Please enable JavaScript.
Coggle requires JavaScript to display documents.
HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS - Coggle Diagram
HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS
Kosztolányi Dezső:
Halotti beszéd
Kosztolányi Dezső portréja
Kurucz Ádám Konrád szavalja Kosztolányi versét
https://www.youtube.com/watch?v=ssIZBPe6eH4&t=7s
)
különbségek
Kosztolányi versében váltizatos rímhasználat (páros, ölelkező és félrím)
a versben a népmesék hangját idézi a költő, a szövegemlék a bibliai szöveghagyományra utal
téma: Kosztolányi verse az ember egyediségét emeli ki, a szövegemlék a közös sorsra figyelmeztet
hasonlóságok
azonos megszólítás a szöveg elején ("látjátok feleim)
a hallgatóság T/2. személyű megszólítása
azonos beszédhelyzet
idézetek
"Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer."
'...itt hagyott minket magunkra. Megcsalt."
"Akárki is volt ő, de fény, de hő volt."
Bár sokan elcsépeltnek érzik a verset, mert temetéseken sokszor elhangzik, véleményem szerint nagyon jól kiemeli az emberi élet megismételhetetlenségét.
Beck Tamás:
Halotti beszéd
Kilátás a Sacre Coueur-re
hasonlóságok
azonos megszólítás a szöveg elején ("látjátok feleim")
a halottról való megemlékezés
a hallgatóság T/2. személyű megszólítása
Beck Tamás portréja
különbségek
bibliai utalás helyett Márai Sándor regényének címét idézi
a halál okának megnevezése a versben, az öngyilkosság mint lehetséges választás
valójában egy belső monológ, nem közönséghez szól
idézetek
"Tegnap mit remélhetett? Már nem tudod ma."
"Vajon mire gondolt előtte?"
"Szellőztesd ki a létezését."
A Biblia bűnnek tekinti az öngyilkosságot, a középkori szövegemlék keletkezésekor az öngyilkosságot elkövetők nem részesülhettek egyházi temetésben. Így a cím és a verskezdet, mely felidézi bennünk a szövegemléket, valamint az öngyilkos emberre való emlékezés feszültséget teremt az olvasóban.
Tóth Krisztina:
Vogymuk
hasonlóságok
"feleim" megszólítás
az "isa" szóval való játék a versben (a szövegemlékben 'íme' jelentésben, a versben egy rendszám három betűje)
a
hamu
és a
por
mindkét vers szókészletének része; a cím egy, a Halotti beszéd és könyörgésből kiemelt szó ("vogymuk")
különbségek
a versnek nem témája a halál (hanem egy hajnali ébredés, valamint a hajléktalanság és az ébredőben feléledő lelkiismeret-furdalás)
a lírai én magánbeszéde, nem hallgatósághoz szól
a
hamu
és a
por
szavak a versben nem az emberi hamvakat idézik
idézetek
"bicegve közelít, hiába adsz
most gondolatban többet"
"egy ISA rendszámú autó áll
a ház előtt"
"a tegnapi
aluljáróban látott, seb-szájú látomás"
Tóth Krisztina portréja
Nagyon tetszenek a versben elrejtett utalások. Első olvasásra nem feltétlenül tűnik föl a szövegemlékkel való kapcsolat, a cím és a rendszám mutatta számomra legfeltűnőbben a kapcsolatot a két szöveg között.
Vas István:
Titkos halotti beszéd
Vas István portréja
különbségek
az érzelmi viszonyulás, személyes kapcsolat megfogalmazódik a versben
a vers címe utal arra, hogy a megfogalmazott negatív érzelmek miatt nem hangozhat el nyilvánosan a szöveg
a vers konkrét személyhez íródott (nem derül ki a személye, de több utalás van a szerzővel való közös múltra)
hasonlóságok
retorikai eszköz: kérdés és a rá adott válasz mindkét szövegben
halotti búcsúztató mindkét szöveg
a halál témája jelenik meg mindkét szövegben
idézetek
"Hozzá kapcsolt még az is, hogy utáltam."
"Mindegy már, hogy milyen volt. Ave atque vale!"
"Akármilyen hitvány volt, mégis gyászolom."
Érdekessége a versnek, hogy egy negatív, "fordított" halotti búcsúztató. Temetéseken az elhunytat magasztalni szokás, a vers pedig a halottal kapcsolatos negatív érzelmeket sorolja. Emellett hangsúlyozza azt is, hogy azok az emberek is részeinkké válnak és nyomot hagynak bennünk, akikkel kapcsolatunk nem volt felhőtlen.
Márai Sándor:
Halotti beszéd
különbségek
a befejezés nem közös ima, hanem a szövegemlék első mondatának megismétlése
számos magyar vonatkozású irodalmi emléket idéz, de bibliai szövegre való utalás (az idézeten kívül) nincs
a vers témája nem a halál, hanem az emigrációban való létezés
idézetek
"Tűrd, hogy már nem vagy ember i t t, csak szám egy képleten"
"Szorongasd még a bugyrodat, rongyaidat, szegény
Emlékeid: egy hajfürtöt, fényképet, költeményt -
Mert ez maradt."
„ Az nem lehet, hogy annyi szív ...” Maradj nyugodt. Lehet.
hasonlóságok
a cím a szövegemlék címével részben azonos
az elporladás azonos motívum a két szövegben (a testé és a szavaké)
a vers a szövegemlék szavaival kezdődik ("Látjátok, feleim, szem’ tekkel mik vagyunk/
Por és hamu vagyunk")
Márai emigrációba kényszerült és emigránsként lett öngyilkos. Verse a magányt, a honvágy érzését mutatja be. Végkövetkeztetése, hogy az identitás megőrzése szinte lehetetlen egy idegen országban, és ez nagyon elgondolkodtató - főleg ma, amikor sok magyar Magyarországon kívül próbál boldogulni.
Márai Sándor portréja
Tóth Krisztina:
A világ minden országa
A vers arról a felismerésről szól, hogy a testünkbe zárva létezünk, és ez a test múlandó. Az emberiség közös sorsa a halál.
idézetek
"a világ minden országa egyetlen test maga"
"két óra múlhatott, mikor tudtam, még mindig égett"
"Nem hiszek
az örvénylő test feltámadásában."
különbségek
nem halotti búcsúztató szöveg a vers, nincs megszólított
Tóth Krisztina verse epikus mozzanatokat tartalmaz (a krematóriumba való megérkezés, ügyintézés stb.)
konkét személy halála van megemlítve (a lírai alany nagyanyja)
hasonlóságok
több szövegrészlet szó szerint át van emelve a Halotti beszéd és könyörgésből (pl. "ez hamis világ timnüce belől menté")
a test és lélek kettőse mindkét szövegben megjelenik
a vers témája a halál, az elmúlás
Tóth Krisztina portréja
