Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Az OMM szétesése, A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDŐSZAKA - Coggle Diagram
Az OMM szétesése
Károlyi-kormány
(1918. november – 1919. március)
1918. november 16.:
Népköztársaság kikiáltása
IV. Károly visszavonult,
DE nem mondott le hivatalosan
kormány
demokratikus felhatalmazás nélkül működött
Károlyi KÜLpolitikája:
a wilsoni elvekben bízott, de az
antant Magyarországot ellenségként kezelte
leszerelték a hadsereget
(Linder Béla:
„Soha többé nem akarok katonát látni!”
)
nemzetiségi kérdés kezelése kudarcba fulladt
földreformot megígérték
, de nem hajtották végre →
paraszti támogatás elveszett
kormány NÉPSZERŰSÉGE CSÖKKEN
, politikai szélsőségek (kommunisták, ellenforradalmárok) megerősödtek
élelmiszer- és szénhiány
MIATT
a közellátás összeomlott
Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása
1918 nyarára
a Monarchia
katonailag és gazdaságilag kimerült
hadsereg utánpótlása akadozott
+ hátországban NŐTT
az elégedetlenség
háborúellenes tüntetések, sztrájkok megszaporodtak
:!:
Orosz hadifoglyok
SZOCIALISTA eszméket hoztak magukkal
IV. Károly békére törekedett
,
DE
az antant nem volt hajlandó tárgyalni
az antant
támogatta a Monarchia nemzetiségeinek függetlenségi törekvéseit
Magyarország BELPOLITIKAI helyzete
1917:
Tisza István
lemond,
DE
továbbra is a háborús politika fő képviselője
Károlyi Mihály
a
béke
és
társadalmi reformok
szimbóluma lett
1918 ősz
én
a magyar frontok összeomlottak
, pánik uralkodott el az országban
október 17-én
Tisza István elismerte a háború elvesztését
nemzetiségek sorra kiáltották ki
függetlenség
üket
október végén
- Budapesten megalakult a
Magyar Nemzeti Tanács
(Károlyi-párt, Szociáldemokrata Párt, Polgári Radikális Párt)
Őszirózsás forradalom
(1918. október 30–31.)
október 31.:
Károlyi Mihály miniszterelnök lett
Tisza Istvánt meggyilkolták
(gyilkosság háttere máig tisztázatlan)
katonák, munkások tüntettek
, karhatalom
NEM
avatkozott közbe
Kommunisták felemelkedése és a Károlyi-kormány bukása
1918. november:
Kun Béla
és társai megalapították a
Kommunisták Magyarországi Pártját
(KMP)
kommunisták
radikális eszmék
et terjesztettek +
erőszakos akciók
at hajtottak végre
a kormány
NEM lépett fel határozottan ellen
1919 elején
a
Károlyi-kormány teljesen elvesztette támogatását
1919. március 21.:
Károlyi lemondott →
Tanácsköztársaság kikiáltása
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDŐSZAKA
A VÖRÖSTERROR
megtorlások
a diktatúrával szembenállók ellen
Főbb vezetők:
Szamuely Tibor (népbiztos)
Korvin Ottó (politikai rendőrség vezetője)
Lenin-fiúk:
fegyveres különítmények → kivégzések, túszejtések
a
terror áldozatai:
politikai ellenfelek,
„nem megfelelő származásúak”
Az ellenforradalom és a
FEHÉRTERROR
Nemzeti Hadsereg
(Horthy Miklós vezetésével)
Szegeden szerveződik
→ Dél-Dunántúlra vonul
Fehérterror:
Prónay Pál és különítményei
kommunisták és zsidók elleni megtorlás
A Tanácsköztársaság kikiáltása
(1919. március 21.)
szociáldemokraták és kommunisták egyesülése →
proletárdiktatúra
Forradalmi Kormányzótanács
VEZETŐI:
formálisan:
Garbai Sándor
ténylegesen:
Kun Béla
A
Vix-jegyzék
és
KÖVETKEZMÉNYEI
1919 február:
antant döntések Magyarország rovására
március 20.: Vix-jegyzék →
magyar csapatoknak ki kellett volna üríteniük a Tiszántúlt
A Tanácsköztársaság
INTÉZKEDÉSEI
Gazdaság:
államosítás:
20 fő feletti üzemek, bányák, bankok
nagybirtokok felszámolása
,
DE
szövetkezetekbe szervezés (nem osztották szét)
Társadalom és vallásellenesség:
nemzeti
és
vallási hagyományok
üldözése
egyházüldözés
(minden felekezet ellen)
A katonai
HELYZET
és
BUKÁS
Vörös Hadsereg:
200 ezer fős haderő, Stromfeld Aurél vezetésével
Északi hadjárat
(1919. május-június): sikerek → antant ultimátum → visszavonulás :warning:
Román támadás
(1919. július): vereség,
Budapest elfoglalása
Tanácsköztársaság bukása
(1919. augusztus 1.) :!:
A hatalom konszolidációja
antant beavatkozása
→ brit diplomata közvetítése
Román kivonulás
(1919 nov. – 1920 ápr.)
Horthy bevonulása Budapestre
(1919. nov. 16.)
egységkormány megalakulása
→ nemzetgyűlési választások (1920. jan.)