Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
szabadságharc kirobbanása és sikerei - Coggle Diagram
szabadságharc kirobbanása és sikerei
A szabadságharc a forradalom eredményeit visszavonni akaró udvar, és az azoka
védelmező magyar kormány fegyveres konfliktusa volt, de a nemzetiségek lázadásával kezdődött.
A szerbek önálló Vajdaságot követeltek, és júniustól fegyveres felkelésbe kezdtek.
Horvátország a Magyarországgal való egyenrangúságot követelte.
Az udvar az európai forradalmak kifulladását kihasználva követelte az önálló magyar had- és pénzügy feladását.
Ezekre reagálva Magyarország megkezdte az önálló haderő , a honvédség felállítását.
és ennek fedezésére az önálló papírpénz-kibocsátást.
1848. szeptember 11-én
Jellasics horvát bán megtámadta Magyarországot:
A magyar kormány felbomlott, Kossuth új végrehajtó intézményt szervezett, az
Országos Honvédelmi Bizottmányt.
Eltörölték a majorsági földeket bérlő zsellérek adóját (szőlődézsma), biztosítandó a parasztság támogatását.
1848. szeptember 29-én Pákozdnál
Móga János csapatai megállították Jellasicsot,
aki Bécsbe menekült.
Október 6-án
újabb forradalom tört ki Bécsben, ezt azonban Windischgratz csapatai leverték, majd a későn beavatkozó Mógát is visszaszorították (schwechati
csata).
December 2-án az udvar lemondatta az erélytelen V. Ferdinándot, és Ferenc Józsefet ültette a trónra (1848- 1916). Magyarország nem ismerte el a trónváltást.
Windischgratz csapatai támadást indítottak Magyarország ellen, a visszavonuló magyar erők élére Kossuth Móga helyett Görgei Artúrt nevezte ki.
Pest-Budát harc nélkül feladták, a bevonuló Windischgratz elfogatta a tárgyalni
akaró Batthyányt.
Az országgyűlés és a Honvédelmi Bizottmány Debrecenbe menekült.
Görgei (Kossuth tiltakozása ellenére) a Felvidéken keresztül vonult vissza, közben kiképezve és feltöltve seregét, valamint megosztva a császári erőket.
Erdély:
Egy ideig csak a Székelyföldön folytatódott az ellenállás.
Kossuth egy lengyel veteránt, Bem Józsefet küldte Erdélybe, aki 1849 márciusára legyőzte ellenfeleit, a román felkelőknek büntetlenséget ígérve.
1849 elejére
a magyar erőket a Tisza vonalához összpontosították:
Görgei serege áttörte a Branyiszkói-hágót és leereszkedett az Alföldre.
A szerb felkelés legyőzése után északra vonultak Damjanich János csapatai.
A Tiszántúlon Klapka György állított fel új csapatokat
1849. február 26- 27-én
az összevont seregek élére kinevezett fővezér, Dembinski Henrik vereséget szenvedett Windischgratztől. Kossuth a tisztikar nyomására
kénytelen volt Görgeit kinevezni Dembinski helyébe.
A tavaszi hadjárat célja a császári erők bekerítése volt, az átkaroló hadműveletek
azonban nem jártak sikerrel:
Első szakaszában a Tiszától a Dunáig üzték vissza a császáriakat (pl.
isaszegi
csata
,
április 6
.)
Második szakaszában a Dunántúl is felszabadult.
A császáriak kiüzése után a honvédsereg megostromolta és
május 21-én
visszavette Budát.