Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Az athéni intézményrendszer Periklész idején - Coggle Diagram
Az athéni intézményrendszer Periklész idején
A periklészi világkor
Perzsa háborúk
szalamiszi győzelem:
Kr. e. 480.
thermopülei győzelem:
Kr. e. 480.
marathóni győzelem:
Kr. e. 490.
jelentősen csökkentik az Areioszpagosz hatáskörét
az arkhóni hivatalt megnyitják a 200 mérősök előtt is
Periklész
(Kr. e. 444-429.)
Kleiszthenész unokaöccse
15 évig sztratégosz
reformjai
az 500-ak tanácsa és az esküdtszékek tagjai napidíjat kapnak
napidíjat kaptak a színházi előadásokon megjelenő polgárok
a gazdagokra kötelezettségeket ró (színházi előadások, tornák szervezése, hadihajók felszerelése)
Államszervezet a periklészi világkorban
Bulé
(tanács)
tagok: évente sorsolják ki a 30. évüket betöltött polgárok közül
10 phülé egyenként 50 tagot delegál-500-ak tanácsa
hatáskör
ellenőrzi a tisztségviselőket
állam pénzügyeinek irányítása
elővéleményezte a népgyűlés elé kerülő javaslatokat
bíróságok
Areioszpagosz
(vének tanácsa)
Kr. e. 462-ig
Árész dombján gyűléseztek
tagok: volt arkhónok közül kerülnek ki
főbírói funkciók ellátása
Heliaia
(esküdtbíróság)
Kr. e. 462-től
tagok: athéni polgárok közül phülénként sorsolva, 6000 fő
tanácsokra bontva ülésezik
meghallgatás, majd szavazás
Ekklészia
(népgyűlés)
tagok: minden 20. évét betöltött athéni polgár
felépítése: Kleiszthenész Kr. e. 508-as reformja alapján (10 db 3 részből álló phülé szavazatai döntenek)
40 ülés/év
bárki felszólalhat
hatáskör
adók kivetése
törvényhozói intézkedések szentesítése
szövetségkötés
polgárok száműzése osztrakizmosszal
háború és béke kérdése
tisztségviselők
arkhón
9 db
szerepük formális
évente sorshúzással választják őket
sztratégosz
a phülé élén álló katonai parancsnok
10 db
szavazással választják őket
az 1. irányítja Athént
tamiasz
pénzügyekért felel
10 db
Társadalom
metoikoszok
(kb. 75 ezer fő)
személyükben szabadok, de nem rendelkeznek polgárjoggal (idegenek)
nincs szerepük a politikában, nem lehet földjük, ezért iparral és kereskedelemmel foglalkoznak
rabszolgák (kb. 50-100 ezer fő)
komoly szerepük van a gazdaságban
jobb a helyzetük, mint Rómában lesz
teljes jogú polgárok (kb. 150 ezer fő)
többségnek saját munka, Periklész idején már napidíj az esküdtszék tagjainak
szerep a politikában, demokráciában
Kr. e. 451-től
az athéni polgár, akinek mindkét szülője az
A demokrácia értékelése
habár nem vehettek részt sem a nők, sem a rabszolgák, sem a metoikoszok, mégis az athéni demokrácia vonta be az állam irányításába a legszélesebb réteget (kb. 10%)
hétköznapokban jó, veszélyhelyzetben anarchia, diktatúra lesz belőle
nagyban támaszkodott a szövetségesek kizsákmányolására
Csúcspont, válság és hanyatlás
nagyhatalmi politika
Kr. e. 478.:
déloszi szövetség
Athén saját céljaira használja fel, ezért a többi tag fellázad
Athén-Korinthosz ellentét=Athén-Spárta ellentét (Korinthosz és Spárta is a peloponnészoszi szövetség tagja)
peloponnészoszi háború
(Kr. e. 431-404.):
Athén vereséget szenved, elveszíti vezető szerepét Hellászban
Periklész pestisben meghal
(Kr. e. 429.)
+belső versengések
felbomlik a déloszi szövetség
poliszok egymás ellen harcolnak-hanyatlás kora
a kis- és középbirtokosok szerepe nagyban csökken
az iparosok, kereskedők is deklasszálódtak
a hadseregben megnövekedik a zsoldosok számma
a gyarmatvárosok leválnak
gyöngül a demokrácia, a polgárság elveszíti poliszpolgári öntudatát
A demokrácia gazdasági alapjai
jelentős mzg.-i, ipari, és kereskedelmi tevékenység-nagy jövedelem a lakosságnak-adó az államnak
rabszolgák-olcsó termelés
adó a szövetségesektől