Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Klebelsberg kultúrpolitikája, 1929-ben először mutattak be Magyarországon…
Klebelsberg kultúrpolitikája
AZ OKTATÁS ÉS A KULTÚRPOLITIKAI EREDMÉNYEI
gr.
Klebelsberg Kunó
-a Bethlen-kormány
kultuszminiszter
e (vallás- és közoktatásügyi miniszter) ⭢ látványos eredmények az
oktatás
és a
kultúra
területén
sikeres gazdaságpolitika⭢nagyvonalú kultúrpolitika
az állami bevételek
több mint
tíz százalék
át fordították az oktatás és művelődés támogatására
az országnak a
kulturális és tudományos teljesítményével
kell bizonyítania a
FÖLÉNYÉT
(szomszédos országok + fejlett nyugati álllamok)
neonacionalizmus
KULTÚRFÖLÉNY:
a
revíziós érvrendszer alátámasztása
a KÖZOKTATÁS fejlesztése:
népiskolai törvény (1926)
a
Duna–Tisza közi
és az
alföldi
tanyákon élő gyermekek számára is
biztosították az általános műveltség elérését
CSÖKKEN:
az írni-olvasni
NEM
tudók száma
+
: testi nevelés + közegészségügy
tömegsport⭢sportlétesítmények
12–21 éves fiúknak
KÖTELEZŐ
volt a rendszeres
testedzés
leventeszervezetek
kötelező , állami, ifjúsági szervezet
cserkészmozgalmak
a
középiskolai képzés megreformálása
a városi középosztály gyermekeinek oktatása
nyolc évfolyamos középiskolák ⭢
SZAKOSODÁS
természettudományos képzés
modern nyelvek oktatása
humán műveltség
*ösztöndíj:
az állami alkalmazottak gyermekeinek iskoláztatása
egyetemi képzés
- SIKERES érettségi
:warning:
numerus clausus
(zárt szám-)
törvény
-
zsidókat és lányokat
csak
KORLÁTOZOTT
számban vettek fel (+ gyengébb érettségik⭢ túljelentkezés MIATT )
nemzetközi nyomásra 1928-ban módosították
DE
az intézményeknek továbbra is tág tér
1930-as években
Hóman Bálint
váltotta Klebersberg Kunót
elképzelése:
a központosítás és a „
nemzetnevelés
”
MEGNŐ:
nemzeti témák súlya (történelem, irodalom, földrajz, néprajz)
általános műveltség növelése ⭢ törvény a hat évfolyamos elemi iskola
nyolc évfolyamos
sá alakításáról (1940)
TUDOMÁNY A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
magyar egyetemi oktatás
európai színvonalon
működött
elszakított területekről
áttelepítették
a felsőfokú intézményeket
kolozsvári
Szegedre
selmecbányai
Bányászati-kohászati Akadémia
Sopronba
pozsonyi egyetem
Pécsre
+
a
debreceni egyetem
fejlesztése
két világháború közti időszakban
számos híres magyar tudós:
Szent-Györgyi Albert
1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjat kapott-
C-vitamin előállítása
Cambridge
-ből kifejezetten Klebelsberg hívására tért haza
Bay Zoltán
a budapesti műszaki egyetemen oktatott
a radar egyik feltalálója
fizikus
Békésy György
biofizikus
későbbi
Nobel-díjas
számos magyar találmány
kifejlesztése
és
tömeggyártása
azonban NEM indult be, MERT nem volt
elég erős
ehhez
a magyar gazdaság
Klebelsberg fontosnak tartotta, hogy magyar kutatók és művészek lehetőséget kapjanak
a nyugat-európai tudományos és kulturális életbe való bekapcsolódásra
magyar intézetek létrehozása (Bécs, Berlin, Párizs, Róma) ⭢
ösztöndíjprogram
MŰVÉSZET A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
sokszínű kultúrális élet
több száz különböző
országos vagy helyi napi- és hetilap
jelent meg +
kultúrális folyóiratok
+
szakfolyóiratok
az irodalmi életen belül
több irányzat
ot lehetett elkülöníteni
tradicionális nemzeti irodalom
Herczeg Ferenc
'
Új idők
'- című irodalmi hetilap
„
keresztény-nemzeti
” irodalom (1919) +
nemzeti romantikus irodalom
'
Napkelet
' című irodalmi folyóirat
címválasztásával
is jelezni kívánta, hogy a nyugatias ízlésű
Nyugat
vetélytársa akar lenni
Tormay Cécile
Emberek a kövek között
című regényét a
z első modern magyar regény
a Horthy-korszakban
a közélet meghatározó alakja
ismert írónő
Bujdosó könyv
- regényesített visszaemlékezését a tanácsköztársaságra + erős
antiszemita felhang
'Nyugat'
modern, városi polgárság
ot megszólító folyóirat
tehetséges fiatal írók felfedezése és felkarolása
Baumgarten-díj
a korszak legrangosabb és legbőkezűbb magyar irodalmi díja (hátrányos helyzetűek számára)
az időszak
legtöbb ismert írója
publikált
Horthy-korszak filmjei
filmhíradó
animációs filmek
szórakoztató játékfilm
legnépszerűbb
a háború utáni nehéz gazdasági helyzet MIATT
visszaesett a mozik és a moziba járók száma
dokumentumfilmek
propagandisztikus irányfilmek
1929
-ben először mutattak be Magyarországon
hangosfilm
et