Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

Titkosítás, titkosírás - Coggle Diagram

- - - - Homofonikus behelyettesítési módszer
        
        A monoalfabetikus módszer utóda, mert az védtelen volt a gyakoriságelemzés ellen.
        
        Ennek lényege, hogy a kódolandó szöveg karaktereit, a gyakoriságtól függően több jel is helyettesítheti. pl.: XIV. Lajos Nagy Kódja melyben a számok betűket, szótagokat jelöltek, és voltak olyanok is amik a kódfejtő mukáját nehezítették.
    - - A Caesar-kód továbbfejlesztése
        
        Lényege, hogy a tikkosítandó szöveg elemeinek helyettesítése attól is függ, hogy az hol helyezkedik el a szövegen belül.
        
        A kódoláshoz egy táblázat szükséges, aminek az első sorában a kódolandó szöveg ábécéje van a második sorban ez eltolva és így tovább. A táblázatnak annyi sora van mint amennyi betűje az adott ábécének.
        
        A módszer elfedi a nyelvből származó jelgyakoriságot
  - - - A titkosítás alapja a több betűcsatorna volt, így könnyen lehetett üzenetet küldeni és fogadni is.
        
        A kódolandó betű ábbécéjének egy-egy betűjéhez több jel is tartozott ez megnehezítette a feltörést.
        
        Az Enigma megfejtésének igénye úttörést hozott a számítógépek fejlődésében (Alan Turing).
  - - - Az eljárás alapja a nagyon nagy számok prímtényezős felbontása
        
        Prímtényezős felbontásra gyors matematikai algoritmus máig nem ismert, ezért ha egy szám két prímszám szorzata, még akkor is nagy számítási kapacitás szükséges a két tényező megállapításához.
        
        Két nagy, de egyenlő bithosszúságú szám szorzata adja az RSA algoritmus arányszámát, ez pedig a titkosítás erősségét jelzi.
- - - - A kriptográfia mára az élet miden területén jelen van.
        
        A megfejtéshez nem csak a titkosító algoritmus szükséges, hanem a kulcs is amivel az algoritmus dolgozik.
        
        Akkor elég jó a titkosítás, ha annak feltörése költségesebb mint a titkosított információ értéke.
  - - - Mindenkinek két kulcsa van: egy privát és egy nyilvános. A feladó a címzett publikus kulcsával titkosítja az üzenetet, és az üzenet csak annak a privát kulcsával értelmezhető, akinek a publikus kulcsával kódolták.
        
        Ez a módszer leegyszerűsíti a többrésztvevős védett kommunikációt, hátránya viszont az, hogy teljesítmányigényes.
  - - - Ha a kétkulcsos titkosítás privát kulcsával kódoljuk az üzenetet, akkor azt csak a mi privát kulcsunkhoz tartozó publikus kulccsal lehet dekódolni, így ez elég bizonyíték arra, hogy mi küldtük az üzenetet.
  - - - Az üzenetből checksum készül, ami az üzenethez tartozik.
        Ha az üzenet változik a checksum is. A feladó privát kulcsával csak az ellenőrző összeget kódolja, a címzett ugyanazzal az algoritmussal elkészíti a checksumot az üzenetből, és a feladó publikus kulcsával dekódolja az üzenethez kapott checksumot. Ha a kettő egyezik akkor az adat sértetlen és a feladó is az akinek vallja magát.
  - - - IDEA nevű szimmetrikus kódolást alkalmaz, és annak a kulcsát aszimmetrikus RSA-val titkosítja. Mivel üzleti alkalmazásra nem ingyenes ezért találták ki a GPG ami az IDEAt más módszerre cseréli.
    - - A Telnet utódja, távoli gép elérésére használják CLI-n keresztül. Titkosítja a bejelentkezés adatait és a csatornát is.
        
        A web széleskörű elterjedésével szükségessé vált a HTTP továbbfejlesztése és kialakult a HTTPS.
        
        A HTTPS a Secure Socket Layer (SSL) protokoll segítségével títkosít. Adattitkosításra, szerver autentikációra stb. alkalmas. Az SSL alkalmazások között titkosít.
        
        IPSEC: hálózatok között titkosít, ez nem csak átviteli szinten, mint az SSL, hanem hálózati szinten működik.
        
        Alkalmazásával VPN (virtuális magánhálózat) alakítható ki, ami a hálózati forgalmat titkosítja.