Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
4.olvasólecke- Regionális kontextus - Coggle Diagram
4.olvasólecke- Regionális kontextus
A világ régiói
A régiók földrajzi besorolása
kontinentális és szubkontinentális régiók
Afrika
Észak-Afrika: kulturálisan Közel-Kelethez kötődik
Szubszaharai Afrika (Afrika a Szaharától délre):
Nyugat-Afrika: ősi birodalmak otthona
Kelet-Afrika: Indiai-óceán menti kereskedelem
Közép-Afrika: kongói esőerdő
Dél-Afrika: gazdag ásványi anyagokban (gyémánt, arany)
Ázsia
Kelet-Ázsia
Dél-Ázsia: hinduizmus, buddhizmus szülőföldje
Délkelet-Ázsia: tengeri kereskedelmi csomópont
Közép-Ázsia: Selyemút hatása alatt áll
Közel-Kelet (Délnyugat-Ázsia): gazdag olajkincsekben, geopolitikai konfliktusok
Európa
Nyugat-Európa: gazdaságilag fejlett, demokratikus kormányok
Kelet-Európa: demokrácia és posztszovjet államok keveréke
Észak-Európa: maags életszínvonal
Dél-Európa: mediterrán éghajlat és kulturális örökég
Amerika
Észak-Amerika
Latin-Amerika és a Karib-térség: nagy hatással volt rá az európai gyarmatosítás
Óceánia
Ausztrália és Új-Zéland: angol nyelvű, magasan fejlett gazdaságok
Csendes-óceáni szigetek: érzékeny az éghajlatváltozásra
Éghajlat alapú régiók
Trópusi (egyenlítői) régiók: forró, nedves, esőerdei ökoszisztémák
Sivatagi régiók: gyér népesség, nomád kultúrák
Mérsklet övi régió: négy évszak, jelentős gazdasági termelés
Sarkvidéki és szubpoláris régiók: tundra, jégsapkák
Szárazföldi régiók
hegyvidéki: elszigetelt közösségek, egyedi kultúrák
tengerparti: kereskedelmi és migrációs központok
folyóalapú: az ősi civilizációk e vízi utak mentén alakultak ki
a régiók kulturális osztályozása
nyelvi régiók
Anglofón világ: angol nyelv
Hispanoflón világ: spanyol nyelv
Frankofón világ: francia nyelv
Sino-tibeti régió: mandarin
Szláv régió: szláv nyelvek
vallási és civilizációs régiók
nyugati: kereszténység, demokrácia, kapitalizmus
iszlám: iszlám vallás és annak politikai szerepe, saría jogrendszer állami törvények része
hindu: hinduizmus, kasztrendszer, spirituális hagyományok
buddhista: buddhista tanítások és kultúra
afrikai hagyományos és szinkretikus vallások: az őshonos hiedelmek keverednek a kereszténységgel és az iszlámmal. Szellemek, ősök, természeti erők
ortodox: az ortodox kereszténység és a bizánci hagyományok; egyház, állam szoros kapcsolata
japán: erős nemzeti identitás és társadalmi kohézió
latin-amerika: spanyol és portugál gyarmati örökség, közösségi szolidalitás, családcentrikusság, vallás
kínai: taoizmus, buddhizmus alakította
etnikai és kultúrális övezetek
arab világ: nyelv, iszlám, kereskedelmi hálózatok
Latin-Amerika: bennszülött, európai és afrikai hatások
Afrikai diaszpóra: rabszolgaság, kolonizáció története
gazdasági osztályozás
gazadsági fejlődési kategóriák
fejlett (magas jövedelmű)
fejlődő (közepes jövedelmű)
legkevésbé fejlett (alacsony jövedelmű)
globális gazdasági övezetek
Globális Észak: gazdagabb iparosodott országok pl. USA, EU, Japán
Globális Dél: fejlődő országok pl. Afrika, Latin-Amerika
BRICS-országok: feltörekvő gazdaságok pl. Oroszo., Brazília, Kína
G7 országok: iparosodott országok pl. USA, UK, Kanada, Fro.
kereskedelmi és gazdasági tömbök: EU; OPEC (Organization of the Petroleum Exporting Countries); ASEAN (Association of Southeast Asian Nations)
politikai osztályozás
politikai rendszerek
demokratikus
autoritárius (Oroszo, Kína)
hibrid/átmeneti: Töröko., Venezuela
politikai szövetségek/tömbök: NATO, ENSZ, Afrikai Unió
konfliktusövezetek és politikai instabilitás: Közel-Kelet (izraeli-palesztin konfliktus), orosz-ukrán háború
A történeti geográfia régiói
Közel-Kelet és Mediterráneum
civilizáció bölcsője
Mezopotámia: Tigris, Eufrátesz, Egyiptom: Nílus --> stabil gazdálkodás
fejlett politikai és vallási rendszerek
görög városállamok: demokrácia, filozófia
Római Birodalom: jogrendszer, infrastruktúrális fejlesztések
kereskedelem --> kultúrális és technológiai fejlődés
Afrika és az Indiai-óceán
Szaharától délre változatos tájak
Indiai-óceán által vezérelt kereskedelmi útvonalai
hatalmas birodalmak --> kereskedelem révén megerősödnek
bantu migráció: mezőgazdaság, nyelvek
iszlám: politikára, kultúrára hatott
árucikkek: arany, só, elefántcsont, rabszolga
elsivatagosodás, erdőirtás, természetes erőforrások túlhasználata, belső konfliktusok, európai beavatkozás --> gyarmatosítás
Kína, Délkelet-Ázsia
civilizációk fejlődésének központja
nagy folyók (Indus, Gangesz) --> mezőgazdaság--> birodalmak fejlődése
Himalája--> formálták a terjeszkedést
politikailag az indiai és kínai birodalmak domináltak
tengeri királyságok
Selyemút, Indiai-óceáni kereskedelem --> árucsere, kulturális kapcsolatok kialakítása
Latin-Amerika és a Karib-térség
őslakos civilizáció fejlődése, gyarmatosítás, gazdasági és környezeti kihívások formálták
inka birodalom: teraszos földművelés, fejlett úthálózat
maják, aztékok: nagyvárosokat építettek, fejlett mezőgazdasági és kereskedelmi rendszerek
spanyol, portugál hódítók--> encomienda rendszer (őslakosokat kényszermunkára kötelezte)
Portugália--> Brazília- cukornád ültetvények
Karib-szigetek: cukor, dohány, kávé
Európa
kereskedelem és tengeri kapcsolatok meghatározták a gazdaságot
Római Birodalom: infrastrultúra, központosított igazgatás --> birodalom bukása után is meghatározta Európát
középkor: feudális rendszer-feudális nemesség, egyház
vallási háborúk, reformáció, 18-19.sz.-i forradalmak, I. vh., II. vh., hidegháború
EU létrehozása--> egységesítés, béke, együttműködés
az iszlám világ
Arab-fsz.-en született - sivatagos vidékek- nomád életmód + kerskedelmi karavánutak
termékeny félhold: mezőgazdasági központ
Bagdad, Kairó, Damaszkusz, Córdoba: tudomány, oktatás, matematika, filozófia, kereskedelem, csillagászat
Selyemút: transzszaharai + Indiai-óceáni kereskedelmi útvonalak
aramy, fűszer, textília, egzotikus áruk, bankrendszer, pénzügyi intézmények--> hitelezés--> tőkefelhalmozás
Csendes-óceán és Óceánia
hosszú ideig a gyarmatosító hatalmak befolyása alatt állt - Ausztrália+Új-Zéland: brit
Csendes-óceán szigetei: francia, spanyol, német, amerikai
II.vh.: megnőtt a térség jelentősége--> stratégiai fontosság (csendes-óceáni hadszíntér--> Japán<--> USA)
környezeti szempontból legérintettebb régió
tengerszint emelkedés veszélyezteti az alacsonyan fekvő szigeteket, óceáni erőforrások túlhasználata, környezetszennyezés--> trópusi ciklonok, korallzátony pusztulás, erdőirtás
Elméletek
Kulturális, civilizációs:
:green_cross: NYUGAT HANYATLÁSA: A civilizációk biológiai életciklust követnek. A nyugati világ a hanyatlás fázisában van, míg más civilizációk felemelkedőben lehetnek. (Spengler)
:green_cross: A TÖRTÉNELEM TANULMÁNYA: Meghatároz 21 civilizációt, túlélésük az elitek válságokra adott válaszától függ. Nyugati dominancia átmeneti, ázsiai civilizációk (különösen Kína, India) újjáélednek. (Toynbee)
:green_cross: A CIVILIZÁCIÓK ÖSSZECSAPÁSA: Globális konfliktusokat kulturális és civilizációs különbségek fogják vezérelni. A civilizációk közötti törésvonalak lesznek a nemzetközi konfliktusok elsődleges forrásai. (Huntington)
Geopolitikai:
:red_cross: ORGANIKUS ÁLLAM ELMÉLETE: Az államoknak terjeszkedniük kell vagy elpusztulnak, így a területi ellenőrzés a hatalmi dinamika kulcsfontosságú tényezőjévé válik. Náci expanzionizmus. (Ratzel)
:red_cross: HEARTLAND ELMÉLET: Eurázsia "szívének" (Oroszország és Közép-Ázsia) "Aki Kelet-Európát uralja az parancsol a Heartland-nek..." Szovjet befolyás megfékezésének fontossága Eurázsiában. (Mackinder)
:red_cross: RIMLAND ELMÉLET: Rimland (Eurázsia partvidéki régiói, beleértve Nyugat-Európát, Közel-Keletet, Kelet-Ázsiát) sokkal fontosabb a globális hatalom szempontjából. (Spykman) :
Gazdasági és fejlődéselméletek:
:star: VILÁGRENDSZER ELMÉLET: A világgazdaság úgy van felépítve hogy a magországok dominnsak maradjanak. 3 gazdasági zónába csoportosítja a világot:
magállamok (fejlett államok): tőkekontroll, magas bérek, fejlett technológia
félperiféria (közepes jövedelmű országok): pufferként működnek, árukat és erőforrásokat termel a mag számára
periféria (fejletlen országok): nyersanyagokat és olcsó munkaerőt szállít, de továbbra is függ a magtól (Wallerstein)
:star: FÜGGŐSÉGELMÉLET: A gyarmatosítás és a kapitalizmus hosszú távú gazdasági függést teremt globális téren. Fejlődő országok a nyugati gazdaságtól való strukturális függőségük miatt maradnak szegények. Függőség csökkentésére szólít fel. (Frank)
:star: THE BOTTOM BILLION: A világ legszegényebb országai a konfliktusok, a rossz kormányzás, erőforrásokkal való rossz gazdálkodás miatt a szegénység körforgásában rekedtek. A világ különböző részeire szabot megoldásokat javasol. 4 fejlesztési csapdát azonosít: konfliktuscsapda, természeti erőforrások csapdája, tengerparttalanság csapdája, rossz kormányzás csapdája (Collier)
Környeztei és forrásalapú elméletek:
:recycle: MARTHUSI ELMÉLET: A népességnövedés meghaladja az élelmiszernövekedés mértékét --> éhínség, társ. összeomlás. Kritikusok szerint: technológia, innováció megcáfolta a jóslatait (Marthus)
:recycle:KÖRNYEZETI DETERMINIZMUS: Zord éghajlat kevésbé fejlett társ.-at hoz létre, mérsékelt régiók elősegítik a fejlődést (Semple)
:recycle: HÁBORÓ, JÁRVÁNYOK, TECHNIKÁK: A földrajz, nem pedig a kultúra vagy a faj magyarázza hogy egyes társ-ak miért fejlődtek gyorsabban mint mások. 3 tényező:
háziasítható növények és állatok elérhetősége -> mezőgazd.-i előny
Eurázsia kelet-nyugati irányultsága --> technológia + eszmék könnyebb terjedéseű
házasított állatokból szárm. bacik és betegségek kiirtották az őslakos népességet Amerikában és Ausztráliában (Diamond)
Kortárs elméletek és globalizáció
:no_entry: GLOBÁLIS VÁROSOK ELMÉLETE: A globalizáció a kulcsfontosságú városok hálózatát hozta létre amelyek a gazdasági és kulturális befolyást mozgatják. Pénzügyek, kereskedelem, innováció parancsnoki központjaként szolgálnak. (Sassen)
:no_entry: HÁLÓZATI TÁRSADALOM ELMÉLETE: A modern világ a hagyományos nemzetállamok helyett digitális hálózatok köré szerveződik. Új regionális kapcsolatokat hoz létre, amelyek felülírják a földrajzot. (Castells)
:no_entry: ÉS MÉGIS LAPOS A FÖLD: A globalizáció kiegyenlítette az eseélyeket, lehetővé téve a fejlődő országoknak hogy versenyezzenek a globális gazdaságban. (Friedman)
A regionális összefüggések jelentősége a történeti földrajzban
a világ minden régiója egyedi
T.f.-et alakító regionális tényezők:
fizikai földrajz: letelepedés, mezőgazdaság, kereskedelem
politikai határok és kormányzás: hódítás, gyarmatosítás, diplomácia
kulturális identitás és csere: vallások, nyelvek, művészeti hagyományok elterjedése a migráció és kerskedelem által
gazdasági fejlődés és kereskedelem: erőforrások elérhetősége, kereskedelmi hálózatok
konfliktusok és környezeti változások: földért, vízért, erőforrásokért --> háború, gyarmatosítás, környezetromlás (befolyásolva a modern küzelmeket)