Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

Az informatika fejlődése - Coggle Diagram

- - - - Egyiptom: Helyiértékes számírás, nulla nélkül, additív. A Rosettei-kő megfejtése
        
        Inkák Kr.e. 1100-16. század. Csomóírás = kipu, feltételezések szerint hétbites, bináris rendszer
        
        India: A ma használt számábrázolás hazája, 10-es alapú, helyiértékes számrendszert használtak. Ismerték a 0-t.
        
        Arabok: Arab számok, algebra, bagdadi Tudás Háza, másodfokú egyenletek
        
        Róma: Római számok, betűknek adott számértéket, nem volt helyiértékes, nincs nulla sem. 10-es alapú számrendszer.
        
        KÖZÉPKOR
        
        1 more item...
- - - - Gottfried: Pascal gépét fejlesztette tovább, közvetlenül végezte el az osztást és az összeadást, segédműveletek nélkül
        
        Babbage: Analitikus, elemző gép, tárolni tudott részeredményeket, lyukkártyákkal programozható volt.
        
        Hollericht: Lyukkártyákkal vezérelhető adatrendező gép, népszámláláshoz
- - - - Az ENIAC. 30 egységből állt és mindegyiknek megvolt a feladata. 500-szor gyorsabb volt kortársainál. Főleg aritmetikai műveletek megoldására használták.
        
        A számítógépek alapelveit Neumann János dolgozta ki, az EDVAC-jelentésben, ami a tervezett EDVAC szerkezetét teljesen leírta. Ma ezek az elvek a Neumann-elvek.
        
        AZ ELEKTRONIKUS GÉPEK FEJLŐDÉSÉNEK ÁLLOMÁSAI
        
        Az EDVAC: Már tárolni tudta a programokat
        
        Az UNIVAC: Az EDVAC mintájára készült
        
        Az USA-ban az IBM megindítja a számítógépek sorozatgyártását.
        
        1 more item...
- - - - Elektroncsövek helyett diódák és tranzisztorok
      - Kapcsolási idő, energiaigény, gép mérete csökken
      - 100 ezer művelet/másodperc
      - Kevesebb meghibásodás, megbízhatóbb
      - Első programnyelvek megjelenése
      - nagy univerzális számítógépek ideje:1960-66
      - Magasszintű programnyelvek megjelenése: FORTRAN
      - HARMADIK GENERÁCIÓ (1964-71)
        
        Alkatrészek méretének és számának csökkenése a méret csökkenését eredményezte: asztal méretű gépek
        
        Operációs rendszerek megjelenése
        
        A programnyelvek használata általánossá vált
        
        Magasszintű programnyelvek megjelenése: FORTRAN, COBOL
        
        Sebességük megközelítette az 1 millió elemi művelet/másodpercet
        
        Csökkenő áruk miatt elterjedtek, megindult a sorozatgyártás
        
        NEGYEDIK GENERÁCIÓ (1971-jelenkor)
        
        Megjelenik az Integrált Áramkör (IC = Integrated Circuit) Tedd Hoff ötlete alapján
        
        Asztali és hordozható változatban is léteznek
        
        Hatalmas adatmennyiséget képesek tárolni
        
        Sebességük elérheti a több milliárd műveletet másodpercenként
        
        Alacsony áruk miatt szinte mindenkinek elérhető
        
        Megjelennek a 4. generációs programnyelvek: ADA PASCAL
        
        ÖTÖDIK GENERÁCIÓ (jelenkor és az elkövetkező évtizedek)
        
        Japánban kezdték fejleszteni őket a 80-as években
        
        Mesterséges Intelligencia (MI, vagy AI) megjelenése, neurális hálózatokkal
        
        Beszédalapú utasításbevitel
        
        Többprocesszoros, párhuzamos adat-feldolgozású gépek
        
        Felhasználó-orientált kommunikáció
        
        A JÖVŐ SZÁMÍTÓGÉP-GENERÁCIÓJA: A KVANTUMSZÁMÍTÓGÉPEK
        
        A hagyományos számítógépeknél a bitek állapota vagy 1 vagy 0
        
        De egy qubit állapota akár 0 és 1 is lehet, akár egyszerre is (szuperpozíció-superposition)
- - - - Gottfried Leibnitz: Pascal gépét tökéletesítette, így az már mind a négy alapműveletet tudta
        
        Joseph-Marie Jacquard: Lyukkártyával vezérelt automata szövőszék
        
        Charles Babbage: gépén az adatbevitelt lyukkártyák biztosították volna, a számításokat is ezek vezérelték volna. A gép nem készült és a kor technikai limitációi miatt
        
        Ada Byron (Ada Lovelace): Babbage gépére írt utasítássorozatokat, ezt tekintjük az első programnak, ő volt az első programozó
        
        George Boole: Létrehozta a formális logikát ami róla kapta a Boole-algebra nevet. A számítógépek logikai működésének megalapozója
        
        Hermann Hollerith: Számokat tárolt lyukkártyákkal, népszámlálási adatokat dolgozott fel. Céget alapított, 1924-ben ebből lett az IBM
        
        1 more item...