szentség Lelke szerint pedig a halottak közül való feltámadásával Isten hatalmas Fiának bizonyult. Jézus Krisztus a mi Urunk, 5általa kegyelmet és apostolságot kaptunk arra, hogy az ő nevéért hitre és engedelmességre hívjunk fel minden népet, 6akik közé tartoztok ti is, Jézus Krisztus elhívottai. 7Mindazoknak, akik Rómában vagytok, Isten szeretteinek, elhívott szentjeinek: Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
    - - 1Kor
      - 1Pál, Krisztus Jézusnak Isten akaratából elhívott apostola és Szószthenész testvér 2az Isten gyülekezetének, amely Korinthusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, elhívott szenteknek; mindazokkal együtt, akik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét, az ő és a mi Urunk nevét bárhol segítségül hívják: 3kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
    - - 2Kor
      - 1Pál, Isten akaratából Krisztus Jézus apostola és Timóteus testvér: Isten gyülekezetének, amely Korinthusban van, és egész Akhájában valamennyi szentnek: 2Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.3Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene, 4aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban azzal a vigasztalással, amellyel Isten vigasztal minket.
    - - Gal
      - 1Pál apostol – aki nem emberektől, nem is emberek által kapta elhívását, hanem Jézus Krisztus által, és az Atya Isten által, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül – 2és a velem levő testvérek mindnyájan: Galácia gyülekezeteinek. 3Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és a mi Urunk Jézus Krisztustól, 4aki önmagát adta bűneinkért, hogy kiszabadítson minket a jelenlegi gonosz világból Istennek, a mi Atyánknak akarata szerint.5Övé a dicsőség örökkön-örökké. Ámen.
    - - Ef
      - 1Pál, Isten akaratából Jézus Krisztus apostola az Efezusban élő és Krisztus Jézusban hívő szenteknek: 2kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól. 3Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával Krisztusban. 4Mert őbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben.
    - - Fil
      - 1Pál és Timóteus, Krisztus Jézus szolgái mindazoknak a szenteknek Krisztus Jézusban, akik Filippiben vannak, püspökeikkel és diakónusaikkal együtt: 2kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól. 3Hálát adok az én Istenemnek, valahányszor megemlékezem rólatok, 4és mindenkor minden könyörgésemben örömmel imádkozom mindnyájatokért, 5mert közösséget vállaltatok velem az evangélium hirdetésében az első naptól fogva mind a mai napig.
    - - Kol
      - 1Pál, Isten akaratából Krisztus Jézus apostola és Timóteus testvér 2a Krisztusban megszentelt hívő testvéreknek, akik Kolosséban élnek: kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól. 3Hálát adunk mindenkor Istennek, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyjának, amikor értetek imádkozunk, 4mivel hallottunk a Krisztus Jézusba vetett hitetekről és arról a szeretetről, amely valamennyi szent iránt él bennetek.
    - - 1Thessz
      - Pál, Szilvánusz és Timóteus a tesszalonikiek egyházának, amely az Atyaistenben és az Úr Jézus Krisztusban él. Kegyelem nektek és békesség! 2Hálát adunk Istennek mindnyájatokért mindenkor, amikor megemlékezünk rólatok imádságainkban. Szüntelenül 3gondolunk Istenünk és Atyánk előtt a mi Urunkban, Jézus Krisztusban való hitetek gyümölcseire, fáradozó szeretetetekre és türelmes reménységetekre. 4Tudjuk, Istentől szeretett testvéreim, hogy választottak vagytok. 5Mi ugyanis az evangéliumot nem csak szóval hirdettük nálatok, hanem erővel és Szentlélekkel is, és egész teljességgel. Hiszen tudjátok, milyenek voltunk köztetek, a ti érdeketekben.
    - - 2Thessz
      - 1Pál, Szilvánusz és Timóteus a thesszalonikaiak gyülekezetének Istenben, a mi Atyánkban és az Úr Jézus Krisztusban: 2kegyelem nektek és békesség az Atya Istentől és az Úr Jézus Krisztustól. 3Szüntelen hálával tartozunk Istennek értetek, testvéreim, amint ez méltó is, hiszen hitetek nőttön-nő, és az egymás iránti szeretet gazdagodik mindnyájatokban, 4úgyhogy mi magunk dicsekszünk Isten gyülekezeteiben veletek, állhatatosságotokkal és hitetekkel, amellyel minden üldöztetést és nyomorúságot elviseltek.
    - - 1Tim
      - 1Pál, a mi üdvözítő Istenünknek és Krisztus Jézusnak, a mi reménységünknek rendeléséből Krisztus Jézus apostola, 2Timóteusnak, igaz fiamnak a hitben: Kegyelem, irgalom, békesség Istentől, a mi Atyánktól és Krisztus Jézustól, a mi Urunktól. 3Amikor Makedóniába mentem, kértelek, hogy maradj Efezusban, és parancsold meg némelyeknek, hogy ne hirdessenek tévtanokat, 4ne is foglalkozzanak mondákkal és vég nélküli nemzetségtáblázatokkal, amelyek inkább vitákra vezetnek, mint Isten üdvözítő tervének hitben való elfogadására. 5A parancs célja pedig a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és képmutatás nélküli hitből fakadó szeretet.
    - - 2Tim
      - 1Pál, Isten akaratából Krisztus Jézus apostola a Krisztus Jézusban való élet ígérete szerint, 2Timóteusnak, szeretett fiának: Kegyelem, irgalom, békesség Istentől, a mi Atyánktól és Krisztus Jézustól, a mi Urunktól. 3Hálát adok Istennek, akinek őseimhez hasonlóan tiszta lelkiismerettel szolgálok, amikor szüntelenül, éjjel és nappal megemlékezem rólad könyörgéseimben, 4és könnyeidre emlékezve látni kívánlak, hogy öröm töltsön el.
    - - Tit
      - 1Pál, Isten szolgája, Jézus Krisztusnak pedig apostola Isten választottaiért, hogy higgyenek, és megismerjék az igazságot az igazi kegyesség szerint 2az örök élet reménységére, amelyet Isten, aki nem hazudik, örök idők előtt megígért, 3igéjét pedig kijelentette a maga idejében az evangélium hirdetésével, amelyre megbízást kaptam a mi üdvözítő Istenünk rendeléséből. 4Titusznak, a közös hitben való igaz fiamnak: Kegyelem és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Krisztus Jézustól, a mi Üdvözítőnktől.
    - - Filem
      - 1Pál, Krisztus Jézus foglya és Timóteus, a testvér Filemonnak, szeretett testvérünknek és munkatársunknak, 2Appiának, a mi testvérünknek, Arkhipposznak, a mi bajtársunknak és a házadban levő gyülekezetnek: 3Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól. 4Hálát adok mindenkor az én Istenemnek, amikor megemlékezem rólad imádságaimban, 5mert hallottam az Úr Jézusba vetett hitedről és a szentek iránt tanúsított szeretetedről, 6és imádkozom azért, hogy a hitünkben való közösséged eljuttasson téged mindannak a jónak a megismerésére, amely Krisztusért van bennünk.
    - - Zsid
      - 1Miután régen sokszor és sokféleképpen szólt Isten az atyákhoz a próféták által, 2ezekben a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk, akit mindennek örökösévé tett, aki által a világot teremtette. 3Ő Isten dicsőségének kisugárzása és lényének képmása, aki hatalmas szavával hordozza a mindenséget, aki miután minket bűneinktől megtisztított, a mennyei Felség jobbjára ült. 4Annyival feljebb való az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt náluk. 5Mert az angyalok közül kinek mondta valaha Isten: „Fiam vagy te, ma nemzettelek téged”, majd pedig: „Atyja leszek, és ő az én Fiam lesz”?
    - - Jak
      - 1Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája üdvözletét küldi a szórványban élő tizenkét törzsnek. 2Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek, 3tudva, hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez. 4Az állhatatosság pedig tegye tökéletessé a cselekedetet, hogy tökéletesek és hibátlanok legyetek, minden fogyatkozás nélkül. 5Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja.
    - - 1Pt
      - 1Péter, Jézus Krisztus apostola Pontusz, Galácia, Kappadócia, Ázsia és Bitinia szórványában élő jövevényeknek, akik ki vannak választva 2az Atya Isten eleve elrendelése szerint a Lélek megszentelő munkája által az engedelmességre és a Jézus Krisztus vérével való meghintésre: Kegyelem és békesség adassék nektek bőségesen. 3Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjászült minket Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reménységre, 4arra az el nem múló, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, amely a mennyben van fenntartva számotokra.
    - - 2Pt
      - 1Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola mindazoknak, akik velünk együtt ugyanabban a drága hitben részesültek Istenünk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus igazsága által: 2Kegyelem és békesség adassék nektek bőségesen Istennek és a mi Urunknak, Jézusnak megismerésében. 3Az ő isteni hatalma megajándékozott minket mindazzal, ami az életre és a kegyességre való, azáltal, hogy megismertük őt, aki saját dicsőségével és erejével hívott el minket. 4Ezek által drága és hatalmas ígéreteket kaptunk, hogy általuk isteni természet részeseivé legyetek, és megmeneküljetek attól a pusztulástól, amelyet a kívánság okoz a világban.
    - - 1Ján
      - 1Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit szemünkkel láttunk, amit megfigyeltünk, amit kezünkkel is megtapintottunk, azt hirdetjük az élet igéjéről. 2Mert megjelent az élet, mi pedig láttuk, és bizonyságot teszünk róla, és hirdetjük nektek is az örök életet, amely az Atyánál volt, és megjelent nekünk. 3Amit tehát láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek is, hogy nektek is közösségetek legyen velünk: a mi közösségünk pedig közösség az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal. 4Ezt azért írjuk meg nektek, hogy örömünk teljes legyen.
    - - 2Ján
      - 1Én, a presbiter, a kiválasztott Úrnőnek és gyermekeinek, akiket igazán szeretek, és nemcsak én, hanem mindenki, aki ismeri az igazságot, 2amely bennünk marad, és velünk lesz örökké. 3Legyen velünk kegyelem, irgalom, békesség az Atya Istentől és Jézus Krisztustól, az Atya Fiától igazsággal és szeretettel. 4Nagyon örültem, hogy találtam gyermekeid között olyanokat, akik igazságban járnak, úgy, ahogyan parancsolatot kaptunk erre az Atyától. 5Nem úgy kérlek téged, Úrnőm, mintha új parancsolatot írnék neked, sőt azt írom, ami kezdettől fogva a miénk volt: hogy szeressük egymást.
    - - 3Ján
      - 1Én, a presbiter, a szeretett Gájusznak, akit igazán szeretek. 2Szeretett testvérem, kívánom, hogy mindenben olyan jó dolgod legyen, és olyan egészséges légy, amilyen jó dolga van a lelkednek. 3Nagyon örültem, amikor testvérek jöttek, és bizonyságot tettek a te igazságodról, minthogy te igazságban jársz. 4Nincs nagyobb örömöm annál, mint amikor hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak.
    - - Júd
      - Júdás, Jézus Krisztus szolgája, Jakabnak pedig testvére, köszöntését küldi az elhívottaknak, akiket az Atya Isten szeretett, és Jézus Krisztus megtartott: 2irgalom, békesség és szeretet adassék nektek bőségesen. 3Szeretteim, miközben minden igyekezetemmel azon fáradoztam, hogy közös üdvösségünkről írjak nektek, szükségesnek láttam, hogy ezt az intést megírjam: küzdjetek a hitért, amely egyszer s mindenkorra a szentekre bízatott. 4Mert belopóztak közétek bizonyos emberek, akiknek az ítélete régóta meg van írva: istentelenek, akik a mi Istenünk kegyelmét kicsapongásra használják, és a mi egyedüli uralkodónkat és Urunkat, Jézus Krisztust megtagadják.
  - - - Jel
      - 1Jézus Krisztus kinyilatkoztatása, melyet Isten adott neki, hogy szolgáinak megmutassa mindazt, aminek csakhamar meg kell történnie. Elküldte angyalát, és kijelentette szolgájának, Jánosnak, (Dán 2,28-29) 2aki tanúságot tett Isten igéjéről és Jézus Krisztus tanúbizonyságáról, mindarról, amit látott. 3Boldog az, aki olvassa és aki hallja ennek a próféciának igéit, és megtartja mindazt, ami abban meg van írva, mert az idő közel van!
        4János a hét egyháznak, amelyek Ázsiában vannak. ..
- - - - Jób
      - 1Volt Úc földjén egy férfi, akinek Jób volt a neve. Ez a férfi feddhetetlen volt és igaz, istenfélő és a gonosztól tartózkodó. 2És született neki hét fia és három leánya, 3vagyona pedig hétezer juh volt és háromezer teve, ötszáz iga szarvasmarha és ötszáz szamár; cselédje is igen sok volt, úgyhogy ez a férfi túltett az összes napkeletin. 4A fiai pedig vendégséget szoktak adni házanként, mindenki a maga napján, és meg szokták hívni a három nővérüket is, hogy evésben, ivásban velük tartsanak. 5Valahányszor a vendégség napjainak sora lejárt, Jób elküldött értük és megszentelte őket; majd korán reggel felkelt és egészen elégő áldozatot mutatott be külön mindegyikért. Azt mondta ugyanis: »Talán vétkeztek a gyermekeim és ‘áldották’ Istent a szívükben!« Így járt el Jób mindenkor.
    - - Zsolt
      - 1Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint, nem áll a vétkesek útjára, és nem ül a csúfolódók székére, 2hanem az ÚR törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről elmélkedik éjjel-nappal. 3Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi gyümölcsét, és nem hervad el a lombja. Minden sikerül, amit tesz. 4Nem így járnak a bűnösök, hanem úgy, mint a pelyva, amelyet szétszór a szél. 5Ezért nem állhatnak meg a bűnösök az ítélet idején és a vétkesek az igazak közösségében. 6Mert ismeri az ÚR az igazak útját, a bűnösök útja pedig semmibe vész...
    - - Péld
      - 1Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának mondásai 2a bölcsesség és fegyelem tanulására,3az okos beszéd megértésére, a bölcs okulás, igazságosság, ítélet és becsületesség elnyerésére, 4hogy az egyszerűeknek értelem adassék, s az ifjúnak tudás és megfontoltság...
    - - Préd
      - 1A Prédikátornak, Dávid fiának, Jeruzsálem királyának szavai. 2»Minden hiúság, mondja a Prédikátor,
        csupa hiúság, minden csak hiúság! 3Mi haszna az embernek minden vesződségéből,
        amellyel bajlódik a nap alatt?«
    - - Én
      - Énekek éneke, mely Salamoné. Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál. A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok. Vonj engemet te uánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged...
    - - Bölcs
      - 1Szeressétek az igazságot, ti, akik ítélkeztek a föld fölött! Jó lélekkel gondolkodjatok az Úrról, és keressétek szívetek egyszerűségében! 2Mert azok, akik nem kísértik, megtalálják, és azoknak, akik nem bizalmatlanok iránta, kinyilvánítja magát. 3De az álnok gondolatok eltávolítanak Istentől, és a próbára tett mindenhatóság eltaszítja az eszteleneket...
    - - Sir
      - 1Minden bölcsesség az Úrtól, Istentől van, és vele volt mindig, öröktől fogva. 2A tenger fövenyét, az esőcseppeket, az örökkévalóság napjait ki tudná megszámlálni? Az ég magasságát, a föld szélességét, az óceán mélységét ki tudná megmérni? 3Isten mindent megelőző bölcsességét ki tudná megvizsgálni?
  - - - Iz
      - 1Izajásnak, Ámoc fiának látomása Júdáról és Jeruzsálemről, amelyet Júda királyainak: Uzijának, Jotamnak, Acháznak és Hiszkijának uralkodása idején látott. 2Halljátok, egek és te, föld, figyelj, mert az Úr beszél: „Fiakat neveltem és naggyá tettem őket, ők mégis hűtlenné váltak. 3Az ökör megismeri gazdáját, és a szamár urának jászolát, csak Izrael nem ismer meg, népem nem tud semmit megérteni!” 4Lám, a bűnös nemzet, a gonoszsággal terhelt nép! Gonosztevők nemzedéke, elvetemült fiak! Elhagyták az Urat, s megvetették Izrael Szentjét, hátat fordítottak neki.
    - - Jer
      - 1Jeremiásnak, Hilkiás fiának beszédei, a ki az Anatótban, Benjámin földén lakó papok közül vala; 2A kihez szóla az Úr Jósiásnak, az Ammon fiának, Júda királyának napjaiban, az ő uralkodásának tizenharmadik esztendejében; 3Továbbá Jójakimnak, a Jósiás fiának, Júda királyának napjaiban, Sedékiásnak, a Jósiás fiának, Júda királyának egészen tizenegyedik esztendejéig, Jeruzsálem fogságba viteléig, a mi az ötödik hónapban vala; 4Szóla pedig az Úr nékem, mondván: 5Mielőtt az anyaméhben megalkottalak, már ismertelek, és mielőtt az anyaméhből kijövél, megszenteltelek; prófétának rendeltelek a népek közé.
    - - Siral
      - 1Jaj, de magára maradt az egykor oly népes város! Olyanná lett, mint az özvegy. Nagy volt a népek között, úrnő a tartományok között, de kényszermunkássá lett! 2Sírva sír az éjszakában, könny áztatja arcát. Senki sem vigasztalja azok közül, akik szerették, barátai mind hűtlenné lettek, ellenségeivé váltak. 3A nyomorúság és terhes szolgálat után fogságba került Júda. Ott lakik a népek között, de nem talál magának nyugalmat: üldözői mind utolérik nyomorúságában. 4Gyászolnak a Sion útjai, nincs, aki ünnepekre járjon. Kapui mind elpusztultak, papjai sóhajtoznak. Szüzei szomorkodnak, ő maga csupa keserűség!
    - - Bár
      - 1Ezek annak a könyvnek a szavai, amelyet Báruk Babilonban írt meg. Ő Nerija fia volt, az meg Mahzeja fia, az Cidkija fia, az Haszadja fia, az pedig Hilkija fia. 2Az 5. évben, a hónap hetedik napján történt; ugyanabban az időben, amikor a káldeusok elfoglalták Jeruzsálemet és a tűz martalékává tették. 3Báruk felolvasta a könyv szavait Jojakim fia, Jechonja, Júda királya és az egész nép előtt, amely az olvasásra összegyűlt, 4továbbá az elöljárók, a király fiai és a vének előtt, vagyis az egész nép előtt: kicsinyek és nagyok előtt, mindenki előtt, aki Babilonban, a Szud folyó mellett lakott.
    - - Ez
      - 1A harmincadik évben, a negyedik hónap ötödikén, amikor a fogságban élő nép között voltam a Kebár-folyó mellett, megnyílt az ég, és isteni látomásokat láttam. 2A hónap ötödikén, Jójákín király fogságba vitelének ötödik évében, 3szólt az ÚR igéje Ezékiel paphoz, Búzí fiához a káldeusok országában, a Kebár-folyó mellett, és megragadta őt ott az ÚR. 4Láttam, hogy forgószél jött észak felől, nagy felhővel és egymást érő villámlással, körülötte fényözönnel. A közepéből, a villámok közül mintha ezüstös csillogás tündöklött volna.
    - - Dán
      - 11Joakimnak, Júda királyának harmadik esztendejében Nebukadnezár, Babilon királya, felvonult Jeruzsálem ellen és ostrom alá vette. 2Az Úr a kezébe adta Joakimot, Júda királyát, és az Isten háza edényeinek egy részét, s ő elvitte ezeket Sinneár földjére, istenének házába, és bevitte az edényeket istenének kincstárába. 3Azután meghagyta a király Asfenáznak, az udvari tisztek főnökének, hogy vigyen be Izrael fiai közül olyan királyi és fejedelmi származású 4ifjakat, akikben semmi fogyatkozás nincsen, akik szép külsejűek és minden bölcsességben jártasak, tudással bírnak és ismeretekkel rendelkeznek, egyszóval alkalmasak arra, hogy a királyi palotában szolgálatot teljesítsenek, és tanítsa meg őket a káldeaiak írására és nyelvére.
    - - Hós
      - 1Ez az ÚR igéje, amely Hóseáshoz, Beérí fiához szólt Uzzijjának, Jótámnak, Áháznak és Ezékiásnak, Júda királyainak az idejében és Jeroboámnak, Jóás fiának, Izráel királyának az idejében. 2Amikor az ÚR szólni kezdett Hóseáshoz, ezt mondta Hóseásnak az ÚR: Menj, végy feleségül egy parázna nőt, és legyenek gyermekeid a paráznától, mert rútul paráználkodik ez az ország, hátat fordít az ÚRnak. 3Ő elment, és elvette Gómert, Diblajim leányát; az teherbe esett, és fiút szült neki. 4Akkor ezt mondta neki az ÚR: Nevezd el Jezréelnek, mert már csak egy kis idő, és megbüntetem Jéhú házát a jezréeli vérontás miatt, és véget vetek Izráel háza királyságának.
    - - Jo
      - 1Az Úrnak Joelhez, Fátuel fiához intézett szózata. 2Halljátok ezt, vének, és fogadjátok be fületekbe mindnyájan, akik az országban laktok! Történt-e ilyesmi napjaitokban, avagy atyáitok napjaiban? 3Erről beszéljetek fiaitoknak, fiaitok az ő fiaiknak, és azok fiai a következő nemzedéknek! 4Amit meghagyott a hernyó, azt megette a sáska, amit meghagyott a sáska, azt megette a cserebogár, s amit meghagyott a cserebogár, azt megette az üszög! 5Józanodjatok ki, ti részegek, és sírjatok, jajgassatok mindnyájan, akik az édes bort isszátok, mert elragadták szátoktól.
    - - Ám
      - 1Ámósz beszédei, aki a tekóai pásztorok közé tartozott. Ezt látta Izráelről Uzzijjának, Júda királyának és Jeroboámnak, Jóás fiának, Izráel királyának az idejében, két évvel a földrengés előtt. 2Ezt mondta: Felharsan az ÚR hangja a Sionról, mennydörög Jeruzsálemből; gyászba borulnak a pásztorok legelői, és elszárad a Karmel teteje. 3Így szól az ÚR: Három, sőt négy vétke miatt nem bocsátok meg Damaszkusznak, mert vas cséplőszánokkal csépelték Gileádot. 4Ezért tüzet bocsátok Hazáél házára, és az megemészti Ben-Hadad palotáit. 5Letöröm Damaszkusz zárait, kiirtom az Áven-völgyből az uralkodót és Bét-Édenből a fejedelmet. Fogságba megy az arám nép Kírbe – mondja az ÚR.
    - - Abd
      - 1Abdiás látomása. Ezt mondja az Úr Isten Edomról: tudtunkra adta az Úr, követet küldött a nemzetekhez: »Keljetek fel, és szálljunk hadba ellene!« 2»Íme, kicsinnyé teszlek a nemzetek között, megvetésre méltó vagy te nagyon. 3Szíved kevélysége felfuvalkodottá tett téged, aki a sziklák hasadékai között laksz, aki a magasba helyezted lakóhelyedet, aki szívedben mondod: ‘Ki ránt le engem a földre?’ 4De ha oly magasra emelkedsz is, mint a sas, és ha a csillagok közé helyezed is fészkedet: onnan is lerántalak téged!« – mondja az Úr. 5Ha tolvajok törnének be hozzád, avagy éjszaka rablók, hogy elhallgattál volna! Nemde csak annyit lopnának, amennyire szükségük van? Ha szüretelők mennének be hozzád, nemde hagynának rajtad legalább böngészni valót?
    - - Jón
      - 1Így szólt az ÚR igéje Jónáshoz, Amittaj fiához: 2Indulj, menj Ninivébe, a nagy városba, és prédikálj ellene, mert feljutott hozzám gonoszságának híre! 3El is indult Jónás, de azért, hogy Tarsísba meneküljön az ÚR elől. Elment Jáfóba, talált ott egy hajót, amely Tarsísba készült. Kifizette az útiköltséget, és hajóra szállt, hogy a rajta levőkkel Tarsísba menjen az ÚR elől. 4Az ÚR azonban nagy szelet bocsátott a tengerre. Nagy vihar támadt a tengeren, és már azt hitték, hogy hajótörést szenvednek. 5Félelem fogta el a hajósokat, mindegyik a maga istenéhez kiáltott, és a hajóban levő holmikat a tengerbe dobták, hogy így könnyítsenek rajta. Ezalatt Jónás, aki lement, és lefeküdt a hajó egyik zugában, mélyen aludt.
    - - Mik
      - 1Az Úr szava, melyet Jótám, Ácház és Hiszkija, Júda királyainak napjaiban a móreseti Mikeáshoz intézett, és melyet ő Szamaria és Jeruzsálem felől látott. 2Halljátok meg minden népek, figyeljen a föld és ami azt betölti: bizonyságot tesz ellenetek az Úr Isten, szent templomából az Úr. 3Mert az Úr íme, kijön lakóhelyéről, és leszáll, hogy járjon a föld magaslatain. 4Elolvadnak alatta a hegyek, szétszakadnak a völgyek, mint a viasz a tűz színe előtt, és mint a meredekről lefutó vizek. 5Jákob gonoszsága miatt történik mindez, és Izrael házának bűnei miatt. Mi a gonoszsága Jákobnak? Nemde Szamaria? És mi a vétke Júdának? Nemde Jeruzsálem?
    - - Náh
      - 1Fenyegető jövendölés Ninivéről. Az elkósi Náhum látomásának könyve. 2Indulatos és bosszúálló Isten az ÚR, bosszúálló az ÚR és haragvó. Bosszút áll ellenfelein az ÚR, és haragtartó ellenségeivel szemben. 3Türelmes az ÚR, de nagy a hatalma; senkit sem hagy az ÚR büntetés nélkül. Förgeteg és forgószél kíséri az útján, felhő a lépteinek pora. 4Megdorgálja a tengert és kiszárítja, a folyamokat mind kiapasztja. Elhervad a Básán és a Karmel, a Libánon virágai is elhervadnak. 5Megrendülnek előtte a hegyek, és a halmok megremegnek. Tekintetétől megindul a föld, a földkerekség és minden lakója.
    - - Hab
      - 1A fenyegető jövendölés, melyet Habakuk próféta látott. 2Meddig kiáltok még, Uram, és nem hallgatsz meg engem? Kiáltozom hozzád: »Erőszak!«, és te nem szabadítasz meg engem? 3Miért engedsz látnom gonoszságot és nyomorúságot, miért kell fosztogatást és elnyomást látnom magam előtt? Folyik a per, és egyre nagyobb a civakodás. 4Ezért sértik meg a törvényt, és nem ér célhoz a jog; hiszen a gonosz az igaz fölé kerekedik, és így hamis ítélet származik. 5»Tekintsetek a nemzetek felé, és lássatok, csodálkozzatok és bámuljatok, mert olyan dolgot viszek véghez napjaitokban, melyet senki sem hinne el, ha elbeszélnék.
    - - Szof
      - 2Bizony, elpusztítok mindent a föld színéről – mondja az Úr. 3Elpusztítok embert, állatot, elpusztítom az ég madarait, a tenger halait; elbuktatom a gonoszt, eltörlöm az embert a föld színéről – mondja az Úr. 4Kinyújtom kezemet Júda ellen, és Jeruzsálem minden lakója ellen. Eltörlöm erről a helyről Baált maradéktalanul, szolgáinak nevével és papjaival együtt. 5Azokat, akik a tetőkön leborulnak az ég serege előtt; azokat, akik bár az Úr előtt borulnak le, mégis Milkom nevére esküsznek; 6azokat, akik elfordulnak az Úrtól, akik nem keresik az Urat, és nem törődnek vele.
    - - Agg
      - 1Dáriusz király második esztendejében, a hatodik hónapban, a hónap első napján az Úr a következő szózatot intézte Aggeus próféta által Zerubbábelhez, Salátiel fiához, Júda helytartójához, és Józsuéhoz, Joszedek fiához, a főpaphoz: 2»Ezt üzeni a Seregek Ura: Ez a nép azt mondja: ‘Nem jött el még az idő az Úr házának felépítésére!’« 3Erre ezt mondta az Úr Aggeus próféta által: 4»Annak bezzeg itt van már az ideje, hogy ti mennyezetes házakban lakjatok, holott ez a ház még romokban hever?
    - - Zak
      - 1Dárius uralkodásának második esztendejében, a nyolcadik hónapban így szólt az ÚR igéje Zakariás prófétához, Berekjá fiához, aki Iddó fia volt: 2Nagyon megharagudott elődeitekre az ÚR. 3Mondd meg azért népednek: Ezt mondja a Seregek URa: Térjetek meg hozzám, így szól a Seregek URa, és én is hozzátok térek! – mondja a Seregek URa. 4Ne legyetek olyanok, mint elődeitek, akiknek a régebbi próféták ezt hirdették: „Ezt mondja a Seregek URa: Térjetek meg gonosz útjaitokról és gonosz tetteitekből!”, de nem hallgattak és nem figyeltek rám – így szól az ÚR.
    - - Mal
      - 1Jövendölés. Az Úr szava Izrael ellen Malakiás által. 2»Szeretlek titeket – mondja az Úr –, de ti azt mondjátok: ‘Miben mutatod meg szeretetedet irántunk?’ – Nemde Ézsau a testvére volt Jákobnak? – mondja az Úr –, és én mégis Jákobot szerettem, 3Ézsaut pedig gyűlöltem, és hegyeit pusztává tettem, örökségét pedig a sakálok pusztaságává. 4Ha Edom azt mondja: ‘Elpusztultunk ugyan, de majd ismét felépítjük azt, ami elpusztult’ – erre azt mondja a Seregek Ura: Hát csak építsék fel ők, én majd elpusztítom! ‘Gonoszság országá’-nak nevezik majd őket, és ‘olyan népnek, melyre örökké haragszik az Úr.’
  - - - 1Móz (Teremtés–Ter)
      - 1Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. 2A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött. 3Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság. 4Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől. 5És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte. Így lett este, és lett reggel: első nap...
    - - 2Móz (Kivonulás–Kiv)
      - 1Egy Lévi házából való férfi elment, és feleségül vette Lévi egyik leányutódját. 2Az asszony teherbe esett, és fiút szült. Amikor látta, hogy milyen szép, három hónapig rejtegette. 3De amikor már nem tudta tovább rejtegetni, fogott egy gyékénykosarat, bekente szurokkal és gyantával, majd beletette a gyermeket, és kitette a Nílus partján a sás közé. 4A gyermek nénje pedig ott állt távolabb, hogy megtudja, mi történik vele. 5A fáraó leánya éppen odament, hogy megfürödjék a Nílusban, szolgálói meg ott járkáltak a Nílus mentén. Megpillantotta a kosarat a sás között, odaküldte a cselédjét, és kihozatta azt...
    - - 3Móz (Leviták–Lev)
      - 1Beszélt az ÚR Mózeshez Áron két fiának a halála után, akik meghaltak, mert az ÚR elé mertek lépni. 2Ezt mondta az ÚR Mózesnek: Mondd meg a testvérednek, Áronnak, hogy ne menjen be akármikor a szentélybe a kárpiton belül, a ládán levő födél elé, hogy meg ne haljon, mert a födél fölött jelenek meg felhőben. 3Úgy menjen be Áron a szentélybe, hogy vigyen egy bikát vétekáldozatul és egy kost égőáldozatul. 4Öltözzék gyolcsból készült szent köntösbe, gyolcsnadrág legyen rajta, gyolcsövvel övezze magát körül, gyolcssüveget tegyen a fejére. Szent ruhák ezek, mosakodjék meg azért vízben, és úgy öltse fel ezeket...
    - - 4Móz (Számok–Szám)
      - 1Azután elindultak Izráel fiai, és tábort ütöttek Móáb síkságán, a Jordánon túl, Jerikóval szemben. 2Bálák, Cippór fia látta mindazt, amit Izráel véghezvitt az emóriakkal. 3Móáb nagyon megrémült a néptől, mert sokan voltak, és megrettent Móáb Izráel fiaitól. 4Ezért ezt mondta Móáb népe Midján véneinek: Ez a tömeg úgy lelegel körülöttünk mindent, ahogyan a marha lelegeli a zöld mezőt. Abban az időben Bálák, Cippór fia volt Móáb királya. 5Követeket küldött Bálámhoz, Beór fiához az Eufrátesz mellett levő Petórba, honfitársainak a földjére, hogy hívják meg és ezt mondják neki: Íme, egy nép jött ki Egyiptomból, és már ellepte a föld színét, és velem szemben telepedett le. 6Ezért jöjj el, átkozd meg ezt a népet, mert erősebb nálam...
    - - 5Móz (Másodtörvény–MTörv)
      - 1Mózes összehívta egész Izráelt, és ezt mondta nekik: Halld meg, Izráel, azokat a rendelkezéseket és döntéseket, amelyeket ma elmondok nektek. Tanuljátok meg, tartsátok meg és teljesítsétek azokat! 2Az ÚR, a mi Istenünk, szövetséget kötött velünk a Hóreben. 3Nemcsak atyáinkkal kötötte meg az ÚR ezt a szövetséget, hanem mivelünk is, mindnyájunkkal, akik itt ma életben vagyunk. 4Szemtől szemben beszélt hozzátok az ÚR azon a hegyen a tűzből. 5Én ott álltam akkor köztetek és az ÚR között, mert ti féltetek a tűztől, és nem mertetek felmenni a hegyre. Így mondtam el nektek az ÚR igéit: 6Én, az ÚR, vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. 7Ne legyen más istened rajtam kívül! 8Ne csinálj magadnak semmiféle istenszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön vagy a föld alatt a vízben vannak. 9Ne imádd, és ne tiszteld azokat, mert én, az ÚR, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok!
    - - Józs
      - 1Mózesnek, az ÚR szolgájának halála után ezt mondta az ÚR Józsuénak, Nún fiának, Mózes szolgájának: 2Az én szolgám, Mózes meghalt. Most azért indulj, kelj át itt a Jordánon, te és ez az egész nép arra a földre, amelyet én adok Izráel fiainak. 3Nektek adok minden helyet, ahová léptek, ahogyan megígértem Mózesnek. 4A pusztától és a Libánontól a nagy folyamig, az Eufrátesz folyamig, nyugat felé pedig a nagy tengerig a ti területetek lesz a hettiták egész országa. 5Senki sem állhat ellened egész életedben...
    - - Bír
      - 1Történt Józsué halála után, hogy Izráel fiai megkérdezték az URat: Melyikünk vonuljon fel elsőnek a kánaániak ellen, hogy harcoljon ellenük? 2Az ÚR ezt mondta: Júda vonuljon fel, mert kezébe adtam az országot. 3Akkor Júda ezt mondta testvérének, Simeonnak: Vonulj fel velem együtt a nekem kisorsolt területre, hogy harcoljunk a kánaániak ellen, és én is veled megyek majd a neked kisorsolt területre. És Simeon elment vele. 4Júda felvonult, az ÚR pedig kezükbe adta a kánaániakat és a perizzieket, és megverték őket Bezeknél, tízezer embert...
    - - Rut
      - 1Abban az időben történt, amikor a bírák bíráskodtak, hogy éhínség támadt az országban. Elment ezért a júdai Betlehemből egy férfi, hogy jövevényként Móáb mezején lakjon. Vele volt a felesége és két fia. 2A férfi neve Elímelek volt, a feleségének Naomi, két fiának pedig Mahlón és Kiljón volt a neve. Efrátaiak voltak, a júdai Betlehemből. El is jutottak Móáb mezejére, és ott éltek. 3De meghalt Elímelek, Naomi férje, és ott maradt az asszony a két fiával. 4Ezek móábi leányokat vettek feleségül. Az egyiknek Orpá volt a neve, a másiknak Ruth. Ott laktak mintegy tíz esztendeig. 5De meghaltak ők is mind a ketten, Mahlón és Kiljón is, úgyhogy az asszony ott maradt a két fia és a férje nélkül...
    - - 1Sám
      - 1Volt egy ember Rámátajim-Cófímból, Efraim hegyvidékéről, akinek Elkáná volt a neve; efrátai volt, Jeróhámnak a fia, aki Elíhú fia, aki Tóhú fia, aki Cúf fia volt. 2Két felesége volt; az egyiknek Anna, a másiknak Peninná volt a neve. Peninnának voltak gyermekei, de Annának nem voltak gyermekei. 3Ez az ember évenként fölment városából Sílóba, hogy imádkozzon, és áldozzon a Seregek URának. Ott pedig Éli két fia, Hofní és Fineás voltak az ÚR papjai. 4Amikor eljött az a nap, amelyen Elkáná áldozni szokott, egy-egy részt adott feleségének, Peninnának meg mindegyik fiának és lányának...
    - - 2Sám
      - 1Miután Saul meghalt, Dávid pedig az amalekiták megverése után visszatért, és már két napot Szikelegben töltött, történt, hogy 2a harmadik napon megszaggatott ruhában és porral behintett fővel megjelent egy ember, aki Saul táborából jött. Amikor Dávidhoz ért, meghajtotta magát, és arcra borult. 3Dávid megkérdezte tőle: »Honnan jössz?« Az ember azt felelte: »Izrael táborából menekültem.« 4Dávid tovább kérdezte: »Mi történt hát? Mondd el nekem!« Az ember azt válaszolta: »Megfutamodott a nép a harcban, és sokan elestek és meghaltak a népből, sőt maga Saul és Jonatán, a fia is meghalt!«..
    - - 1Kir
      - 27Majd elhelyeztette a kerubokat a belső templom bensejében; a kerubok kiterjesztették szárnyukat, s az egyiknek az egyik szárnya az egyik falig, a másik kerub egyik szárnya a másik falig ért, a másik két szárnyuk pedig a templom közepén összeért egymással...
    - - 2Kir
      - 3Így szólt ekkor az Úr angyala a tisbei Illéshez: »Kelj fel, menj Szamaria királyának követei elé, és mondd nekik: Hát nincs Isten Izraelben, hogy Beelzebubot, Akkaron istenét mentek megkérdezni? 4Ezért ezt üzeni az Úr: Az ágyról, amelyre felszálltál, leszállni nem fogsz, hanem bizony meghalsz!« – Illés elment, 5azután a követek visszatértek Ahaszjához. A király megkérdezte tőlük: »Miért jöttetek vissza?« 6Azok azt felelték neki: »Elénk jött egy ember, és azt mondta nekünk: ‘Menjetek, térjetek vissza a királyhoz, aki küldött titeket, és mondjátok neki: Ezt üzeni az Úr: Talán azért küldesz Beelzebubhoz, Akkaron istenéhez válaszért, mert nincs Isten Izraelben? Ezért az ágyról, amelyre felszálltál, leszállni nem fogsz, hanem bizony meghalsz.’«...
    - - 1Krón
      - 1Ádám, Sét, Enós, 2Kénán, Mahalalél, Jered, 3Énók, Metúselah, Lámek, 4Nóé, Sém, Hám és Jáfet....
    - - 2Krón
      - 1Salamonnak, Dávid fiának a királyi hatalma megerősödött, mert Istene, az ÚR vele volt, és egyre nagyobbá tette. 2Összehívta Salamon egész Izráelt, az ezredeseket, a századosokat, a bírákat és egész Izráel minden főemberét, a családfőket, 3és elment Salamon az egész gyülekezettel együtt a gibeóni áldozóhalomra, mert ott volt Isten kijelentésének a sátra, amelyet Mózes, az ÚR szolgája készíttetett a pusztában. 4Az Isten ládáját Dávid már fölvitette Kirjat-Jeárímból, amikor helyet készített annak, ugyanis egy sátrat állíttatott föl neki Jeruzsálemben, 5a rézoltár azonban, amelyet Becalél, Úrí fia, Húr unokája készített, még ott állt az ÚR hajléka előtt. Ezt kereste föl Salamon és a gyülekezet. 6Fölment tehát Salamon az ÚR színe előtt álló rézoltárhoz, amely a kijelentés sátránál volt, és ezer égőáldozatot mutatott be rajta...
    - - Ezd
      - 1Círus perzsa király uralkodásának első esztendejében, azért, hogy beteljesedjék az ÚRnak Jeremiás által mondott igéje, arra indította az ÚR Círus perzsa király lelkét, hogy egész birodalmában kihirdettesse szóban és írásban a következőket: 2„Ezt mondja Círus perzsa király: A föld minden országát nekem adta az ÚR, a menny Istene. Ő bízott meg engem azzal, hogy felépíttessem templomát a Júdában levő Jeruzsálemben. 3Aki csak az ő népéhez tartozik közületek, legyen azzal Istene, menjen el a Júdában levő Jeruzsálembe, és építse fel Izráel Istenének, az ÚRnak a házát! Ő az Isten Jeruzsálemben. 4Aki csak megmaradt bárhol, ahol jövevényként él, segítsék azt annak a helynek a polgárai ezüsttel, arannyal, különféle javakkal és állatokkal meg önkéntes adományokkal az Isten jeruzsálemi háza számára.”...
    - - Neh
      - 1Nehémiásnak, Hakaljá fiának a története. A huszadik évben, kiszlév hónapban történt, amikor Súsán várában voltam, 2hogy megérkezett hozzám egyik rokonom, Hanání és vele együtt néhány Júdából való férfi. Kérdezősködtem tőlük a megmenekült júdaiakról, akik a fogság után megmaradtak, meg Jeruzsálemről. 3Elmondták nekem, hogy azok, akik a fogság után megmaradtak, nagy bajban és gyalázatban élnek abban a tartományban, Jeruzsálem várfala pedig csupa rés, és kapui tűzben égtek el....
    - - Tób
      - Tóbit cselekedeteinek könyve, Tóbiel fiáé, aki Ananiel fia, aki Aduel fia, aki Gábael fia, Ráfael fia, aki Ráguel fia, Asziel nemzetségéből Naftali törzséből, 2akit Szalmanasszárnak, az asszírok királyának idejében hurcoltak fogságba Tisbéből, amely Kádes Naftali jobb oldalán Felső Galileában Szór felett nyugatra, Fogortól balra fekszik...
    - - Jud
      - 1Nebukadnezár uralkodásának tizenkettedik évében történt. Ő Asszíriában, Ninivében, a nagy városban uralkodott. A médek fölött abban az időben Arfaxád uralkodott Ekbatanában, 2és Ekbatana köré három könyök széles, hat könyök hosszú faragott kövekből falat épített. Magassága hetven könyök, szélessége ötven könyök volt, 3a kapuk fölé száz könyök magas, alapjánál hatvan könyök széles tornyokat emelt. 4A kapuit hetven könyök magasra emelte, szélességüket pedig negyven könyökre, amely lehetővé tette, hogy hadereje kitörjön és gyalogsága felvonuljon...
    - - Eszt
      - 1Artaxerxész idejében, aki Indiától Etiópiáig százhuszonhét tartományon uralkodott, 0tekintélyes férfi, aki a királyi udvarban teljesített szolgálatot.
        0Ez volt az álma: kiáltozás és lárma, mennydörgés és földrengés, nagy összevisszaság a földön. 0S íme, két hatalmas sárkány jött elő, mind a kettő kész a támadásra; 0és nagy harc keletkezett és győzedelmeskedtek, összegyűltek a nemzetek 0a sötétség és gonoszság napján és nagy szorongás volt az emberekben a földön. 0Féltek a pusztulástól 0s Istenhez kiáltottak. Könyörgésük szavára kis forrás fakadt, amely bővizű nagy folyóvá dagadt. 0Fényesség támadt, felvirradt a nap, az elnyomottak fölkerekedtek és eltiporták a hatalmasokat. 0Mardókeus, amikor fölébredt és fölkelt fekhelyéről, azon gondolkodott, hogy mit akar Isten tenni, s minden figyelmét arra fordította, hogy behatoljon értelmébe...
    - - 1Mak
      - 1A nyolcadik hónapban, Dáriusz király második esztendejében az Úr a következő szózatot intézte Zakariás prófétához, Barakjának, Addó fiának fiához: 2»Az Úr nagyon megharagudott atyáitokra. 3Mondd azért nekik: Így szól a Seregek Ura: Térjetek vissza hozzám – mondja a Seregek Ura –, és én visszatérek hozzátok – mondja a Seregek Ura. – 4Ne legyetek olyanok, mint atyáitok, akikhez a régi próféták így kiáltottak: Így szól a Seregek Ura: Térjetek meg rossz útjaitokról és igen gonosz szándékaitoktól; de azok nem hallgattak meg engem és nem figyeltek rám, – mondja az Úr. – 5Atyáitok hol vannak immár? És a próféták vajon örökké élnek-e?
    - - 2Mak
      - 1Jövendölés. Az Úr szava Izrael ellen Malakiás által. 2»Szeretlek titeket – mondja az Úr –, de ti azt mondjátok: ‘Miben mutatod meg szeretetedet irántunk?’ – Nemde Ézsau a testvére volt Jákobnak? – mondja az Úr –, és én mégis Jákobot szerettem, 3Ézsaut pedig gyűlöltem, és hegyeit pusztává tettem, örökségét pedig a sakálok pusztaságává. 4Ha Edom azt mondja: ‘Elpusztultunk ugyan, de majd ismét felépítjük azt, ami elpusztult’ – erre azt mondja a Seregek Ura: Hát csak építsék fel ők, én majd elpusztítom! ‘Gonoszság országá’-nak nevezik majd őket, és ‘olyan népnek, melyre örökké haragszik az Úr.’ 5Saját szemetek látja majd ezt, és magatok mondjátok: »Nagy az Úr Izrael határain túl is!«