Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

Nemzetiségek a dualizmusban, Nemzetiségek a dualizmusban, nemzetiségi…

- - - - Horvátország és Magyarország államközössége évszázados múltra tekintett vissza
      - az 1848-as események és a nacionalizmus megosztotta a két nemzetet
      - a horvát pártok többsége elutasította a kiegyezést, FÖDERALIZÁCIÓ követelt
      - Autonómia biztosítása:
        
        korlátozott jogkörű horvát országgyűlés
        
        belső önkormányzat
        
        horvát nemzeti nyelvhasználat biztosítása
        
        közös ügyek (pl. hadügy, gazdaság) magyar fennhatóság alatt
        
        horvát képviselet a magyar országgyűlésben és kormányban
  - - - "Egy politikai nemzet" eszméje uralkodott
      - a korabeli Európában a nemzeti egységesítés volt a jellemző
    - - egyéni szabadságjogok + nyelvhasználat szabadsága: a közigazgatás, oktatás és bíráskodás alsó- és középszintjén
        
        nemzetiségek saját nyelvükön érvényesülhettek a mindennapi életben
      - területi autonómia hiánya, DE kulturális egyesületek, gazdasági társaságok alapításának engedélyezése + egyházi autonómiák fenntartása
- - - - nemzetiségi határozat-1849 nyarán
  - - - +
        
        a kollektív jogok biztosítása + területi autonómia megadása = az ország szétszakítása
    - - ⭡
        
        a vezető szerepben maradó magyarság a nemzetiségek számára továbbra is biztosítja az egyéni jogokat
      - a politikai nemzet gondolata az akkori liberális európai jogállamokban magától értetődő, természetes felfogás volt
- - - - a folyamatot gyorsította
        
        nemzetiségek kivándorlása (pl. szlovákok)
        
        városiasodás: különösen a német és zsidó lakosság körében
        
        Budapesten és más nagyvárosokban a magyar ajkú népesség jelentősen növekedett
  - - - bizonyos területeken a magyarok asszimilálódtak a helyi többségi nemzetiséghez
- - - - elemi és középiskolai oktatás saját anyanyelven
      - nemzeti kulturális szervezetek létrehozása és működtetése
      - anyanyelvhasználat a hivatalokban és bíróságokon helyi és megyei szinten IS :!:
      - egyházi autonómia fenntartása (pl. román és szerb ortodox egyházak)
  - - - nemzetiségi iskolahálózat szűkítése egyes területeken
      - a magyar nyelv oktatásának kötelezővé tétele a nemzetiségi iskolákban
  - - - KÖTELEZŐ: magyar nyelvoktatás a nemzetiségi iskolákban
      - a nemzetiségi nyelvű oktatás továbbra is megmaradt
      - 1890-re még mindig 2000 olyan nemzetiségi tanító volt, aki nem tudott magyarul
      - 2400 iskola nem tudta biztosítani a magyar nyelvű oktatást
    - - CÉL: négy elemi osztály után minden diák tudjon magyarul beszélni
      - nemzetiségi tanítók bérének rendezése
      - nemzetiségi vezetők európai propagandakampányt indítottak ellene
        
        a magyar nemzetiségi politika elnyomóként való beállítása külföldön :!:
- - - - vezetőik egy része (pl. Iuliu Maniu) Budapesten parlamenti képviselő IS volt
  - - - Erdély és a korábban különálló Szerb Vajdaság–Temesi Bánság önállóságának visszaállítása
  - - - ROMÁN IRREDENTIZMUS
        
        Fő szervezet: Liga Culturală (székhely: Bukarest)
        
        Tevékenysége:
        
        magyar elnyomás elleni propaganda Romániában és nyugaton
        
        Románia és Erdély egyesítésének hirdetése
        
        Magyarországi földvásárlások támogatása (pl. Albina Takarékpénztár)
      - SZERB IRREDENTIZMUS&TERRORIZMUS
        
        titkos társaságokat hoztak létre⭢merényleteket szerveztek
        
        Fő cél: délszláv területek egyesítése
        
        Főbb merényletek helyszínei:
        
        Horvátország
        
        Leghíresebb szervezet: „Egyesülés vagy halál” (más néven: „Fekete Kéz”)
        
        Szarajevói merénylet (1914) → első világháború kirobbanása
        
        Bosznia-Hercegovina
        
        Dél-Magyarország
    - - anyaországok (Románia, Szerbia) politikai és pénzügyi segítsége
      - Ortodox egyház autonómiája és kulturális különbségek erősítették az elkülönülést
- - - - automatikusan a magyarsághoz sorolták őket
  - - - korábbi háziipari foglalkozások háttérbe szorultak (pl. kovács, lakatos)
      - a gyáripar térnyerése MIATT az apáról fiúra szálló szaktudás leértékelődött
        
        a kézműves cigányipar hanyatlása (ásó, kapa, szög, bádogteknő) → tömeges szegénység
        
        napszámosként időszaki munkát vállaltak → élelemért dolgoztak parasztcsaládoknál
      - + területi elhelyezkedés és nyelvhasználat
        
        egyenetlen területi megoszlás → Erdélyben élt a legnagyobb részük
        
        anyanyelvi statisztika: a cigányok körében a magyar nyelv alulreprezentált volt az országos átlaghoz képest
- - - - zsidóság polgári egyenjogúsítása
        
        1867-es emancipációs törvény → teljes polgári jogegyenlőség
        
        1900 körül a zsidó vallás bevett vallássá vált (keresztény felekezetekkel egyenjogú)
        
        lassult a Galícia felől érkező betelepülés, DE felgyorsult a városokba költözés
        
        jelentős zsidó közösségek alakultak ki:
        
        Budapesten → 23%
        
        Nagyvárad, Komárom, Kassa, Győr → több mint 10%
      - a zsidóság szerepe a polgárosodásban
        
        a kapitalizmus terjedésével megszűntek a gazdasági korlátozások (pl. földvásárlás, vállalkozás)
        
        a céhes rendszer felbomlásával a zsidó iparosok is bekapcsolódtak a termelésbe
        
        ERŐS társadalmi differenciálódás:
        
        nagy- és középpolgárság → ipar, pénzügyi rendszer fejlesztése
        
        kispolgárság → kiskereskedők, polgári értelmiség
        
        falusi zsidóság → vállalkozók és paraszti életmódot folytatók
        
        ASSZIMILÁCIÓ
        
        felgyorsult asszimiláció a 19. század második felében
        
        neológ irányzat: a vallásosság megőrzése mellett támogatta a magyarosodást
        
        Asszimiláció fokozatos LÉPÉSEI:
        
        nyelvi magyarosodás → magyar lett a prédikációk és iskolák nyelve
        
        névmagyarosítás elterjedése
        
        keresztény hitre térés bizonyos családoknál
        
        1910-es népszámlálás: a magyarországi zsidóság 77%-a magyarnak vallotta magát
        
        Kelet-Közép-Európában a magyarországi zsidók asszimilálódtak a leginkább a többségi nemzethez