Please enable JavaScript.

Coggle requires JavaScript to display documents.

PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS, Buda (2001) bloomi taxonómia alapján, fontos! az…

- - - - értékelés SZINTJEI
        
        MIKRO: teljesítményt a célhoz viszonyítja, összefüggést keres a cél-folyamat-megvalósult végállapot között. Az értékelés funkciója változik: diagnosztikus-formatív fejlesztő (szummatív). A tanár és tanuló közötti BELSŐ értékelés
        
        MEZO: tanulócsoportok, osztályok szintje, a tanárt és intézményt is értékeli
        
        MAKRO: okt. rdsz. egésze (eredményesség-, hatásvizsgálatok, országos-, nemzetközi tudásmérések→visszacsatolnak az okt.rdsz. működéséhez, hasonlóan a kimeneti szabályozáshoz. KÜLSŐ értékelés
  - - - ADATGYŰJTÉS/ELLENŐRZÉS
      - értékelés MEGTERVEZÉSE
        
        viszonyítási szempontok meghatározása
        
        adatgyűjtés eszközeinek meghatározása
      - információk ELEMÉSE
      - MINŐSÍT/DÖNTÉS
    - - FORMATÍV: fejlesztést szolgálja - folyamatosan
      - FEJLESZTŐ: reflektálás, önértékelést formáló - folyamatosan
      - DIAGNOSZTIKUS: helyzetfeltáró - év elején, év végén, probléma eseté év közben
      - SZUMMATÍV: minősítő - szakaszok végén
    - - normatív értékelés
      - kritériumorientált ért.
      - leíró, individualizált ért.
      - standardra vonatkoztatott ért.
      - további típusok: kognitív-humanisztikus, holisztikus-analitikus, kvantitatív-kvantitatív
  - - - Cél: motiválás, teljesítmény egyénre szabottan értelmezett, az előzetes teljesítményhez viszonyított.
      - Motiváció: az érdeklődés és a képességek különbségeiből adódik. Mindenki lehet jó valamiben. A tanár a felelős a motiválásért.
      - Hátrányai: a tanulónak is erőfeszítést kell tenni a tudás felépítéséért, reális megmérettetés hiánya (hogyan dolgozzák fel a kudarcot), saját korábbi teljesítményhez mért teljesítmény gyermek-centrikus, de összemérhetetlen, önmagunkhoz viszonyított teljesítmény értékelése nem kerülhet a bizonyítványba.
    - - Motiváció: tanulók bevonása az értékelési folyamatba (célok, követelmények, viszonyítási pontok), felelősséget vállalnak, tiszták a célok.
    - - Motiváció: versengést tekinti motivációnak, így ösztönzésre nincs szükség. Oktatás expanziója miatt alulmotiváltság, rangsorolás, skatulyázás és szorongás alakul ki a tanulókban
      - Értékelés eljárásai, technikái: objektivitás, pontos elbírálási szabályok. Eszközei: teszt, feladatlap
      - Cél: minősítés, rangsorolás
      - Hátrányai: nehezebben mérhető tudás, teljesítményeket háttérbe szorítja, kizárva a holisztikus (egészleges szemlélet) teljesítménymérést. Tanuló a felelős a teljesítményéért.
  - - - Tárgya: pontos, részletes és struktúrát tartalom
      - Ideje:
        
        Évközben: - tanulásra visszahatva: hogyan fejlődött a tanuló (tudás, személyiség), elmaradásai, változtathat tanulási stílusán, módszerein - folyamatra visszahatva: változtathat tanítási stílusán, módszerén - célrendszerre visszahatva: információ a követelmények teljesíthetőségéről, tananyag tanulhatóságáról, módszerek használhatóságáról
        
        Tanév végén: - tanulásra visszahatva: a tanuló visszajelzést kap milyen témákat, milyen szinten sajátított el és miben maradt el (szummatív értékelés szerepet tölti be) - folyamatra visszahatva: milyen szinten sikerült a tanárnak megtanítania a tantárgyat és témaköreit - célrendszerre visszahatva: tantervtervezők és tantervfejlesztők számára információt nyújt.
        
        Tanév elején: - tanulásra visszahatva: mely területeken van és milyen mértékű elmaradása a tanulónak, választhat módszerek, programok, eszközök között. - folyamatra visszahatva: legalkalmasabb módszerek, eszközök kiválasztása - célrendszerre visszahatva: reálisak e a követelmények a belépő tanulókkal szemben
      - Célja: - szelekció: adott feltételekhez keresünk megfelelő egyéneket vagy egyénekhez megoldást - módosítás: egyének, csoportok megváltoztatásához gyűjt információt.
    - - Eszköztára (gazdag): munkalapok a tanulásról, tanulási napló, portfólió, T-kártya, egyéni beszélgetések és tanulási terv, önellenőrzési lista/táblázat/kártya, társértékelő lapok/kártyák, értékelőlap csoportmunkához
    - - Szerepe: részletes visszajelzés tanárnak és tanulónak is. Jelzi a tudásterületek fejlődését, tanulási hibákat, ütemét, nehézségeket.
      - Formái: szöveges vagy írásos értékelés
      - Ideje: folyamatosan az oktatási folyamat közben
      - Hátrányai: a pedagógus az aktív vagy a bajban lévő diákokra koncentrál, a visszahúzódók nem kapnak visszajelzést
    - - Eszközei: tesztek, feladatlapok.
      - Hátrányai: -kifejező eszköze az osztályzat, ami önmagában nem elég árnyalt - hiányos tudás korrekciójához nem nyújt segítséget, nem keresi az okokat - buktatás: nem hozza be a lemaradást
      - Ideje: oktatási folyamatban tanulási szakasz lezárásaként alkalmazzuk. Makro szinten: záróvizsgák, ami visszacsatolás a rendszer egészének.
- - - - szorongásos bírálatfélelem
      - indokolatlan →alaptalan önbizalom
- - - - tudástípus: deklarativ (ismeret jellegű) és procedurális (képességjellegű), de a képesség és ismeretek együttes rendszerré válása a cél (eszköztudás). Az ismeretek és képességek együttes értékelésére alkalmas technikákat és eszközöket kell alkalmazni.
        
        Nagy József: tudás funkciói - orientáció, kommunikáció, külső és belső átalakítás, értelmezés, magyarázat, deduktív és induktív generálás. tudás szintjei - mennyiségi, begyakorolottsági, tartóssági, önszabályozási és absztrakciós.
        
        Ismeret jellegű (deklatatív) tudásBudai: tények, fogalmak, összefüggések és szabályok.
        
        Képesség jellegű (procedurális) tudás*: Budai* (2001) - hosszabb gyakorlás, ellenőrzése és értékelése bonyolultabb művelet. Ez a tudástípus tevékenységben nyilvánul meg, értékelése a tevékenység végzésének gyorsasága és a hibaarány mérése.
      - Tudás mérése: tudástípusok szerinti mennyiségi és minőségi kritériumok alapján.
        
        képesség jellegű tudás: mérhetősége tartalom és kontextushoz kötött. képességek és készségek kapcsolódnak a tartalomhoz, kontextushoz, amelyben azt elsajátítottuk.
        
        piaget-i műveleti struktúrák kialakulása - műveletesítés kapcsolata. Mérése: a tevékenységben nyilvánul meg. Kritériuma: tevékenység végzésének gyorsasága és a hibaarány. Alkalmazhatósága, felhasználhatósága, megértése többdimenziós skálát igényel. (pl.: mondatrészek megtanulása → tudja elemzésnél alkalmazni DE! kommunikációban nem biztos, hogy tudja alkalmazni → kommunikációs képességek, készségek, ismeretek és motívumkészletek szükségesek)
        
        kompetencia alapú felfogás: kritériumorientált értékelés alapja. Kompetenciák működési szintjének komponensekre bontásával egyéniesített fejlesztés. Pontos értékelési szempontok és mutatók alapján történő visszajelzés. A feladat megoldás és az eredmény értékelése kölcsönösen meghatározza egymást (pl.: fejlesztő értékelés)
      - Értékelés kritériumai: Bloom (1956) taxonómiája: célok lebontása és megfelelő viselkedésformák pontos megjelölése. Dimenziói: 1. tartalom - tény, fogalom, összefüggés 2. tudásszintek - ismeret, megértés, alkalmazás, analízis, szintézis, értékelés. Bloom-taxonomia azt jelent, hogy összefüggéseket teremt, ismeret tudása meglévő rendszerébe integrál. Felsőbb szint magába foglalja az alsót.
      - tudás szintjei
        
        a feladat a tanultak átcsoportosítását kéri, akkor a megértésszintű a művelet. Megtanulás mellett a megértést is ellenőrzi.
        
        konkrét szituációban kell alkalmazni a megszerzett tudást - alkalmazásszintű a feladat - ismeretek felidézése, összefüggések megállapítása → ismeretkészletét új feladathelyzetben mozgósítja
  - - - 3.2.1. rendszeres MEGFIGYELÉS: leíró, individualizált értékelés és fejlödéssegítés. Megismerés egyik módszere (megfigyelés, beszélgetés, tudatos helyzetteremtés) Alapkövetelményei: természetes, egyszerű, gyakori, konkrét, egy-egy gyermekre irányuló
        
        Adatai akkor megbízhatóak, ha: 1. tartósak, hosszú távon jellemzőek 2. nem véletlenszerűek 3. több helyzetben előfordulnak 4. gyermek magatartására jellemzőek
        
        Megfigyelés szempontjai: 1. testi felépítés, mozgás, mozgáskésztetés, fizikai leterhelhetőség 2. megismerési képességek, sajátosságok (figyelem, észlelés, emlékezet, gondolkodás, képzelet, kreativitás) 3. személyiség (érzelmek, személyes megnyilvánulások, felelősség, önállóság, akarat, becsvágy, teljesítményhez való viszony, énkép, önértékelés) 4. beszédtevékenység, kommunikációs képességek 5. társas viselkedés (együttműködés, alkalmazkodás, erkölcsi viselkedés) 6. érdeklődés 7. tanulási stílus, sajátosságok
        
        Tanulási stílus, sajátosság alapján kérdésekként is megfogalmazhatóak: 1. mely érzékszervi csatornán közvetít információt 2. mennyire zavarja a zaj 3. mennyire impulzív 4. szívesen dolgozik e önállóan? Igényel e odafigyelést, bátorítást? 5. szívesen dolgozik e párban? 6. milyen a munkatempója? 7. mennyire igényes, pontos, rendezett a munkája? 8. mennyire kitartó?
        
        Rögzíthetősége: 1. katalógus-módszer - tulajdonságokat, képességeket listázzuk, amelyeket fejlesztünk. a pedagógus is látja saját követelményeit. azok a tanulók is megfigyelésre kerülnek, akik egyébként nem tűnnek fel az órán. 2. értékelési űrlap - tanuló neve, megfigyelés időpontja, tanuló viselkedése, magatartása 3. rangskála - tanuló által kitöltendő kérdőív. kijelentéssel kapcsolatos attitűdöt vizsgál: teljes mértékben egyetértek, egyetértek, semleges, nem értek egyet, egyáltalán nem értek egyet. 4. nominális skála - konkrétan leírjuk a megfigyelt jelenséget és ennek megfeleltetjük a skálaértéket (igen-nem). az adatok alapján jutunk el a kivetkeztetéshez pl. munkaritmusa lassú stb. 5. házi feladatok ellenőrzése is nyújt információt a tanuló munkájáról
        
        Visszajelzés: legjobb formája a szöveges értékelés vagy iskolalevél
      - 3.2.2. PROJEKT értékelése
        
        tanárnak és tanulónak is ismernie kell a feladat követelményeit és értékelés szempontjait. tanár szerepe a megtervezésben és ütemezésben. értékeléskor a produktumon kívül a munkafolyamatot is segítenie kell. Fontos az önkéntesség, az önállóság, a részfeladatok pontos leírása (cél, feladatok megtervezése, végrehajtása, dokumentálás, tapasztalatok írásos rögzítése)
        
        projekt műfajai
        
        Írásos dolgozat típusú projekt: házidolgozat, esszé, esettanulmány, dokumentumelemzés, szociológiai jellegű interjú, kérdőív elemzése, publicisztikai riport, iskolaújság cikk
        
        Képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információforráson alapuló projekt: audiovizuális produktum, iskolai rádió v. tv riport(sorozat), fotósorozat, faliújságon tematikus képsorozat, faliújság-sorozat
        
        Szervezésen alapuló projekt: diákrendezvények megszervezése, iskolán kívüli közéleti akció szervezése, jótékonysági rendezvényben való részvétel és szervezése
        
        egyéb tantárgyspecifikum műfaji besorolás: papírprojekt, hangzós papírprojektek, hangprojektek, projektesemények, videó-projektek, több dimenziós projektek, digitális projektek (Bandiné és társai 2007)
        
        projekt részfeladatai: 1. témaválasztás 2. végrehajtási terv 3. végrehajtási és a végrehajtási terv közötti megfelelés.
        
        részfeladatok értékelései: a tanár értékelése mellett a tanulók önértékelési lapot töltenek ki. ez a motivációra, magatartásra, önállóságra és szociális kompetenciára kérdez rá.
        
        reflexiót segíti a projekt-portfólió. a projekt közös munka ugyanígy a produktum is. a portfólióba az önállóan végzett munka eredménye kerül be.
  - - - feladatok megszerkesztése: iskolai mérésekkor használt mérőlapok a feladatlapok. Többféle feladattípusit tartalmazhat. Formai szempontból lehetnek:
        
        3.3.2. kiegészítéses feladatok: 1. ha kiegészítéses feladat a tankönyv szó szerinti felidézését várja el a magolóknak kedvez. 2. Alapkövetelmény, hogy a kihagyott rész az ismeret lényeges eleme legyen 3. ne legyen annyi kihagyás, hogy érthetetlenné tegye a szöveget.
        
        egyszerű kiegészítéses feladatok: az adott mondatok szövegének néhány betűjét vagy szavát, részletét elhagyjuk. A feladat a szöveg kiegészítése pl.: Egészítsd ki a mondatokat a megfelelő igealakokkal! Kérlek, __ mindig az igazat!
        
        Jelöléssel, rajzzal is ki lehet egészíteni a megadott szöveget, ábrát, táblázatot → a táblázatnál kérjük a táblázat kiegészítését megadott szempont alapján vagy részben kitöltött táblázatot egészítenek ki.
        
        JAVÍTÁS: a feleletválasztásos és kiegészítéses feladatok feltételezik az eredmények összegzését és kvantitatív módon történő kifejezését javítókulcs: mennyi pontot adunk itemekrem és miképpen súlyozzuk ezeket. Súlyozás: feladatelemekhez különböző pontszámot rendelünk
        
        Amerikai pontozás: a) jó válasz esetén az itemenként meghatározott pontszámot adjuk (0,5, 1, 2) b)válaszhiány esetén nem adunk pontot c) rossz válasz esetén levonjuk az item értékét. Ez a találgatást próbálja kivédeni. Ha növeljük a rossz válasz esetén a levonandó pontok értékét, kisebb a találgatás helye. HÁTRÁNYA: a tanuló nem jelöli be a jó választ sem, ha nem biztos. Nem kap ugyan pontot, de kevesebbet veszít, mint rossz válasz esetén.
        
        Itemes súlyozás: a feladatlapot itemekre bontjuk, ez a feladat legkisebb önállóan értékelhető egysége, amely nem bontható további részteljesítményekre.1 item = 1 pont.
        
        Empirikus súlyozás: feladatok nehézségi fokát az eredmények alapján állapítjuk meg. tehát a pontozási kulcs a javítás után készül el. a tanulók megoldásait viszonyítjuk egymáshoz (normatív értékelés). az a feladatlap kapja a legnagyobb pontszámot, amelyik a legnehezebbnek bizonyult → legkevesebben oldottak meg helyesen. megjelöljük a feladat számát és feltüntetjük (KISZÁMOLÁSA) százalékban a feladatot jól megoldók arányát. A kapott %-ot kivonjuk a 100%-ból. A különbséget osztjuk 10-zel, majd az eredményt kerekítjük. Ezek a kerekítések az empirikus súlyok. HÁTRÁNYA: elfedi a hibázás okát
        
        3.3.3. feleletalkotó (nyílt) feladatok
        
        Hosszú választ igénylő feladatok: téma rövid összefoglalása, valamilyen szempont alapján történő magyarázata, értelmezése pl.: Fogalmazza meg 4-5 mondatban, melyek az objektív feladattípusok előnyei és hátrányai?
        
        egyik változata a struktúrát kérdéssor: a megadott szöveghez, problémához kapcsolódó több kérdést, szempontot tartalmaz pl.: Szöveg. a), b), c) szempontok alapján kell válaszolni. Ugyanez a feladat hosszú választ igénylő lenne, ha a következő utasítást adnánk: A megadott szöveget elemezze retorikai szempontból! és nem adunk hozzá szempontokat.
        
        ÉRTÉKELÉSE:
        
        Az összetett, nyílt feladatokat számtalan módon megoldhatók, ezért értékelésük rugalmasságot, nyitottságot, tapasztalatot és kritikai képességet feltételez. Bizonyos tudásterületek megkövetelik ezt a típust (szövegértelmezés, érvelés) de sajátos értékelési helyzetet kínálnak: az értékelő nemcsak az ismeretek meglétét látja, hanem a tanult ismeretek, készségek beépülését is a tanuló tudásába, képességrendszerébe. Megmutatja, hogy újszerű feladathelyzetekben aktivizálni tudja őket és segítségükkel feladatokat old meg, elemez, önálló alkotást hoz létre és mások alkotásainak kritikai értékelésére képes.
        
        a feleletválasztásos feladatoknak többnyire egy megoldása van.
        
        Esszé: megköveteli a követelményelemzést, értékelési szempontok és mutatók (teljesítmény-leírások) megtervezését követelményorientáltan pl.: tantervi specifikus kompetenciákat az adott feladat specifikus tartalmi követelményei alapján (műfaji szempontok, tartalmi szempontok, szöveg megszerkesztése, felépítése, stílus, nyelvhelyesség)
        
        ÉRTÉKELÉSE: a kritériumokat minőségi skála segítségével differenciálhatjuk, teljesítmény-összetevők mentén a különböző teljesítményszinteket számszerűsítjük (minőségi kritériumokhoz kvantitatív mutatókat rendelünk)
        
        Minőségi skála az értékelés objektivitását biztosítja. komplex feladatok értékelése nem egyszerű és egyértelmű, mint a teszteké. az értékelés az értékelő személy értelmező, mérlegelő tevékenységét feltételezi
        
        Szummatív értékelésben (az objektivitás érdekében) fontos a szóbeli, nyílt kérdéseket tartalmazó írásbeli feladatok értékelési szempontjainak és értékelési skáláinak kidolgozása
        
        Rövid választ igénylő feladatok: nem nyílt kérdés, egyetlen helyes válasz van, de nem előre megadott válaszokból kell választani pl.: Mikor született Mátyás király?
        
        3.3.1. feleletválasztásos (zárt): előre megfogalmazott válaszokból kell választani, bekarikázni a helyes választ. + Könnyen javíthatóak. - teret enged a találgatásnak, helytelen de hihető válasz zavaró és rögzülhet a tanulók emlékezetében
        
        alternativ feladatok: két alternatíva van (igen-nem, igaz-hamis, jó-rossz)
        
        asszociációs feladatok
        
        egy az egyhez: két oszlopban azonos számú elemek vannak. Az A oszlop minden eleme társítható, egy, a B oszlop elemével. pl.: kösd össze a megfelelő párokat!
        
        egy a többhöz: az egyik oszlopban több elemet soroltunk fel, mint a másikban. Pontosan meg kell adni a feladatvégzés szempontját. pl.: az első oszlopban felsorolt folyók száma előtti vonalkára írjátok oda a második oszlopból annak a városnak a betűjelét, amelyik az adott folyó mellett helyezkedik el.
        
        választásos feladatok
        
        egyszerű választás: a felkínált válaszokból a jó választ kell kiválasztani. Hosszabb tanulási időszakasz lezárásakor alkalmazható záró-összegző értékelés. pl.: karikázd be a helyes választ!
        
        több jó válasz: Az alábbi állítások közül, melyek igazak a .......? Karikázza be a helyes válaszok betűjelét?
        
        hibakutatás: hamis állítás(oka)t kell azonosítani. pl.: ...... kapcsolatos állítások közül karikázza be a HAMIS állítások betűjelét!
        
        többszörös válasz: válaszok kombinációi adják meg a helyes választ. pl.: Olvassa el a következő állításokat és döntse el, hogy melyek igazak a .......-ra/re vonatkoztatva. Állítások: 1. ..., 2. ...., 3. ..., 4. ... Válassz! a) igaz az 1. és 3. állítás, b) igaz az 1. és 2. állítás c) csak az 1. igaz d) valamennyi igaz
        
        relációs feladatok: a kijelentésekről el kell dönteni, hogy melyik helyes. Ezek összetett mondatok: első része egy állítás, második indoklás. Az állítások és indoklások lehetnek igazak vagy hamisak, a tagmondatok vagy összefüggenek egymással vagy nem. pl.: Karikázza be a helyes válasz betűjelét az állításra vonatkozóan. Állítás. lehetséges válaszok: a) mindkét állítás igaz és van közöttük összefüggés b) mindkét állítás igaz, de nincs közöttük összefüggés c) csak a kijelentés második része igaz d) csak a kijelentés második része igaz e)a kijelentés mindkét része hamis
        
        Relációanalízis feladatok megalkotásánál: 1. figyelni kell, hogy ha a tankönyv szövegére utalnak, csak ismeretszinten ellenőrzik a tanuló tudását 2. kerülni kell a disztraktorokat (egyértelműen eldönthető, hogy helytelenek) 3. a kérdésben meg kell fogalmazni a problémát, hogy ne a válaszadónak kelljen kitalálnia, mire vonatkozik a kérdés. pl.: HIBÁS feladat (kijelentés befejezetlen, a pontos utasítás hiánya elbizonytalanítja a válaszadót): A kompetitív szempontú értékelés a), b), c) 4. a kérdés ne tartalmazzon tagadószót. ha elkerülhetetlen emeljük ki pl.: Melyik kijelentés NEM jellemző a mérésre?
      - értékelési kritériumok megállapítása: mennyiségi listázás. A tények, fogalmak, összefüggések számbavétele. Ha rendelünk hozzájuk tudásszintet is (ráismerés, felidézés, megértés, alkalmazás) minőségi kritériumokat is megadunk a tudáselemekhez.
      - tartalmak elemzése: tantervi követelményrendszer alapján, kompetencia fejlesztésnek alárendelt rendszerek logikai struktúrájának felvázolása (tartalmi elemzés)
        
        felülről lefelé: egészből bontunk részekre tudáselemeket. tematikus egységek → témakörök → téma → fogalmak → tények, ismeretek
        
        lentről felfelé: összegyűjtjük a tudáselemeket → listázzuk → rendszerezzük. A témakör tartalmi elemzése után kapott rendszer, a diagnosztikus struktúr térképvázlata (gráf).
  - - - osztályozás hiányosságai
        
        nem fejezi ki az idő- és energiabefektetést, a tanuló önmagához viszonyított haladását
        
        elsődleges a szelekciós funkciója
        
        pontatlan, nem árnyékolja a teljesítményt
        
        nem segíti a gyermeket képességei, mindenkori tudása és önmaga jobb megismerésében
        
        szubjektív tényezők torzítják az értékelés objektivitását
        
        szorongást, félelmet válthat ki
        
        domináns külső motiválási eszközzé válhat (jegyért tanul)
      - szöveges értékelés megvalósítása: értékelési kritériumok, műveltségterületekre, tudásterületekre, képességterületekre, évfolyamokra lebontott kidolgozását és szintezését feltételezi
        
        értékelési kritériumok: tudásterületen belül lebontott, tudásterületekre jellemző képesség- és ismeretrétegek
        
        teljesítmény-összetevők: értékelési szempontok, mutatók, amelyek tudásterületekre jellemző képesség- és ismeretrétegeket tudáselemekként strukturálja.
        
        teljesítményleírások: pontosítják az értékelési szempont alapján milyen jellemzőkkel lehet leírni a teljesítményt
        
        műveltségterületenként megállapított képességek, tudásrétegek értékelési kritériumai teljesítmény-összetevőkre bomlanak és ezekhez színezett, szöveges teljesítménylírások kapcsolódnak.
        
        az értékelési kritériumok, teljesítményleírások alapján szöveges értékelés a tanulók fejlődésének folyamatos nyilvántartását feltételezi. A pedagógus személyre szóló értékelést ír tekintettel: 1. azokra a teljesítményrétegekre, amelyek a korábbi teljesítményhez viszonyítva változnak 2. a legközelebbi fejlesztési feladatokra
        
        értékelés esszészerű megfogalmazása
        
        értékelő lap az esszészerű elemek és minősítő kifejezések kiválasztásának kombinációjával