Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

Hallás, Hang útja: hang → dobhártya mozgás → hallócsontocskák mozgása →…

- - - - hangosság:
        alacsonyabb frekvenciákon érzékenyebbek vagyunk a frekvenciakülönbségekre, mint magasabb frekvenciákon
      - háttérzaj
      - hiányzó alapfrekvencia -> esetén is halljuk a harmonikusokat
        (~ hallórendszer azt határozza meg, hogy a jel milyen gyorsan ismétlődik, nem az alaphangot)
      - hangszín:
        összetett hangok tulajdonsága, amelynek alapján az azonos erősségű és alapfrekvenciájú hangok egymástól megkülönböztethetők. Függ az alaphanghoz tartozó, azzal egy időben megszólaló felhangok számától és erősségétől, az alaphang fázisától és a rezgés alakjától.
  - - - levegő tüdőből megrezegtetni a hangszalagokat, hangképző szervek módosítják
        
        fonéma: beszéd legkisebb egysége, amely változást eredményez a beszédben
      - befolyásolja
        
        vonásdetekció
        
        kontextus (McGurk-hatás)
        
        beszédhatások és hangsúlyozás
    - - frekvenciaészlelésre épülő
        
        Shepard-skála
        
        auditoros Escher-lépcső
        
        folyamatosan emelkedő/süllyedő hang
        -> valójában 3 hang 1-1 oktávnyira
        
        Risset-ritmus
        
        Shepard-skála ritmussal
        
        folyamatosan gyorsuló ritmus érzete
        -> egymással párhuzamos ritmusok relatíve eltérő tepóban
        
        Tritónusz paradoxon
        
        két hang fél oktávnyira egymástól, amiket egymás után játszunk le
        -> le- és fellépésként is hallható
        
        bizonytalan hangokat kell alkalmazni (több oktávos kül)
      - beszédészlelésre épülő
        
        speech to song illusion
- - - - fülkagyló
        
        alakja összegyűjti, módosítja a hangot
      - hallójárat
      - dobhártya
        
        membrana tympahy
        
        hallójárat másik vége
        
        apró rezgések a hang nyomáshullámainak hatására
    - - csonthíd
        
        dobhártyától indul
        
        hallócsontocskák (kalapács, üllő, kengyel)
        -> ovális ablakra vezetik a rezgéseket
        -> túloldalán, a belső fülben folyadék
      - fülkürt (Eustach-kürt)
        
        feladata: középfül légnyomása = külső fül & levegő
        
        középfület összeköti a torokkal
      - feladata:
        
        hang átvezetése a belső fülre
        
        túlterheléssel szembeni védelem (akusztikus refelx)
      - akusztikus refelx
        
        nagy intenzitású hang hatására bekövetkező automatikus izom-összehúzódás a középfülben
        ~ megfeszíti a dobhártyát és korlátozza a hallócsontocskák mozgását, így csökkenti az átvitt hangerőt
    - - csiga (cochlea)
        
        3 halántékcsontba mélyedő kamra:
        
        vesztibuláris csatorna
        
        dobcsatorna
        ---alaphártya---
        
        csigavezeték (nincsenek véredények ~ túl zajos lenne)
        
        csatornák egymással párhuzamosan futnak, kiv. csúcs vége
        
        dobcs. & veszt. csat. ua. folyadék, csigavez. eltérő
        
        feladatuk: hallás & csiga sejtjeinek táplálása
        
        Corti-szerv
        
        receptorszerv
        
        belső fülön áthaladó rezgésekre válaszul idegi impulzusok jönnek létre, az agyba kerülnek
        
        alaphártya tetején támasztósejtek, szőrsejtek, fedőhártya
        
        szőrsejtek (belső/külső)
        
        csillószőrökben végződnek
        
        külső szőrsejtek: kevesebb kapcsolat a hallóideggel, erősítő szerep, fedőhártyához kapcsolódik
        -> nyomáshullám a folyadékba jut -> alaphártya elmozdul, kismértékben a fedőhártya is -> külső szőrsejtek elhajlanak, csillószőrök megnyúlnak majd elernyednek -> váltóáram jön létre, külső szőrsejtek összehúzódnak és elernyednek -> ez az alaphártya elmozdulásait erősíti -> belső szőrsejtek csillói is nagyobb mértékben fognak elmozdulni
        
        utazóhullám-elmélet (Békésy György)
        
        alaphártyán végigvándorló hullámmozgás az alaphártya anatómiai adottságaiból adódóan (változó szélesség és rugalmasság) frekvenciától függően a membrán kezdeti vagy későbbi szakaszán okoz maximális elmozdulást
        -> igazolta, hogy a csiga alapjánál a magas, a csiga csúcsa közelében pedig a mély hangok keltenek ingerületet -> Nobel-díj
        
        hanganalízis a csigában
        (tonotópiás szerveződés)
        
        alaphártyán keletkezett hullám a hangfrekvenciától függően eltérő távolságra jut el
        -> magas frekvenciák az alaphártyát már a csigába való belépéskor rezgésbe hozzák & elvesztik energiájukat
        -> alacsony frekvenciájú hullámok továbbvándorolnaka
        ->> csiga a rezgéseket frekvenciaösszetevőire bontja
        -> utazóhullám csúcsának magassága egy adott frekvencia esetén: amplitúdó, azaz hangerő
  - - - binauriális jelzőmozzanatok
        
        interaurális időkülönbség (fülek közötti)
        -> az az időkülönbség, amely a hangnak a két fülbe történő megérkezése között telik el (olivia superior ismeri fel)
        
        binaurális hangerőkülönbség
        -> abba a fülbe érkezik nagyobb hangerő, amelyik közelebb van a forráshoz
        ~ fej árnyékoló hatása (hangárnyék)
        -> olivia superior nagyságától függ a serkentés/gátlás
    - - elsődleges: Heschl-gyrus
        ide érkeznek a bejövő ingerületek
      - tonotópiás szerveződés
        
        idegsejtek frekvenciaérzékenysége szisztematikusan változik (vö. retinoptikus térkép)
      - agykérgi nagyítás:
        
        több idegsejt a közepes, mint az alacsonyabb vagy magasabb frekvenciákon
        ~ ez a beszéd frekvenciatartománya
      - plaszticitás: látás tartós korlátozása esetén nő a hallási érzékenység
      - Wernicke-zóna: felelős a szavak jelentésének megértéséért
        
        anguláris agytekervény: összeköti a látást a Wernicke-zónával
      - Broca-mező: irányítja a beszéddel kapcsolatos izomműködést