Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Az olvasás rendszere, fejlődése és modelljei (Csépe Valéria) - Coggle…
Az olvasás rendszere, fejlődése és modelljei (Csépe Valéria)
VI. Az olvasás agyi hálózatának fejlődése
Feldolgozókörök fejlődése
Olvasás agyi hálózata → tanulás eredménye
Feladat-összetevőkre specializálódó feldolgozókörök
fejlődését követve látható, hogy melyek az alapfunkciók+új funkciók
Schlaggar és munkatársai (2002)
kísérletükben felnőttek és gyerekek agykérgi aktivitásváltozását mérték fMRI-vel → lexikai döntési feladat (értelmes vagy értelmetlen-e a látott szó)
Eredmények:
A kérgi aktivitás változása az dorzális feldolgozó kör esetén a gyerekeknél igen magas, DE a felnőtteknél jóval alacsonyabb
Gyakorlott olvasóknál (felnőttek) a dorzális feldolgozó körnek nincs jelentős feladata a lexikai feldolgozásban
→ aktivitás nem változik annyit, mint a gyerekeknél
Fordítottja jellemzi az aktivitásváltozást a frontális
anterior feldolgozó körnél.
A kezdő vagy nem elég gyakorlott olvasók agyi feldolgozó rendszere még nem eléggé differenciálódott → nem tud hatékonyan támaszkodni az anterior feldolgozó körre
Szófelismerés és jelentés
A szófelismerésben szerepet játszó agykérgi területek funkcióváltozásának vizsgálata
Turkeltaub
és munkatársai (2004) tanulmány→ implicit olvasási feladat
Blomert–Csépe (2012): Fejlődésidegtudományi vizsgálatok
→Következtetések
Vizuális szóforma kialakulása függ: olvasási tapasztalat → olvasástanulás kezdetén még nem elég fejlett
Szóformák felismerése ≠ formafelismeréshez kötött vizuális teljesítmény → absztrakt mintázatok gyors megkülönböztetése és a jelentéshez történő hozzárendelése
Tipikusan fejlődő gyerekek → betűző olvasáshoz szükséges alapfolyamatok már at iskolai olvasástanítás kezdetekor elég fejlettek; SPONTÁN módon csak a szótagokra bontás alakul ki
I. Olvasás elméletei és modelljei
Szemléletváltás az elméletekben
Az olvasás kognitív megközelítése
Koncepcióvezérelt (
top-down
) modell áttörése
Értelmezés: pszicholingvisztikai kitalálós játékként
(psycholinguistic guessing game)
Szövegolvasás = Olvasó mintákat vesz szövegből→ HIPOTÉZIS → megerősíti v. elveti → ÚJ HIPOTÉZIS
Olvasási folyamat középpontja: OLVASÓ
Olvasás sémaelmélete (Rumelhart)
→ kognitív rendszer építőkövei
Alaptétel:
Szöveg feldolgozása, megértése sérül, HA → séma nem teljes és nem teszi lehetővé a szövegben rendelkezésre álló, beérkező
adatok megértését
Kiemeli: olvasás interaktív + szövegértés konstruktív természetének fontosságát
PLUSZ: előzetes tudás!
Az olvasás metakognitív felfogása
Olvasás = adatvezérelt és koncepcióvezérelt IS!+ előzetes tudás
Új kontroll: METAKOGNÍCIÓ olvasó különböző képességeinek és készségeinek a szövegértésbe történő bevonására irányul
Eszerint az értő olvasás feltételei
Ok-okozat összevetése, meghatározása
→ Ezekre építve: összegzés,
hipotézisalkotás, predikció, rész- és végkövetkeztetés
Rész-egész megalkotása
Az olvasás hagyományos megközelítése
Az olvasó = szövegben
közölt információ passzív befogadója
Ebből következtetve → jelentés a szövegben és az olvasó feladata: REPRODUKCIÓ
Olvasás =
írott szimbólumok átkódolása hangzó megfelelőikbe →
a szöveg jelentésének megalkotása
Adatvezérelt felfogás:
Nunan:
bottom-up
McCarthy:
outside-in
Kritikák
elégtelen magyarázatba bevont feldolgozási folyamatok
leegyszerűsített értelmezés
(formális tulajdonságok, szavak, szerkezetek)
Hierarchikus modellek összegződése = kezdő olvasó hierarchikus rendben sajátít el készségeket → szövegértés
Ezen készségek birtokában lévő olvasó → gyakorlott → bármit megért, amit olvas
Olvasásmodellek: fő irányok ->
(Goodman guessing game + Morton kétutas modell)
Konnekcionista modellek
2. Továbbfejlesztett modellek
Korábbi modell fejlesztve → új szint → szemantika: kontextus, cselekvés, világról való tudás
Középpontban: szemantikai feldolgozást segítő számítások
3. CDP(konnekcionista kettős feldolgozási) modell
Hangos olvasás modellje
Kiindulópont: neurális hálózatmodell
Megkülönbözteti lexikai és nem lexikai feldolgozást
Betű–hang útvonal egy kétrétegű, azaz rejtett egységek nélküli fonológiai hálózat
Siker oka: olvasáskutatás empirikus adatai közül számosat előrejelezni képes → pl.: olvasástanulás, olvasási zavarok
1. Korai modell
Neurális hálózatmodellre épít
Mentális folyamatok+viselkedés = hálózatok egymáshoz kapcsolt, párhuzamos működéséből fakadó jelensége
Seidenberg és
McClelland modell
Fonológiai egység
"Rejtett" egység → közvetítő funkció
Ortográfiai egység
Középpontban: vizuális szófelismerés és olvasottak kiejtésének viszonya
4. Kétutas kaszkád (DRC) modell
Kiindulópont: Coltheart & Rastle elmélet
Olvasás során 2 lehetséges feldolgozási út járható a bemenettől (írott szavak) a kimenetig (kimondott szavak)
direkt (fonológiai)
indirekt (lexikai)
mindkettő jelentéssel bíró egységek (pl.: betűk, beszédhangok, szavak) interakcióit magában foglaló szinteken halad át
Egyik legnépszerűbb modell + modellezni
képes a diszlexia jellegzetes típusait, de akár a Stroop-hatást is
II. Az olvasástanulás elméletei és modelljei
Útmodellek
Morton-modell
Szemantikai út
= teljes szóalak alapján, direkt úton olvasunk, s értjük meg a szavakat
Fonológiai út
= szavak egységekre bontása (szótag, betű, betűkombináció) által építjük fel az olvasott szót → jelentés
Temple-modell
Szemantikai út = ismert szavak globális felismerése
Fonológiai út
Elemző egység → szavak szódarabokra bontása ( pl.: egy-egy beszédhang írott megfelelője, tehát egy vagy több betű)
Összekötő egység → fonológiai elemek összekapcsolása + egy integrált fonológiai kimenet létrehozása
Magyar nyelv: a fonológiai út a kezdet, s a szemantikai út később jelenik meg
Szintmodellek
Marsh és munkatársai →
olvasástanulás 4 szakasza
2. Kapcsolatok diszkriminációján alapuló találgatás
Több ismert szóalak → erre épül új szavak felismerése, tehát: szóalak vizuális ismerőssége + diszkriminatív jegyei + kontextus = végeredmény
3.Szekvenciális dekódolás
Betű-hang megfeleltetés kialakul → bármely szó helyes kiolvasása
1. "Nézd és mondd"
Szóforma egészéhez kapcsolódik a jelentés
A gyerekek a szavak egy kisebb csoportjának írott alakját felismerik és a szó jelentésével összekapcsolják
4. Graféma–fonéma megfeleltetés
Már nemcsak betű-hang→ DE! betűkombinációk ejtési szabályai is → gyerekek ismeretlen szavak esetében is alkalmazni tudják
Kritikák→
kiindulás: angol nyelv; nem fejlődési modell
III. Az olvasás fejlődése
Dekódolás és szófelismerés
Ziegler és Goswami (2005) →
olvasástanulás folyamatát 3 lényeges tényező határozza meg
2. A hang–betű/betű–hang leképezés konzisztenciája
3. Az összetevőméret/granularitás
1. A hang–betű/betű–hang megfeleltetés
Booth és munkatársai (1999) → előfeszítési (priming) kísérlet
(2-6.osztály)
Eredmény: A gyerekek egyaránt támaszkodnak az ortográfai és fonológiai információkra a szavak felismerésekor
A szövegértés fejlődése
Dekódolás+szófelismerés szükséges a szövegértéshez!
Szövegértés = komplex folyamat
tudás-és ismeretaktiválás +
ezek azonos idejű integrációja
következtetésekből+ újraértelmezésekből kialakuló számítások rendszere
hozzáférés a jelentéshez
Nation&Snowling
longitudinális vizsgálat
1.mérés: Nyolcéves kisiskolások → ismétlés: 4 és fél év
szövegértésben mutatott egyéni különbségek
mindkét életkorban összefüggés: beszédértéssel, szókinccsel és szemantikai teljesítménnyel
szófelismerés
Olvasásfejlődés és morfológia
Gyakorlott olvasóvá válás → HOSSZÚ FOLYAMAT!
Agglutináló nyelvek → pl.: finn → 3.osztályos finn gyerekek jobban, gyorsabban ki tudják olvasni (különösen magas gyakoriságú szótő esetében) → megtanulják a nyelvükben előforduló szavak morfémaszerkezetét + szótöveket és toldalékokat gyorsan azonosítják
Carlisle és Fleming (2003):
A morfológia és szövegértés kapcsolatának fejlődését vizsgáló kutatás
Morfológiai feladatokban jól teljesítő kisiskolások → később szövegértésben is jobb teljesítményt mutattak
Nagy és munkatársai (2006
) vizsgálat
Magas szintű
morfológiai tudatosság
= nagyobb szókincs, jobb szövegértés és pontosabb, gyorsabb olvasás
Olvasási rendszer a fejlődés különböző szakaszaiban eltérő működési jellemzőkkel írható le
Olvasás +nyelvi rendszer=
szoros kapcsolat
Fonológiai tudatosság!
Wagner és munkatársai vizsgálat!
IV. Az olvasás agyi hálózatai
1. Anterior feldolgozókör
Legfontosabb szerep
Inferior frontális terület
Egyik legfontosabb régiója a szóolvasáshoz
nélkülözhetetlen
Inferior frontális tekervény
Jelentősen megemelkedő aktivitása kíséri (néma és hangos olvasáskor is) a szabályos ejtésű szavak olvasását → aktivitásnövekedés nagyobb a szabálytalan kiejtésű szavak és az álszavak esetében
Mérési eredmények →
fonológiai dekódolás
+
fonetikai/fonológiai megfeleltetés
e terület működéséhez
kötődik, DE! nem kizárólagos feladata!
2. Poszterior feldolgozókörök
A ventrális kör és a VWFA
Jól olvasók → bal középső fuziform tekervényben → aktivitás a szavakra, álszavakra
fMRI vizsgálatok kimutatták→ nem befolyásolja sem
a betűk alakja, mérete vagy típusa, sőt az olvasott szó gyakorisága sem
A funkciója összefügg olvasás automatizációjával
Viták: vizuális szóforma-felismerő területnek (VWFA) nevezhető-e?
A dorzális kör és a heteromodális területek
Olvasott szavak fonológiai feldolgozását kíséri működése → az olvasás lassabb, elemző útjának funkciófeltétele
A szó vizuális megjelenéséhez illesztett hangalak egyeztetéséhez szükséges feldolgozás (pl.: elemekre
bontás) + szóforma és a fonológiai alak egészleges megfeleltetése
Temporális tekervény → szavak jelentésének megértése
Heteromodális területek → részt vesznek a vizuális és a hallási modalitásban közvetített verbális ingerek feldolgozásában
VII. Az olvasás környezete
Storch&Whitehurst (2002)
: óvodáskortól általános iskola negyedik osztályig 626 gyerek olvasásfejlődésének követése
SEM
(
structural equation modelling
) eljárás
Óvodáskor:
receptív&expresszív szókincs
+
alapozó készségek
(betűk ismerete, fonológiai tudatosság) közt erős összefüggés, DE iskoláskorban gyengül
Olvasástanulás kezdete:
olvasási teljesítményt meghatározzák kódolási jellemzők
→ 1 évnyi olvasástanulás után:
olvasás pontossága+szövegértés kapcsolata erősödik
→ Később:
olvasott szöveg megértése
összefüggésben a
nyelvi feladatokban mérhető teljesítménnyel
Noble és munkatársai (2006)
Fonológiai feladatokban mért mutatók
+
olvasási teljesítmény
alapján kiválasztottak az átlagnál alacsonyabb, de még normál tartományba tartozó (1-3.o.) gyerekeket →
álszavak olvasása
Eredmények: Magasabb SES és alacsonyabb SES→más agyi területek aktiválódnak → az alacsonyabb SES az alaphálózathoz nem tartozó területeket von be
Raizada és munkatársai (2008)
Ötéves, tipikusan fejlődő gyerekek vizsgálata fMRI-méréssel kísért feladatban → hallási rímelési feladatok
Hasonló eredmények Noble vizsgálatához!
V. Az olvasás komplex agyi modelljei
Az agyi újrahasznosítás elmélete
Direkt olvasás kialakulása, működése
Dehaene és Cohen vizsgálat:
hasonló agyi területek vesznek-e részt a képek és az írott szavak feldolgozásában → modern képalkotó eljárás→ gyakorlott olvasók: képek és szavak feldolgozásáért egy átfedő kérgi hálózat felel → közel azonos a képekkel és a szavakkal kiváltott aktivitás
Kulcsszerep: VWFA → az olvasásban is több lehet, mint a szóforma és a jelentés összekapcsolása
Helen C. Wu és munkatársai (2011): agyi oszcilláció egy jellegzetes tartományának vizsgálata → eredmény: Dahaene modell megerősítése
A modalitásközi integráció modellje
Empirikus kiindulás: olvasás fejlődési zavara
Leo Blomert
: tipikus olvasásfejlődés-modell → a fonológiai tudatosság és az olvasás fejlődése szoros együttjárás → NEM a deficit az oka a diszlexiás olvasástanulási és olvasási zavarnak
Elektrofiziológiai & modern képalkotó
eljárások → betűk+beszédhangok asszociációja, integrációja FÜGG: idői viszony, kongruencia, olvasási tapasztalat
Ha a modalitásközi (audiovizuális) integráció a rutinszerű dekódolás előfeltétele → az FT deficit nem előzménye, hanem következménye az integrációt feltételező fejlődési eltérésnek!
2 modell hasonlóság:
olvasás folyamatainak idegtudományi adataira építenek, s integrálni kívánják a kognitív idegtudomány adatait