Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
Érzelmek a társas kapcsolatokban - Kötődés - Coggle Diagram
Érzelmek a társas kapcsolatokban - Kötődés
Kötődés
John Bowlby
Bowlby kötődéselméletének történeti előzményei
Freud elképzelése a kötődésről
Az anyával való kapcsolat, mint a későbbi kötődés-kapcsolatok prototípusa
A kötődés nélkülözhetetlen az én és a felettes én kialakulásához
A kötődés kialakulásának lépései:
Az újszülött számára anyja nem létezik tőle függetlenül, csak vele és szükségleteivel kapcsolatban
Fokozatosan felismeri, hogy anyja különálló lény - jelenléte örömteli: először csak akkor, mikor éhségét csillapítja, később már akkor is, amikor nem éhes
A kötődés gyökere a fiziológiai vagy ösztönös szükségletek kielégítése - tehát nem elsődleges szükséglet
Főemlősök összehasonlító lélektana (Hermann Imre)
Spitz árvaházi gyerekekre vonatkozó vizsgálatai
Harlow majomkísérletei az 50-es évektől
Bowlby fiatalkorú bűnözőkkel kapcsolatos megfigyelései: összefüggés az anyától való szeparációval
Mary Ainsworth természeti népeknél végzett megfigyelései
Bowlby kötődés-fogalmának közvetlen előzménye:
Hermann Imre
"megkapaszkodási ösztön"
fogalma
Megkapaszkodási ösztön-
Elhárítása: Elszakadásra törekvés
Keresés ösztöne-
Elhárítása: Elbújás
Ellentétpárja
A kötődéselmélet gyökerei:
Pszichoanalitikus elméletek
Etológiai megközelítés: természetes megfigyelések
Evolúciós perspektíva
Kognitív tudományok
Kontroll-rendszerek elmélete
Fejlődéslélektan
Bowlby kötődéselmélete
4 alappillér:
Ösztönös, veleszületett gyermeki kötődésviselkedés
(nem tanult)
a motoros rendszer éréséig jelző-viselkedés: sírás, gügyögés, mosoly - hívja, illetve ott tartja az anyát
vizuális követés
Cél által korrigált viselkedés
- 4 mechanizmussal vezet specifikus kötődéshez
beépített preferenciák bizonyos mintázatok nézésére és mozgásra (anya szemét, száját fixálja)
tanulással az ismerős és idegen megkülönböztetése
hajlam az ismerős megközelítésére (később az idegentől való visszahúzódásra)
feedback az eredményről, és bizonyos eredményeknél az adott viselkedés-szekvencia erősödése, máskor gyengülése
Belső reprezentációk és munkamodellek kialakítása
a gyerek dinamikus kognitív munkamodelleket alakít ki anyjáról és a környező világról - ezekkel be tudja jósolni az anya viselkedését, és ezzel saját viselkedését szabályozza
A biztos bázis
a kötődési rendszer homeosztatikusan működik
A kötődés kialakulásának fázisai
Nem megkülönböztető szociális érzékenység - 2-3 hónapos korig
a csecsemő minden felnőttre az interakciót bátorító és fenntartó viselkedéssel reagál
Megkülönböztető szociális érzékenység - kb. 6 hónapos korig
az anyára és 1-2 felnőttre speciális válasz (sírás, ha elhagyják a szobát)
A közelség és kontaktus keresésének aktív kezdeményezése - kb. 7 hónapos kortól
a motoros fejlődés nagyon fontos itt!
Igazi "kötődés": pl. irányt vagy sebességet változtat, ha az anya is ezt teszi
Cél által korrigált partnerség - kb. 3 éves kortól
a gyerek már előre látja anyja viselkedését, és már annak megfelelően korrigálja a sajátját (trükkök az elalvás késleltetésére -kognitív munkamodell kialakult már)
A rövid szeparáció hatásai: 2 fázisú reakció
Tiltakozási fázis ("agitáció")
Viselkedéses reakciók:
izgatottság, distressz vokalizáció, motoros nyugtalanság, sírás
Élettani hatások
:
stressz-reakciók
"Aktív megküzdés"
-re jellemző reakciók - növeli a kölyök megtalálásának valószínűségét
Kétségbeesési fázis (depresszió)
Viselkedéses reakciók:
levertség, étvágytalanság
Élettani hatások:
paraszimpatikus túlsúly, immun-válasz elnyomása
"Passzív megküzdés"
-re jellemző reakciók - csökkentik a fiziológiai kimerülés veszélyét és a ragadozók figyelmének felkeltését
Ha visszatér az anya
- csökken a distressz, a kölyök megnyugszik
Ha nem tér vissza az anya -
Leválasztódás
- a kölyök idegenként kezeli később az anyját (hamar elmúlhat)
A kötődés mérése embernél: Az idegen helyzet
- Mary Ainsworth
Bemelegítési fázis: az anya és gyerek bevezetése a szobába
3 perces szabad játék: az anya nem kezdeményez, de válaszol a gyereknek
Egy idegen belép a szobába, 1 percig csendben van, aztán az anyához, majd a gyerekhez beszél. 3 perc után az anya kimegy
Első szeparációs szakasz: az idegen interakcióban a gyerekkel
Első újratalálkozás: az anya visszatér, ha szükséges megnyugtatja a gyereket, az idegen távozik
Második szeparáció: az anya kimegy, egyedül hagyja a gyereket
A második szeparáció folytatása: az idegen bejön, megpróbál játszani a gyerekkel
Második újratalálkozás: az anya visszatér, üdvözli és felveszi a gyereket, az idegen távozik
A kötődési stílusok kategóriái 12-18 hónapos korban
Biztosan kötődő
- keresi a kapcsolatot (szenzitív szülői magatartás)
Bizonytalan-elkerülő
- kerüli a kapcsolatot (nem megfelelően reagál)
Bizonytalan-ambivalens
- keresi a kapcsolatot, de ellenáll a fizikai közelségnek (nem konzisztens, kiszámíthatatlan)
Zavarodottan kötődő
- ellentmondásos, zavart viselkedés (bántalmazó, pszichiátriai betegség)
A kötődési stílusok értelmezései:
Bowlby és Ainsworth:
a biztosan kötődő stílus a "természet prototípusa" - az ettől való eltérés patológiához vezet
Hamilton:
a bizonytalan kötődési stílusok védekezési stratégiák az elutasító vagy következetlen gondozói viselkedésre -
adaptívak a túlélés szempontjából
Main:
az elkerülő kötődés "feltételes" viselkedési stratégia, ha a gondozó nem akarja vagy nem tudja elfogadni a gyerek közelségkereső viselkedését, és nem válaszol rá érzékenyen -
adaptív a túlélés szempontjából
Belsky:
A különböző kötődési mintázatok az adott családi és társadalmi környezetben
adaptív szaporodási stratégiák komponensei
Előreláthatólag hosszan hozzáférhető források - minőségi gondozás - biztos kötődés
Korlátozott és nem előrelátható források - mennyiségi szemlélet - bizonytalan-elkerülő kötődés
Korlátozott források - a szülő képtelen mindig figyelni a gyerekre, kiszámíthatatlan - ambivalens kötődés
Tartós anya-depriváció hatásai
Klasszikus vizsgálatok: viselkedéses hatások majmoknál
minél fiatalabb a majom az izolációkor - annál komolyabb hatás
minél hosszabb izoláció - annál súlyosabb hatás
első 6 hónap kritikus: minőségileg komolyabb és perzisztensebb hatás, mint később akár hosszabb izolációnál
Embereknél hasonló szimptómák:
autizmusban
skizofréniában
antiszociális személyiségzavarban
erőszakos rohamoknál
Korai tartós anyamegvonás hatásai:
Viselkedéses hatások:
felnőtt korban bizarr viselkedés, agresszivitás vagy félénkség, nem megfelelő szexuális reakciók, rossz anyák
A hatás tartós:
antipszichotikumok, il. nem szociális ingerlés időlegesen csökkentik, de a kezelés megszűnésekor visszatér
Rehabilitáció:
majmoknál természetes környezetben nehéz (nem fogadja be a csoport)
fiatal "majomterapeuták) ill. emberek fokozatos, társas fejlődést segítő gyakorlatokkal (megkapaszkodás, kurkászás, játék stb.)
A rehabilitáció nem teljes,
mert később is sérült marad a szociális percepció, a társas ingerekre való reagálás, azaz
az emocionális viselkedés kognitív regulációja sérült
Biogén amin rendszer és szociális depriváció
(Kraemer és Clarke)
Noradrenalin, dopamin, szerotonin - mennyisége, aránya
Normál társas környezetben nevelt állatoknál állandó
Szociálisan deprivált állatoknál nem olyan stabil (corticalis és cerebelláris dendrit-elágazódás csökken, a limbikus és cerebelláris EEG változik) - denervációs szuperszenzitivitás
A noradrenalin és dopamin rendszer izoláció okozta deficitje kritikus - normálisan ezek továbbfejlődnek és összefüggésben vannak a stresszorokra adott figyelemmel és reakciókkal, a cirkadian ritmussal és neuronális plaszticitással
Társas érzelmek
Társas személyközi érzelmek:
Mindazok az érzelmek, amelyek aszerint alakulnak ki, ahogyan mások irántunk való érzéseit és a hozzánk fűződő kapcsolatát észleljük.
Társas kiértékelő érzelmek:
Mindazok az emóciók, amelyek a mások iránt táplált saját érzéseinkkel függenek össze.
Pozitív érzelmek evolúciós pszichológiai megközelítése
Összeköti a kötődés és a kapcsolati érzelmek kérdéskörét
A
pozitív érzelmek adaptív természeté
t vizsgálja
Specifikus akciós tendenciák (megközelítés, az akció folytatása)
ezek az akciós tendenciák a pozitív érzelmeknél elég halványak, meghatározatlanok (szemben a negatív érzelmekkel)
A pozitív érzelmek "gyarapodási" elmélete:
(Barbara L. Fredrickson)
A pozitív érzelmek tágítják az ember gondolkodási és akciós repertoárját, és erősítik, építik tartós személyes erőforrásait.