Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Géza és István, AZ ORSZÁG KÜLPOLITIKAI HELYZET & UTÓDLÁS KÉRDÉSE,…
Géza és István
ISTVÁN: NAGYFEJEDELMBŐL KIRÁLY
Géza fia;
István/Vajk
felsége:
Gizella
bajor hercegnő
az Árpádok
rokonság
ba kerültek
a császári uralkodócsalád
dal
a Gizellával érkező
német lovagok
tovább erősítették Géza hatalmát
Géza halála után:
hatalmi igényekkel lépett fel
Koppány
Koppány:
Álmos nemzetségéből, annak egyik idősebb ágából származott
(levirátus)
- rokonházasság
új öröklési rend ellen lázadó Koppányt István még 997-ben legyőzte az idegen lovagok segítségével
bel-és külpolitikai
vonalon
IS
biztosította az egyeduralmát
+
Magyarország hivatalosan
keresztény állam
má való átalakítása
királyság:
egy új államforma nagyobb külpolitikai tekintélyt biztosít neki
frank-német mintára
koronázófőváros
t választott magának:
Székesfehérvár
III. Ottó császár
biztatására II. Szilveszter pápától koronát kapott, amellyel
1000
karácsonyán Istvánt
Székesfehérvárott
megkoronázták.
GÉZA NAGYFEJEDELEM URALKODÁSA
Taksony halála után,
FIA
Géza lett a nagyfejedelem
(972–997)
rendhagyó uralkodóváltás
972-
ben az Árpád-ház legfiatalabb ága nem adta vissza a főhatalmat az idősebb ágaknak
szeniorátus elve:
a nemzetség legidősebb férfi tagja örökölte a hatalmat
erős, sőt véres kézzel uralkodott
felesége:
Sarolt (az erdélyi Gyula lánya)
megszerezve a
keleti országrész
támogatását
a
külpolitikai helyzet változása:
a a szomszédos keresztény birodalmak megerősödésével
973-
ban elküldte a követeit a német-római császárhoz
I. (Nagy) Ottóhoz
hittérítőket kért
MAJD
bencés szerzetesek
érkeztek az országba
996-
ban megalapították a
pannonhalmi apátság
ot
AZ ÚJ REND ALAPJAI
keresztény államalapítás- rendszerváltozás
nagyfejedelemség kori tisztségek helyébe
ÚJ
intézmények kerültek
1)
terület alapú közigazgatás
2)
törvények írásba foglalása
3)
több hadjáratot is vezetett
4)
püspökök kinevezésének és az egyházmegyék alapításának jogával (invesztitúra) rendelkezett [nyugati uralkodókhoz hasonlóan]
pápaságtól
függetlenül
cselekedett
két érsekség
Esztergom
Kalocsa
nyolc püspökség
Győr
Csanád
Veszprém
egyházi hierarchiát
jelentős földadománnyal
támogatta
erős állami szigor:
pogány társadalom megtérítése
&
pogány rituális szokások felszámolása
az
alsópapság
anyagi helyzetének javítása a
TIZED
bevezetésével
+
tíz
falu templomépítési kötelezettsége és fenntartása
KEZDETBEN:
külföldi papok tevékenykedtek
1 more item...
nyugati minták átültetése
lovagok
+
a császári adminisztráció
egykori alkalmazottai
német hatás
ok az államszervező munkában: (
például
oklevélkiadás, törvényhozás, pénzverés)
két törvénykönyv
új szokások
at kellett
meghonosítani
vasárnapi miselátogatás, gyónás, böjtölés
a régi hitvilág az idősebb korosztály körében tovább élt
A MAGYAR NAGYFEJEDELEMSÉG ÁLLAMSZERKEZETE
a Magyar Nagyfejedelemség:
9. század közepétől
-az
ezredfordulóig
állt fenn
II.
Kárpát-medencében
I.
Etelközben
a
sztyeppei államok
vagy
sztyeppebirodalmak
közé tartozott
irányítása
egyeduralmi jelleg
ű volt
a főhatalmat
ÁLMOS
nemzetsége birtokolta
mellette további
két
vezető
az
uralkodó
(kende)
a
hadvezé
r (gyula)
+
törzsfők
(vezéri nemzetségfők) urai
A KÖZIGAZGATÁS KIALAKÍTÁSA
nemzetségi alap
on működő hadszervezet helyett-
TERÜLETI alap
on történő szervezet kialakítása
ország földbirtokállományának
kétharmada
az uralkodó kezében maradt
fennmaradó területek:
egyházi
&
világi
birtokosok
a királyi birtokokat
VÁRISPÁNSÁGOK
BA szervezték
középpontjába:
egy-egy vár áll
élén:
a király által kinevezett ispán állt
a német lovagok
és
saját rokonai közül választotta ki a király
gazdasági életet a
szabad jogállású
várjobbágyok
szervezték
a
szolga jogállású
várnépek
munkáját felügyelték
harminc várispánság kiállított csapatai a
13. századig
az ország fő erejét adták.
vármegyerendszer
az
ISPÁN
jogköre:
vármegye felügyelete
adóztatás
igazságszolgáltatás
" Minden vármegye várispánság is volt, de nem minden várispánság köré szerveződött vármegye."
középszintű közigazgatási szerv
a királyi birtokok túlsúlya és az uralkodói fennhatóság erőteljes érvényesülése miatt
királyi vármegyék
nek nevezzük
uralkodói kincstár
AZ ORSZÁG KÜLPOLITIKAI HELYZET & UTÓDLÁS KÉRDÉSE
belső szervezőmunka békés külkapcsolatokat kívánt
jó kapcsolat:
a
Kijevi Fejedelemség
gel és a
Bizánci Birodalom
mal
I. Henrik
haláláig megmaradt az együttműködés a
Német-római Birodalom
mal
halála után azonban az új német császár (II. Konrád)
megtámadta az országot
a királyi haderő a felégetett föld taktikáját alkalmazva visszaverte (
1030)
a támadást
besenyő betörések
elhárítása a
KELETI
határnál
KÉSŐBB:
több
besenyő
nemzetség a kereszténység felvétele után engedélyt kapott a BETELEPÜLÉSRE
István szándéka szerint az államszervezést fiának,
IMRE hercegnek
kellett volna folytatnia
keresztény hithű nevelését
Gellért püspök
végezte (velencei származású)
néhány évig remeteként élt majd a király
csanádi püspökké
nevezte ki (nagy műveltségű)
a kormányzás alapelveiről az uralkodó
"Intelmek"
címen úgynevezett
királytükröt
állított össze fiának
tragikus kimenetelű vadászbaleset során meghalt
(1031)
számításba jöhető
UTÓDOK
:
Vazul
(Géza testvérének a fia) volt, de
pogány hitbeli meggyőződés
e miatt István nem bízott az unokatestvérében
Vazul
t megvakították
+
fiai
(András, Béla és Levente)
elmenekültek
az országból
unokaöcsét a
velencei dózse fiát
,
Orseolo Péter
t jelölte ki utódjául aki
1038
-ban trónra is lépett
nádor:
jövedelmek összegyűjtéséről és a királyi birtokok felügyeletéről gondoskodott.
nádor gazdasági jellegű feladatai mellett a királyi udvar
bírája
ként tevékenykedett
12. század
ban folyamatosan bővült a
JOGKÖRE
:
bírói joghatósága
kiterjedt az ország minden lakosára
13. század
ban politikai funkciói is sokasodtak, a
király helyettesévé lépett elő