Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Kálmán László – Molnár Cecília: A nyelvi nevelés módszertana: Bevezetés -…
Kálmán László – Molnár Cecília: A nyelvi nevelés módszertana: Bevezetés
Elvi alapok
Általános módszertani alapelvek
Tantárgyközi kapcsolatok
különböző kompetenciaterületek nem különülnek el élesen
tantárgyak érintkező területei között kapcsolatteremtés
Differenciálás
alkalmazkodni a tanulók egyéni sajátosságaihoz
tanulók képességeihez,
problémáihoz, tempójához igazodni
szempontja:
tempó
szövegértési vagy/és szövegalkotási probléma
tanári támogatás mértéke
Tevékenységcentrikusság
sokoldalú aktivitás
pl: kommunikációs helyzetgyakorlatok, adatok rendszerezése, önálló kutatómunka, kísérletezés, vita
nem passzív
Partnerség
pedagógus szerepe: tanulási folyamat irányítása és segítése
tantestülettel és a szülőkkel való együttműködés
Az életkori sajátosságokhoz való igazodás
ütemezés & feldolgozás legfontosabb alapelve
Az élő nyelv tisztelete
megismerni az élő, változó nyelvet és a valóságos (mindennapi) nyelvhasználatot
Megbízható tudományos háttér
modern nyelvtudományi háttér: 50-100 évvel ezelőtti állapot
Gyakorlati alkalmazhatóság
hasznosítható képességek és ismeretek átadása
anyanyelvi szövegértési-szövegalkotási képességfejlesztés és az idegennyelv-tanulás támogatása
nyelvi jelenségekre való általános fogékonyság (a „nyelvérzék”) fejlesztése
Az anyanyelvi nevelés a szövegértés és szövegalkotás fejlesztésében
nyelvtanoktatás legfőbb feladata: képességfejlesztés, a használható, mozgósítható tudás elsajátítása
szövegértés-szövegalkotás területén mutatkozó gondok: képességfejlesztő oktatás megvalósítása szükséges
akadályok:
Minden alapvető készség és képesség optimális elsajátítása időigényes, évekbe telik
középfokú oktatás eltömegesedése
az iskola a szövegértést, benne az olvasást, a szövegalkotást megszerzett
készségnek/képességnek tekinti
szövegértés-szövegalkotás fejlesztési feladatai érdemben a magyar nyelv és irodalom tantárgyra helyeződtek
problémák:
leíró nyelvtan hierarchikus
felépítése
nyelv egyetlen helyes használatára tanít
egyetlen helyes válasz adható
Mechanikusan „gyakoroltatják” a leíró nyelvtani elemzéseket
ogalmi elemzést és sokszor öncélú osztályozást
tűzik ki célul a mindennapi életben hasznosítható tudás és képességek átadása helyett
anyanyelvi kompetencia
fogalma: adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képesség
szöveg- vagy szövegrészalkotás fontos kritériuma, hogy a tanulók mindennapi kommunikációs helyzetekben legyenek tisztában a szöveg céljával, a címzettel és a kommunikációs helyzettel.
nyelvérzék fejlesztése
tradicionális nyelvtanoktatás
alkalmazkodás, hiányoznak a problémák & a tapasztalatszerzés
nyelvhasználat tudatosítása
„tudatos”, „szabatos” és „választékos” beszédmegfogalmazás
leíró nyelvtani kategóriák öncélú megtanulása helyett: nyelvi kreativitás
kivitelezése:
a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak fölépítése
a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata,
az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata,
a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége,
a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése,
a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek fölfedeztetésével
a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése
Útmutató a tananyag használatához
egy féléves kurzus (kb. 15 „dupla”, 90 perces óra) anyaga
négy fejezet
az iskolai nyelvi nevelés egy-egy aspektusához kapcsolódnak
a nyelvi nevelés egy-egy funkciója- eltérő módszertani eszköztárak és uralkodó tevékenységfajták
modulok
félév végére egy portfólió összeállítása
értékelés alapja